A MÁSODIK NEKIFUTÁS

GYÕRFFY LÁSZLÓ HALÁLÁRA

Nem tehetted meg velünk s a nagy bajban vergõdõ magyar nemzettel!

Mikor két nappal ezelõtt háromszázötven televíziós adásomat,- azon töprengtem: leendõ hagyatékomat – gondosan csomagoltam ládákba, új otthonomba költözvén, mind gyakrabban bukkant elõ Gyõrffy László neve. Hiszen amikor csak lehetett, behívtam televíziós mûsoromba.

Markáns, határozott véleménye, magyarságeszménye, igazságérzete érzékenységével, lelki finomságával együtt adásról-adásra irodalmi publicisztikai gyöngyszemekké váltak.

Író, publicista- ebben a titulusban állapodtunk meg.

A nézõk szerették.

Ha két-három hétig nem hívtam be a stúdióba, jöttek a szemrehányó telefonok!

Fõleg a hölgyektõl.

Hiányolták a filmszínész külsejû, megnyerõ férfit!

Tetszett nekik!

Mellesleg színész is volt egy ideig.

A Magyar Rádióban is rendszeresen olvasta fel fontos jegyzeteit!

Mígnem az új, politikai pincér mentalitású neoliberális elnök ki nem tiltotta az összes neves publicistával egyetemben!

Ez csapásként érte!

Még többször hívtam mûsoromba!

Laci régi jó barátom.

Amikor a hetvenes évek elején Pap János, a véreskezû Veszprém megyei pártgengszter eltávolított a megyei laptól, politikai alkalmatlanság okán, Gyõrffy Laci fogadott be pesti lakásába.

Ott húztam meg magam többször, jó néhány napig.

Közben megvitattuk a félelmetesen kíméletlen, alattomos Kádár- féle diktatúra újabb és újabb rémtetteit, kollégák elmeszelését, lapok, írások, újságírók be- és kitiltását.

Laci szeizmikus érzékenységgel fogta fel a világ s a körülöttünk lappangó veszélyjelzéseket.

Így, efféle jelek és félelmek közepette alkotott, írta regényeit, novelláit.

Házalt velük, a kitûnõ írások nemigen kellettek, de azért meg-meg jelentek kötetei!

Tartottak tõle!

Ha belehúztak írásaiba, akkor felüvöltött!

Publicisztikáit jóval késõbb, inkább a kommunista diktatúra látszólagos bukása után írta, publikálta.

Mert bizony elõtte – noha õ vállalta- a vélemény kimondása veszélyes volt.

Nem mintha ma nem lenne az.

Laci a Budapest Tv-ben, majd négy esztendõn át a Zenit Televízióban , a Magyarok Világa címû adásomban nagyon jól érzete magát.

Bölcsen fogalmazott, keményen érvelt.

Százezrek fájdalmát és reményét fejezte ki irodalmi stílusban, emelkedetten. Sok-sok nézõt vonzott a tiszta magyar szó és gondolat!

Az utóbbi idõkben nehezen tehettem fel kérdéseimet, mind nagyobb energiát bevetve irányíthattam a vele való beszélgetéseket.

Rendszeresen õ beszélt a legtöbbet.

Oly sok gondolatot akart közkinccsé tenni.

Felvilágosítani az embereket a bennünket körül vevõ agymosásról, az igénytelen-silányuló világról, a kultúra térvesztésérõl, a politikai megtévesztésekrõl.

Többi vendégem is élvezte, pedig az egy órás idõ s Laci sok tiszta érve, gondolata-indulata bizony elõlük csipegetett el perceket.

Autója nem volt.

Az éjszakába hajló adások után magam vittem a Lipótvárosba, lakására.

Ott, a ház elõtt folytattuk a világ dolgainak megvitatását.

Aztán eltûnt, magam is szaladoztam hol súlyos klinikákra, hol pedig a Dunántúl bíróságaira szignált pereim tárgyalásira. Véleményt mondtam, vendégként a HírTV-ben, de tényállításként fogta fel egy bíró, aki beperelt.

Öt évig tartó ügy!

A büntetõpert megnyertem, bûncselekmény hiányában, ám a személyiségi jogi pereim rosszul álltak.

El is ítéltek, hatalmas – hatalmas összegre.

Laci nem értette!

-Micsoda?! Hát nem is utaltál rá, általános alanyt használtál, a nevét se ejtetted ki!

Egyre dühödtebben méltatlankodott, az ide vissza-betörõ diktatúrát, a véleményalkotói szabadság eltiprását emlegette.

- Kuss-ország ez, nem demokrácia!

Laci nehezen élt, mint nemzeti értékek mentén alkotó-élõ, a magyarságért tenni vágyó írók, publicisták, közéleti személyiségek, alkotó magyarok.

Õ is, mint magam is, hosszan idõzött tétován élet és halál mezsgyéjén, amikor megtámadta a gyilkos kór.

A gégerák!

Ám akkor- akkor!– iszonyú erõvel, élni és tenni akaró energiával legyûrte a halált.

Az operatõrökkel szertartásos-aprólékossággal beszélte meg a stúdióban, miként komponálják a képet, úgy, hogy nagy mûtétének hege- nyoma, a hosszú vágás a nyakán, ne látszódjék.

Örültem ennek!

Hiszen a hiúságnak talán azért éppen nem nevezhetõ Gyõrffy jelenség, ez az életerõ, magatartás számomra azt bizonyította, Laciba visszaköltözött a férfi!

Magányosan élt.

Kisvártatva egyre tüskésebbé, türelmetlenebbé, mind ingerlékenyebbé vált.

Hallottam, valaki, egy kedves hölgy felbukkant az életében.

Ennek is örvendeztem.

Egyre derûsebbé vált, magabiztosság váltotta fel korábbi, idõnként fel-felbukkanó tétovaságát.

Jó volt látni Lacit, a kiegyensúlyozott, elegáns, magas férfit.

Aki minden bizonnyal szerelmes lett.

Túl a hatvanadik életévén.

Ebben a korban veszélyes, törékeny-kegyetlen is lehet a szerelem.

Laci élte új életét, ritkábban jött, ha hívtam a mûsorba, olykor elhárította, sejtelmesen lemondván: programja van.

Aztán nagy csönd támadt körülötte.

Majd kisvártatva ránk tört az elsõ nekifutás híre.

Azonnal hívattuk a mentõt!

Hátha meg lehet menteni!

Könnyel küszködve, összeszorított ajakkal vártuk a hírt az intenzív osztályról.

Csak nem jött!

Vajon élete egyre szûkülõ mezsgyéjének mely oldalán lel útra.

A halálén vagy az életén?!

Az élet gyõzött!

Mintha nem örült volna neki!

Mi bezzeg annál inkább, noha lappangott bennünk a félelem.

A Lacit féltõ aggodalom.

Soha nem volt suicid hajlam benne.

Csak most, mikor mintha elhagyatottnak érezte magát s mindinkább azzá is vált ebben a veszélyes-szép szerelemben.

Mégis, hosszú ápolás után lábra kapott.

Felkelt és járt!

Dr. Kisida Elek híres és kitûnõ sebészprofesszor testi és lelki sebeit hallatlan nagy tudásával-aggódással és olykor bizony meglehetõs szemrehányással kezelte.

-Magyar, nemzeti értelmiségi nem vetheti el magától az életet! Szembe kell szállni a nemzetet támadó erõkkel, menteni azt minden gondolattal, szóval, tettel, cselekedettel…Ezért s ennek kell élned!

Miközben elcsomagoltam leendõ hagyatékomat, könyvárammal egyetemben, azon töprengtem, a Laci szerepléseit rögzítõ DVD- ket ne különítsem-e el, hogy meglepjem kedves ajándékként vele?

Úgy döntöttem, lesz még erre bõven idõ.

Ma, a délutáni szendergésembõl, éles telefoncsengetés riasztott fel.

Közös barátunk, a finom lelkû, képviselõházi tisztségviselõ, Riczel Etelka hangját ismertem fel.

Olyan furcsán vibrálóan szólt!

-Laci- mondta.

- Igen- tette hozzá elcsukló hangon.

Gyõrffy László a kiváló író, a szenvedélyes publicista másodszor is nekifutott!

S átszáguldott ebbõl a csodálatosan szép életbõl!

Oda, a másik oldalra.

Fel, a mennyekbe!

A halálba!

Drága Lacikám!

Szeretettel és kegyelettel emlékezünk Rád!

Ám ezt nem tehetted meg velünk!

Szeretteiddel, vélt és valós ellenfeleiddel.

A nagy bajban vergõdõ magyar nemzettel!

Ölel,

M.Szabó Imre

---------------------------------------------------------------------

M.Szabó Imre

ZENIT TV, mobil: 30 ...

MAGYAROK VILÁGA, Felelõs szerkesztõ, mûsorvezetõ;

Élõ adás: csütörtökönként a www.zenittv.hu 19:00-20:00 h, másnaptól látható a http://www.utolag.hu , a www.mszaboimre.hu, s a www.tornado.cwi.hu/magyarokvilaga.htm

honlapokon.

Ajánlom, alapítványi kurátorként: a http://oktober23bizottsag.hu/ honlapot!

Aki teheti, kérjük, támogasson bennünket!
Belföldrõl utalhat a következõ számlára:

Október 23.Bizottság Alapítvány az Ember Jogaiért
10300002-10322788-49020017 ( MKB Bank Rt. )
Külföldrõl: IBAN: HU 57, MKB Bank Rt.
1056. Budapest, Váci u. 38.,
Swift: MKKBHUHB

(Adomány a demokraciáért.)