A rovásírás nemzeti összetartó erõvé válhat

Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselõje augusztus 8-án õsi kultúránk - ma is élõ írásbeliségérõl -, a rovásírás megtartó és összekovácsoló erejérõl tartott sajtótájékoztatót. Ismertette az eddigi eredményeket, és felvázolta az új feladatokat.

Egy éve, hogy meghirdette a Jobbik a „rovásírásos táblaállítási missziót”.

Erdélyben született a gondolat, hogy a magyar települések nevét jelzõ táblákon, rovásírással is tüntessék fel a települések nevét. Ez a misszió 1990-ben Székelyföldrõl indult el. Az elsõ rovásírásos táblát Székelykeresztúron állították fel. 2003-ban egy nagyobb, átfogóbb mozgalom indult Székelyföldön, ahol a Csíki-medencében több táblát is kihelyeztek. Ezt a kezdeményezést értékes hagyományõrzésnek tartotta a Jobbik, és Magyarországon is elindította a „táblaállítási missziót”.

Az anyaországban egy éven belül már 200 tábla jelzi rovásírással a települések nevét, a hivatalosan egységesített táblától, az egyéni fafaragásos tábláig. Év végéig 350 táblára számíthatunk. Hódmezõvásárhelyen és Miskolcon található a legtöbb tábla. A szervezésben a Jobbik mellett a Magyarok Szövetsége is kivette a részét.

Joggal vetõdik fel a kérdés - oktatási hiányosságaink miatt – miért tartja ezt kiemelten fontosnak a Jobbik EP-képviselõje, aki a rovásírást a magyarság szimbolikus közös többszöröseként határozta meg.

Rovásírásunk õsi, több ezer éves kultúránk része. „Szimbolizálja a magyar élni akarást, az õsiséget, a magyar lélekbõl fakadó szeretetet és kreativitást. Egy olyan szimbolikus közös többszörös, amely összeköti magyart a magyarral, amelynek oktatásával, felelevenítésével össze lehet forrasztani a magyarságot, megerõsíteni a kapcsolatokat határon innen és határon túl”- fejtette ki a képviselõ. Ezzel az õsi kinccsel azonban nem csak a Kárpát-medencei magyarság rendelkezik, hanem összességében a turáni népek is. Ezért fontos beszélni és tenni arról is, hogy milyen lehetõségünk van ezekkel a népekkel szövetséget kötni. Ennek révén egy sajátos, önálló politikai tengelyt lehetne létrehozni, amely biztonságot adhatna a magyarság számára.

A további teendõkrõl szólva elmondta:

A rovásírás népszerûsítése nem fejezõdhet be a táblaállítási misszióval. Az oktatás területén is lépeseket kell tenni a rovásírás megismertetéséért és tanításának biztosításáért. Ezért a Jobbik már 2010-ben kezdeményezte, hogy a Nemzeti Alaptantervben szerepeljen a rovásírás megismertetése. Ennek lehetõségeit jelenleg részben szakköri tevékenységben, illetve fakultatív, választható tárgy bevezetésében látják. A rovás ismerete és mûvelése a nemzeti összetartozáson túl a gondolkodás fejlesztésére is jó hatással van.

Másik fontos tennivaló, hogy õsi írásunknak alkotmányos védelmet kell biztosítani. Szükséges lenne törvénybe iktatni, hogy különlegesen szigorú elbánásban részesítsék azokat a személyeket, akik a rovásírással kapcsolatos tárgyakat megrongálják, mert ezzel õsi kulturális örökségünket és a magyarságtudatot pusztítják és sértik.

Eddig Heves megyében és Miskolcon történt táblalopás, ami miatt feljelentést tettek.

Orbán Éva