KÖZJOGI KALEIDOSZKÓP

Az egész Schmitt-hisztéria - ha igaz, ha nem - arra jó, hogy elfedjen valami más, nagy aljasságot, ami most készül rotyogni a jaffa-kondérban.

A szagát majd késõbb érezzük, és nem biztos, hogy európai fehér embernek az jó lesz. Enyhén libányi beütéssel.

Önmagában úgy ahogy van az egész eset gusztustalan, és valamilyen szinten csalás! Nem Schmitt részérõl, õ csak egy pumukli ebben a játszmában.

- Ha a liboldók vádja megállja a helyét, ami Likud Vikinek nagyon kellemetlen, akkor az egész hírveréssel tudtára adták az országnak, hogy szerintük ez már nem MAGYARORSZÁG, hanem itt mindent ezek a bankárcsicskák uralnak.

Schmitt válasza a saját szempontjából érthetõ. A hiba az volt, hogy a 90 elõtti bagázs egy kegyeltjét jelölték államfõnek, még akkor is, ha a diplomája hótiszta (az emberszagú cuculizmus maradványaként: "A mi kutyánk kölyke."). És ez lehet felháborító egyeseknek, de ez az igazság. Csak végig kell nézni a képviselõnek nevezett archelyek életrajzát.

- Ha hyperlibsik rágalmaztak, azzal is erõszakos nyomulásukra hívják fel a figyelmet, hiszen a Talmud régi tanácsát is felülírják, ami szerint: "Csalással viselj hadat!" - mostanra érvényét vesztette, amikor elõmásznak az összecsalt pénzhegyek alól, és színrõl színre megmutatják valóságukat.

Két eset lehetséges:

- Elsõ esetben nyíltan menetelve a hatalomba teljes mértékben bárkit leigáznak a világon. Jellemtelenségükbõl fakadóan a legkisebb ártatlanokon kezdik gyilkos terveik kivitelezését. Ebbe a sorba illesztették Hazánkat is. A lúdtalp fölénk helyezve, készek az arcunkba taposni.

- Második esetben a magyarság többsége észreveszi a csalást, és lerázza õket, mint kutya a bolhát. Elég sok élõsdi repülne!

Lehet választani! Ha már démonkrácia.....!

Mindenképpen többet használna az országnak ebben az esetben egy államõ-csere. Lehetõleg N€M jaffai küldöttként!

Azonban túl sok dolgot vet fel ennek a lehetõsége.

Ezek után mindaz, amit Elnökként Schmitt Pál aláírt, érvénytelen volna? Hiszen akkor közjogilag nem pusztán az állami szerkezet válna törvényen kívülivé, hanem MAGYARORSZÁG. Az alaptörvényben megfogalmazott "sérthetetlenség" vajon jogfilozófiai értelemben megállja-e a helyét egy esetleges bizonyító erejû tényfeltárás kapcsán?

A Bécsi út másik végétõl nyugatra ennél sokkal kisebb okból is elhagyják a betöltött posztot. Akkor miért kényelmetlen egy olyan helyzet, még ha egyébként az illetõ államfõ ártatlan is az ellene harsogva, fõsodratú nyáladzásban özönöltetett hírverésben.

Egyet tudomásul kellett volna venni. Mint tették a kártékony szoclibek a nyolc évük alatt, tönkre kell hallgatni õket minden területen. Mintha nem is léteznének. Hiszen azt hazudják amúgy is, hogy õk jól értesültek, õk mindent jobban tudnak, és különben is adjuk már át nekik végre kifosztásunk céljából a hatalmat.

Egy szó jár nekik: Kuss!

Ha pedig csend van, megy minden tovább, s talán az ezerfejû cézár sosem tudja meg, a vakolók mivel, hogyan és fõleg miért akarták megnyúzni az államfõt. Mert senkinek kétsége ne maradjon, ez nem a honi patkányok mûve! Azok kicsik ehhez.

Ezek legközelebb az állami zászló helyére akár egy felmosórongyot is felhúzatnának a Kossuth téren! Ezeknek semmi sem szent. Ezeknek semmi sem drága azért, hogy teljesen és végleg bárkit a pokolba taszítsanak abban az országban, amelyikbe karmaikat mélyesztik.

Száz szónak is egy a vége, ebben a kajmán-rágalomtól szennyezett élettérben nehéz ma bölcsnek maradni.

Végezetül megismétlem, hogy a mesterségesen túlfokozott hírverés csupán egy hatalmas csalás, valami démoni aljasság elfedésére szolgál.

Ha ne adja az ég, az elnök szerepet felvállalva errõl még tudna is, akkor egyel több érv arról, hogy távoznia illene.

S nem egy megszerzett élettapasztalatból szokás doktori értekezést írni, hanem új hasznosat felmutatni. Ez csak egy adalék a tegnap esti beszélgetéshez! Ahhoz késõ, túl késõ, hogy bármit bebizonyítson egy szerencsétlenné alázott figura.

Jobban járt volna, ha marad a pást közelében! Ott legalább megalapozhatta volna azt a vívó utánpótlást, akik most elutazhatnának Londonba!

Mert esetleg sokan nem figyeltek fel rá, de a magyar vívók nem szereztek olimpiai kvalifikációt 2012-re. És ez bizony hatalmas szégyen a hagyományosan kiemelkedõen jó magyar vívóteljesítményekre vonatkozóan. Nem más, szégyen. Hogy nem pirul a sisakjuk?!

Lehet villámtüntetést rendezni. Lehet. Majd bepintérkedik a rebiszes állatokat a laktanyába, ahonnan semmi perc alatt olyan likudi rendet aprítanak a tüntetõkbõl, hogy az egész országnak végleg elmegy a kedve a száját kinyitni. Nos, kérem tisztelettel, ez az igazi sün-töltetû aljasság!

Valóban, itt nem változott semmi!

"Mit látsz, ha mélyen belenézel a sün szemébe? - A hajhagymáit!"

És ez nem változott.

Más sem változik belátható idõn belül, hiszen ez a politikusi fajta bármiféle közjogi felhatalmazást mellõzve önmaguknak hazugul megsavazták a négy évet a húsos fazék mellé. Hacsak a nemzet másképpen nem gondolja! Csak ahhoz barátai, nem elegendõ néhányaknak járatni a száját, megjelenni a tiltakozásokon! Nem lehet igaz, hogy egy egész ország agyát kimosták volna, vagy teljessé tették a likudos megfélemlítést!

Csak hatalmas tömeg tehet igazságot a hazugság-fülkéken kívül - szemtõl szemben, végre elsöprõen hatalmas, megfélemlítõ túlerõben, jól felkészülve. Bégetmenettel csak tetézik a bajt, amikor elfedik a valós bajokat. Az nem egység, csupán jelszavak együtt-mondókázása.

Ha azoknak a tüntetõknek, akik az elhíresült molinó mögött vonultak, valaki azt mondja, hogy most bemegyünk a parlamentbe és maradunk minden sátáni csillagos jöttment erõvel szemben is, akkor a szerencsétlenek helyben legyökereztek volna.

Így állunk ma, kötésig mocsárban, némi hánytató bûzzel feltétként, és egy ország kétharmadnak hazudott állítólagos többsége várja a parancsot egy bánatfal tövébõl az alámerülésre.

Ferencváros, 2012. március 31.

Lengyel Károly