Megemlékezés a


- magyarok megsemmisítésére létrehozott -


Recski Táborra



2011. szeptember 10-én, mint minden évben a Recski Szövetség a megsemmisítõ tábor helyén létesített Emlékparkban megemlékezést tartott, melyen közel ezren vettek részt, köztük 500 fiatal diák. Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr, és Krasznay Béla a Recski Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet. A megemlékezésen részt vettek: dr. Boross Péter volt miniszterelnök, dr. Orbán Viktor miniszterelnök képviseletében Megyesy Jenõ fõtanácsadó, Tempfli József Nagyvárad ny. püspöke, Recsk polgármestere Pócs István.


Dr. prof. Szakály Sándor történész, dr. Kovács Vilmos ezredes HM. H.L. parancsnoka, dr.Holló József ny. altábornagy. Szelekovszky Ernõ, a Honvédség és Társadalom Baráti Köre O.SZ. elnöke. Részt vettek a Történelmi Vitézi Rend és Lovagrendek képviselõi, a még élõ recski rabok és hozzátartozóik, a POFOSZ, a PEK, és az ’56-os társszervezetek képviselõi.


A megemlékezés ünnepélyességét emelte Beregszászi Olga elõadómûvész, Nagy Csaba tárogatómûvész, Andrássy Krisztina és Andrássy Frigyes operaénekesek közremûködése.



Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr beszédében kiemelte az emlékezés fontosságát. Párhuzamot vont Gulág és Recsk között, a magyarok elhurcolását és szenvedéseit illetõen. Bibliai hasonlattal élve a szenvedõk tisztessége, és az elkövetett barbárság oly távol van egymástól, mint az Ég a Földtõl. „Ha azt halljuk, hogy magyarokat gyaláznak a világban, kérjük ki magunknak!” – mondta, mert mint Recsken is, a méltóság legyõzi a halált. A hûség, a bajtársiasság, az összetartozás, az önfeláldozás, és az emberi méltóság erényei olyan erkölcsi gyõzelmet adtak a recski raboknak, hogy az ma is például szolgálhat. Nem véletlen, hogy a recski rabok 1956-ban a magyar szabadságért fegyverrel küzdöttek. Minden magyarnak egyszer el kellene e „rettenetes” helyre jönnie, hogy „megértse mit jelent a szabadság, és azt, hogy van egyértelmû rossz, ahol nincs helye sem mérlegelésnek, sem viszonyításnak”.



Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke röviden szólt rabként itt töltött éveirõl. A jelenlévõ fiatalokhoz szólt rendkívül közvetlen hangon, akiknek - egy új világot kell felépíteniük. Isten segítségét kérte, hogy a ma fiataljainak már ne kelljen fegyvert fogniuk a Hazájukért, csak munkálkodniuk.



A megemlékezés koszorúzással zárult.



Orbán Éva