Megdöbbentõ!


Elévülhetnek a 2006-os rendõri gaztettek !


Kiknek áll érdekében a felelõsségre vonás akadályozása ?




Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság Ellenõrzõ albizottságát immár harmadszor is hiába hívta alakuló ülésre Szabó Tímea elnök. A 9 fõbõl csak négy képviselõ jelent meg szeptember 14-én , így határozatképtelenek voltak. A Jobbik, KDNP és az LMP képviselõi jelen voltak, a Fidesz 5 tagja közül csak 1 képviseltette magát, a többiek az MSZP képviselõjével együtt távol maradtak. A hétfõre újra összehívott ülés már az utolsó pillanat az elévülés elõtt.


Akaratlanul is felmerül a választópolgárban a kérdés, hogy egyes képviselõk hogy engedhetik meg maguknak ezt a fegyelmezetlenséget és felelõtlenséget, az állampolgárok adójából kapott tetemes fizetésük ellenére, a képviseletükrõl már nem is szólva.


A megtárgyalandó egyik talán legfontosabb téma a 2006. õszi rendõrterror vizsgálatának ellenõrzésérõl szólt volna, mivel néhány nap múlva bekövetkezik a számon kérhetõség elévülése. A témáról Gaudi-Nagy Tamás, országgyûlési képviselõ adott volna tájékoztatást, aki a bizottsági ülést követõen rögtönzött sajtótájékoztatót tartott. Mivel a bizottság megalakulását ismételten sikerült megakadályozni, Gaudi-Nagy Tamás arra sem kapott lehetõséget Szabó Tímea elnöktõl, hogy a 3 jelenlévõ képviselõt tájékoztathassa. Jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy kiknek az érdekét képviselik a távolmaradó képviselõk, a felelõsségre vonás elévülésére játszva? Különösen megdöbbentõ ez annak ismeretében, hogy a Fidesz választási ígéreteinek egyik legfontosabbika a felelõsségre vonás ígérete volt, amit a 2/3-ukkal könnyedén betarthatnának.


Fontos tudni, hogy 2006-os brutális, jogtipró, rendõr-terror számon kérhetõségének az elévülési ideje 5 év. Tekintettel arra, hogy ebbõl 4 évet a rendõr-terror mögött álló, azzal egyet értõ Gyurcsány-Bajnai kormányzat volt hatalmon, a 4 év alatt errõl szó sem lehetett. Az idõ tehát ijesztõen kevés. Mindössze néhány nap, és a rendõri gaztettek büntetlenül maradnak, miközben ártatlan fiatalok mai napig bûnhõdnek.


Gaudi-Nagy Tamás, aki az albizottság ülése összehívásának is kezdeményezõje volt, a rögtönzött sajtótájékoztatóján 3 kardinális kérdést vetett fel. ( A hétfõi emberi jogi bizottsági ülés 2006-os igazságtétellel kapcsolatos történései itt olvashatók: http://www.gaudi.jobbik.hu/gaudi-nagy_tam%C3%A1s_javaslat%C3%A1ra_napirendre_ker%C3%BClt_az_emberi_jogi_bizotts%C3%A1gban_2006_%C5%91szi_rend%C5%91rterror_ig )


Az albizottság mostani ülésének célja is az volt, hogy megnézze a 2006 õszén történt rendõri bûncselekmények kivizsgálása hol tart, valamint az, hogy a rendõri bûncselekmények elévülése ne következhessen be.


A 3 fõ kérdés:


1./ Miért váratnak magukra és húzódnak el mai napig az áldozatokat érintõ jóvátételek, sõt egyes eljárások? Újra kellene állítani a kárrendezõ bizottságot, valamint megfelelõ pénzalapot kellene biztosítani.


2./ Miért húzzák-vonják az idõt a rendõr-bûnözõk felelõsségre vonását illetõen, az illetékesek, az elévülést elõsegítve?


3./ A márciusban elkészült Balsai-jelentés súlyos megállapításait - melynek ismert részei terror-cselekmény elkövetését és 15 súlyos rendõri bûncselekményt vetnek fel - miért titkolják a nyilvánosság elõtt, valamint miért nem olvashatják el a képviselõk ill. a jogvédõk? Ezért levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy hozza nyilvánosságra ezt a jelentést, és haladéktalan kezdeményezze az ügyészségnél, azt, hogy gyanúsítsák meg az összes embervadászatért, kínzásért, megalázásért felelõs személyt. Elöljárói intézkedés elmulasztása -azonosító nélküliség – miatt is indítható eljárás.


A közel 1 évvel ezelõtti (2010.okt.20) albizottsági jelentés 12 ülésen 60 személy meghallgatását foglalta össze, és tette meg a szükségesnek tartott javaslatait. Máig nem vizsgálták meg, hogy az albizottság kilenc javaslatából mi valósult meg.


Gaudi-Nagy Tamás vizsgálata szerint a kilenc javaslatból egyetlen egy sem valósult meg, annak ellenére, hogy 2010. október 20-án elfogadásra került ez a jelentés.


Az elakadt semmisségi törvény érvényesülését is vizsgálni kellene. Alkotmányossági aggályok is felvetõdtek és, mert mai napig börtönben ül egy fiatalember, akit a 2006 õszi tüntetések kapcsán vittek el, Dukán Dániel a törvény ihletõjének ügyében máig nem született még döntés. Értetlenül áll a történtek elõtt, mivel 2011. szeptember 19-20-án bekövetkezik az elévülés, ami a Fidesz felelõsségét is felveti.


A sajtótájékoztatón Gõbl György a Közhatalmi Jogsértettek Egyesületének alelnöke részletesen beszámolt az eljárásoknál tapasztalt negatívumokról. Saját példájával támasztotta alá, hogy a bírósági eljárásokhoz a rendõrség, - a per befejezéséig - nem adja ki a videofelvételeket. Az eljárás befejezése után, amikor már a rendõri szervekre az már nem érvényesíthetõ, elõkerülnek. Ennek következménye az áldozatokra nézve hátrányos, mert nem mindegy, hogy bizonyíték hiányában, vagy alaptalan vád alapján mentik fel a sértettet. Azt is sérelmezte, hogy alap iratokhoz, jelentésekhez hivatalos kérés ellenére sem jutnak hozzá. Elmondta tucatnyi feljelentést tett a felelõsök ellen, de az eljárások elakadtak. Végül kijelentette: ami az igazságtétel ügyben folyik, s fõleg, hogy a Balsai-jelentést nem hozzák nyilvánosságra, és nem teszik meg a feljelentéseket felveti a bûnpártolás lehetõségét.


Orbán Éva