Panem et circensis!

Most a cirkusz

azaz a megvezetés van soron?

Nem vagyok jogász, csak logikusan gondolkodom. Az Alkotmánynak kinevezett 1949. XX. törvény a következõket mondja ki a 33§ (1) A Kormány fejezetben:

(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyûlés egyszerre határoz.

33/A. § A Kormány megbízatása megszûnik:

a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával,

b) a miniszterelnök, illetõleg a Kormány lemondásával,

f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az Országgyûlés a miniszterelnöktõl a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.

A 39.§ a következõket mondja ki:

39/A. § (1) A képviselõk legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyûlési képviselõk többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstõl számított három nap után, legkésõbb a beterjesztéstõl számított nyolc napon belül kell megtartani.

(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben elõírt határidõk szerint.

(4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott elõterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.

(5) Ha az Országgyûlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.

Az alaptörvényben rögzítettekkel úgy tûnik nincs szinkronban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentése, legalább is, azzal, ami a híradásokban elhangzott.

Ellentmondani látszik a törvénynek a miniszterelnök olyan módon történõ lemondása, miszerint õ maga javasolja a konstruktív bizalmatlansági indítványt önmaga és kormánya ellen. A törvény szerint vagy az egyik – a miniszterelnök lemondása - vagy a másik út – bizalmatlansági indítvány a képviselõk egyötöde részérõl – lehetséges.

Most az a kérdés, ha Gyurcsány Ferenc lemondott a miniszterelnökségrõl, akkor miért akar konstruktív bizalmatlansági indítványt, hacsak nem szemfényvesztésnek, megvezetésnek, idõhúzásnak, szimpátiaszerzésnek? S azok, akik nem ismerik az alaptörvényt, nem látják a miniszterelnök bejelentésének fonákját. Ugyanis, mint az alaptörvény rögzíti:

33/A. § A Kormány megbízatása megszûnik:

a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával,

b) a miniszterelnök, illetõleg a Kormány lemondásával,

Ebben az esetben a köztársasági elnököt illeti a javaslattétel joga, és nem a miniszterelnököt, hogy lemondását követõen konstruktív bizalmatlansági indítványt javasoljon.

A másik lehetõség :

(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben elõírt határidõk szerint.

Ezt viszont csak miniszterelnökként teheti, és nem lemondott miniszterelnökként, a szöveg logikus értelmezése szerint. A magyar nyelv kifejezései nagyon is egyértelmûek.

A bizalmi szavazás (amit a miniszterelnök magára nézve kérhet) és a konstruktív bizalmatlansági indítvány nem azonos fogalmak.

Egy biztos, hogy a miniszterelnök mindenképp ki akarta zárni a köztársasági elnököt a döntés-hozatalból.

Szerencsés lenne, ha Sólyom László köztársasági elnök már most véleményt nyilvánítana, és nem segítené elõ az idõhúzást, és csak hetek múlva fordulna az Alkotmánybírósághoz.

Orbán Éva

Szent László Király Alapítvány

A Szellemi és Erkölcsi Megújulásért