"Tégy a magyargyûlölet ellen!"- civil mozgalom szervezõdik

"Tégy a magyargyûlölet ellen!" civil mozgalmat hirdetett, és összefogásra szólított fel Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédõ, a Jobbik parlamenti képviselõje az egyre erõsödõ magyargyûlölet ellen. Korábban ebben a témában már nyújtott be az Országgyûlésnek elõterjesztést, de azt elutasították. Ezért is tartja idõszerûnek, hogy az erõsödõ magyargyûlölet ellen civil összefogással mozgalom induljon.

A nemzeti jogvédõ, felszólalt a Horthy-szobrot vörös festékkel leöntõ Dániel Péter ügyvéd és a magyargyûlölet ellen tiltakozó tüntetésen május 20-án az Andrássy út 45.sz. ház elõtt, ahol a Liberális klub vendége volt Dániel Péter.

Kifejtette, hogy az "ország hódító törekvések érdekében" a magyarellenes kirohanások, akciók, a magyargyûlölet egyre hangosabb itthon és a világban, ami ellen harcolni kell. „Nem engedhetjük, hogy nemzeti jelképeinket, hitünket, méltóságunkat sértsék olyan semmirekellõ emberek, akiket felsõbbrendûségi tudattal õsi könyvekbõl tanítanak azért, hogy egyértelmûvé tegyék számunkra, hogy mi nem vagyunk otthon a hazánkban". Gaudi-Nagy Tamás egyben javasolta, hogy még több emlékmûvet, szobrot állítsanak az egykori kormányzó tiszteletére, és tartsanak megemlékezéseket.

A tiltakozó akció kiváltó oka az, hogy Kerekiben múlt vasárnap felavatták Horthy Miklós faragott szobrát, amit szerda hajnalra Dániel Péter meggyalázott, vörös festékkel öntött le, és „Tömeggyilkos, háborús bûnös” feliratú táblát akasztott a szoborra. Az ügyvéd csütörtökre ígérte a támadást, de azt elõbbre hozta, és facebook-oldalán eldicsekedett gazdag és gusztustalan fotóanyaggal illusztrálva a tettérõl. Szilágyi György, a Jobbik képviselõje ezért feljelentette a legfõbb ügyésznél.

Apáthy István ezért egyszerû, tisztességes magyar emberként, civilként bejelentett tiltakozásra hívta az embereket május 20-án 18 órára az Andrássy út 45-ben meghirdetett Liberális klub nyilvános összejövetele alkalmából.

A klub egy magánlakásban zajlott, ahová viszont csak azok mehettek be, akik odatartoztak. Itt tartott elõadást ez a minden áron szerepelni vágyó személy. Ecsetelte az internetre is feltett ”dicsõ tetteit”: a Horthy-szobor „rongálásáról”, a történelmi személyiség emlékének meggyalázásáról. Az odaérkezõ ellenvéleményen lévõk így kívül rekedtek, és a ház elõtt tüntettek.

Köztudott, hogy Dániel Péter Gyurcsányhoz és a DK-hoz kötõdõ ügyvéd, fröcsögõ magyargyûlöletrõl tesz folyamatosan tanúbizonyosságot. Hol Wittner Mária ’56-os halálraítéltet gyalázza, hol Horthy-szobrot önt le vörös festékkel, miközben harsányan uszít másokat is. Indoklásából egyértelmûen kitûnik, hogy történelmi ismeretei, mûveltsége rendkívül hiányosak és tévesek. Hogy tudatlanságából, és tudatos provokátori tevékenységébõl következnek-e a tettei orvosi szakvélemény kérdése lehetne, mert ép ésszel azok nehezen érthetõek. Sajnálatos azonban, hogy cselekedetei hozzá hasonlók részérõl követésre találhatnak, hisz egyértelmû bíztatást kapnak tõle. Nem lehet véletlen, hogy a tiltakozás napjának reggelére Tormay Cecil emléktábláját is vörös festékkel öntötték le, de többször megtörtént ez Horthy István emléktáblájával is.

Kérdés: kik lesznek a következõk? Wass Albert? Széchenyi? Arany János? Zrínyi? Vagyis akik a magyarságért kiálltak, küzdöttek életük feláldozása árán is? Akiknek a tragikus Tanácsköztársaság és következményei, valamint az 1945-ös szovjet megszállás nem örömünnep?

Elkeserítõ, hogy 22 évvel a „rendszerváltás” után még ennyire nincsenek tisztában sokan a valós magyar történelemmel, amiért az oktatásügy is felelõs. Horthy Miklós kormányzóról – érdemeirõl és hibáiról - lehet vitatkozni, de tények igazolják, hogy a trianoni tragédia után sikerült talpra állítania csonka-Magyarországot, hogy kormányzósága alatt a zsidóság itt biztonságban volt, hisz ide menekültek más országokból is az üldözöttek. Tény, hogy ki akartak lépni a II. világháborúból, ezért az angolokkal keresték a kapcsolatot, akiknél ez nem talált egyet értésre, mert a kilépést követõen 800.000 zsidó polgár sorsa került volna veszélybe az ide menekültekkel együtt Magyarországon. Valószínû, hogy nem volt véletlen a kormányzó idõsebb fiának, Horthy Istvánnak a repülõgép balesete sem.

Megdöbbentõ volt az a nagy rendõri készültség, ami a Dániel Péter ellen tüntetõket várta. 18 villogó rendõri gépkocsit és busz volt a környéken. Több tucat felszerelt rendõrt sorakoztattak fel, hogy védjék ennek a szereplési viszketegségben szenvedõ, nem érthetõ elmének a személyi biztonságát. És mindezt, az adófizetõk pénzébõl, miközben vidéken nincs, aki megvédje a kiszolgáltatott, idõs embereket, akiket bántalmaznak, kifosztanak nap, mint nap. Nappal és éjszaka rájuk törnek, van, hogy életüket is elveszik. Ezt jelentené a „Szolgálunk és védünk”? Kérdés csak az, kiket, kik ellen?

Dániel Péter megérkezésekor rendõrsorfal között vonult be, s távozása is rendõri szolgálatkész segítséggel történt, egy hirtelen fékezõ autóba segítették be a rendõrök.

A felhívásra 200-250 nemzeti érzelmû tüntetõ gyûlt össze. A felhíváshoz csatlakozott a HVIM, az MNG, az ÚMG és a Nemzeti Érzelmû Motorosok. Szerkesztettek egy facebook oldalt is, ahol nemzeti érzelmû emberek is csatlakozhattak.

A tüntetésen felszólaltak: Apáthy István, dr. Gaudi - Nagy Tamás, Jeszenszky Sándor, a Nemzeti Érzelmû motorosok elnöke, Reiner Péter, Gonda László, Apáthy Istvánné, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete volt elnöke, Potyka bácsi ’56-os hõs, és gárdista, valamint akik a tüntetõk közül szót kértek. Egy liberális megszólalót elzavartak.

A tüntetéssel kapcsolatban Apáthy Istvánt kérdeztem, aki elmondta, hogy a tüntetés szervezésében az motiválta, hogy látta, - „nem elég, hogy Dániel megtette ezt az aljas cselekedetét, még dicsekszik is vele! Felháborított, hogy ezzel meggyalázta a történelmünket, a magyarságunkat, a hõsünket! Másrészt a kettõs mérce alkalmazása, mert Budaházy Gyurit ennél sokkal kisebb, de, hasonló cselekedetéért letartóztatták, ez pedig szabadon grasszál tovább. A Jobbikon kívül egyetlen más párt sem nyilvánult meg pozitívan!”

Összegzésként elmondta:

„Nekem kimondottan örömet jelentett, hogy ennyien eljöttek! Mindenkinek ugyanaz volt a véleménye, mint nekem és megfogadtuk együttesen, hogy elindítjuk újból a "Tégy a Magyargyûlölet ellen" mozgalmat!

Elég volt a Magyar gyalázásból, Nemzeti Imánk, Szózatunk, Nemzeti jelképeink, Hõseink meggyalázásából, történelmünk, múltunk erõszakos megváltoztatásából!

Elég volt, hogyha valaki ma Magyarországon Magyarnak tartja magát, az már rasszista, antiszemita, hova tovább, náci, fasiszta!

Magyarországon mi, magyarok vagyunk itthon és nem elsõsorban a befogadottak!

Ha cigánynak lenni hungarikum, ha zsidónak lenni jó, ha melegnek lenni büszkeség, akkor MAGYARNAK lenni miért rasszizmus?”- tette fel a költõi kérdést.

A demonstráció különösebb incidens nélkül ért véget. Dániel távozásakor - az ott lévõk - személyét és hovatartozását illetõen skandálva fejezték ki a véleményüket. Távozását követõen több személyt igazoltattak, egy személyt elõ is állítottak.

A rendõrségi fellépés „sajátos” érdekessége, hogy még a rendezvény elején egy idõsebb hölgyet, akit egy liberális személy provokált, majdnem fellökött, és aki védekezésként felemelte a kezét, a rendõrség elvitt, elõállított.

A hölgy gróf Tisza Istvánné amerikai-magyar állampolgár. Kiszabadítására a jogvédõk az elõállítási helyszínre mentek. Gaudi-Nagy Tamás felkérte a jelenlévõket, hogy adott esetben a bíróságon is tanúsítsák gróf Tisza Istvánnéval szembeni liberális provokációt, illetve fellépést.

Orbán Éva