Mit hoz nekünk a Fidesz-kormány?

címmel tartott évzáró sajtótájékoztatót a Jobbik elnöke

2011. év Magyarországot illetõen a spekuláció, a gazdasági polgárháború, az elszegényedés, és a külpolitikai elszigetelõdés éve lett, - összegezte Vona Gábor, a Jobbik elnöke évzáró sajtótájékoztatóján.

Ellentétben a kormányzati véleménnyel - miszerint az Európa ellen zajló devizaháborúba Magyarország is véletlenül belesodródott - a hazánk elleni gazdasági spekulációs támadás mögött elsõsorban az áll, hogy a kormány, ha csak verbális szinten, de felvetette a gazdasági szabadságharc gondolatát. Ezt pedig a nemzetközi pénzügyi körök képtelenek tudomásul venni. Annak ellenére, hogy a kabinet minden lényeges lépését a gazdasági szabadságharc ellenére az IMF diktátumai vezérelték, magát a gondolatot sem bocsátják meg. Véleménye szerint a spekulációs pénzügyi körök mögött egyértelmûen USA és izraeli érdekek állnak.

Vona Gábor kifejtette: a 2011. esztendõ nem szûkölködött a politikai spekulációkban sem, mert a kormánypártok a házszabályt gyakorta megkerülve, megszavaztak törvényeket. Az MSZP valamint Gyurcsány Ferenc, nemzetközi pénzügyi körök érdekeit képviselve nem szégyellte hazánkat lejáratni. Az LMP és az MSZP az év végén látványos show-mûsorral törekszik magára vonni a figyelmet, miközben a parlamenti munkában nem vesznek részt.

Mivé lett a gazdasági szabadságharc?

A kormánynak a meghirdetett gazdasági szabadságharc helyett gazdasági polgárháborút sikerült kirobbantania. Az egykulcsos adó „példátlan mértékû jövedelemátcsoportosítás” a pártelnök szerint, amelynek során a szegények kevés pénzét is „átsöpörték” a gazdagok pénztárcájába, miközben egyes csoportokat alkotmányosan is bebetonoznak.

2011. az elszegényedés évévé vált, amely már nemcsak a társadalom legelesettebb régeit érintette, de „a középosztály is megindult a lejtõn”, a kormány, pedig ahelyett hogy segítene, inkább elõsegíti.

A kultúráról és a valós érdekekrõl

Az elmúlt esztendõben a kultúrát „lobbik harca” jellemezte. A választók az elmúlt húsz év liberális kultúrpolitikájának leváltását várták a Fidesztõl, de ez korántsem történt meg. Alföldi Róbert a mai napig a Nemzeti Színház élén állhat, s itt említhetõ az új színház körüli csetepaté is.

Vona Gábor „álszentségnek” nevezte az LMP és az MSZP médiatörvény elleni tiltakozását, hisz a médiát két évtizede ugyanaz a liberális értékvilág birtokolja. Vona Gábor úgy látja, e két ellenzéki párt nem a sajtószabadságot, de saját lobbi csoportjainak érdekeit védi, s „ebben a küzdelemben ezért a Jobbik nem kíván részt venni.”

A „teljes elszigetelõdés” útján

Magyarországnak a 2011-es esztendõ a külpolitikában a „teljes elszigetelõdés évét” hozta. Hazánknak egyetlen szövetségese sincs. Akiket a kormány a szövetségeseinknek nevez, valójában azok támadnak a legjobban minket a legkülönbözõbb spekulációs eszközökkel.

Merre tart az EU?

Az EU fejlõdése az USA példáján, az Európai Egyesült Államok irányába indult el. Sajnálatos, de az MSZP és a Fidesz az ország szuverenitásának feladása tekintetében évek óta hasonlóan cselekszik. Ha ez bekövetkezne, Magyarországnak annyi függetlensége lehetne csak, mint Nevada államnak az USA-n belül – jelezte példaként Vona Gábor.

Írország, mint követendõ példa

Követendõ példaként említette Írországot. Írország nemzeti érdekeit képviselve még az új uniós kormányközi szerzõdésrõl szóló népszavazás kiírását is az ír államadósság átütemezéséhez köti. Érveik szinte azonosak a Jobbik régóta hangoztatott érveivel, miszerint a költségvetést tehermentesíteni kell a visszafizethetetlen államadósság törlesztése miatti elviselhetetlen tehertételtõl. Egyben minden lehetséges forrást a gazdasági növekedés beindítására kell fordítani.

Kérdésre is válaszolva a következõvel zárta sajtótájékoztatóját: „Mi nem a demokráciát féltjük a Fidesztõl, hanem a magyar emberek munkahelyét és megélhetését”. A Jobbik nem csatlakozik a január 2-án az Alaptörvény életbe lépése ellen tiltakozó ellenzéki és civil megmozdulásokhoz. A Jobbik az ország valódi problémáinak megoldására törekszik.

Orbán Éva