MÉLTATLANSÁG - Nyílt levél Laszlo Kovernek

MÉLTATLANSÁG
NYÍLT LEVÉL KÖVÉR LÁSZLÓNAK

Kövér László méltatlan a Magyar Országgyûlés elnöki posztjára,
avagy MAGYARORSZÁG ma tanúja volt a politikai nyaktiló elsõ mûködésének
http://barikad.hu/k%C3%B6v%C3%A9r_l%C3%A1szl%C3%B3_kitiltotta_parlamentb%C5%91l_toroczkait-20110520


Laszlo Kover!

Amit maga ma megtett, még a vérkomcsik sem engedték meg maguknak! Legalább a látszatra adtak. Nem kívánom vissza õket, de a maga mai tette egyenesen gyalázat volt.

Több szempontból.
Elõször is, mert magának nem áll jogában választott képviselõt kitiltani a Magyar Országgyûlésbõl, ha annak érvényes parlamenti belépõje van.
Másodszor, mert semmi nem indokolhatja tettét. Semmi. Még külügyi kellemetlenség sem! Olyan önkényességet valósított meg, ami által azonnali hatállyal le kellene mondania még a képviselõi mandátumáról is. Ugyanis senkit nem érdekel ki az Laszlo Kover, ha olyat tesz, mint ma maga. Az sem számít, hogy a jelenlegi politikai elitnek mondott kaszt tagja. Azt meg magukról mondják, terjesztik, hogy elit. Miféle elit az ilyen? Semmi.
Harmadszor, döntését követõ utasítását nem elõzte meg a fülkényi alaptörvényben is garantált tisztességes eljárás, amihez az intézkedés alá vont személynek joga van, minden egyéb következményt beleértve.

Kinek képzeli magát? Maga nem Isten! Csak egy szolga, érettünk és általunk a mi keserves adóforintjainkból el és kitartva, szájalási munkakörben. Szolga, érti? Vagyis dehogy érti!
Maga, és a többi társa semmit nem tett a Hazáért, csak járt a szája. Igaz, sok éven át, de mégis ezt tette. Sõt, akut letargiával asszisztáltak MAGYARORSZÁG kifosztásához, gyarmati sorba taszításához. Mindeközben havonta szépen felvették a vérforralóan hatalmas illetményüket. Egy darab bementi és egy darab kimeneti nyílásuk van, mint az embereknek általában. Mit akarnak még többet fogyasztani, felhalmozni. A halotti ruhának nincsen zsebe! Tán késõ öregségükre gondolnak? Nem. Hatalomhalmozók, és natúr harácsolók. Semmi több. Minden egyéb szócséplés, miközben az országot engedték csõdbe kergetni.
És most széttárják a kezüket, hogy úriember viseli a kockázatot, meg a következményt. Csak úriember nem más kárára adósodik el. Márpedig ezt tették mind. Nincs kivétel. Hogy ezek után ki minek gondolja a magyar politikai elitnek mondott emberfajtát, azt a szabad fantáziára lehet bízni. Nem találok megfelelõ betûket rá.

Visszatérve Toroczkai Lászlóhoz, a Jobbik érvényes megyei mandátummal rendelkezõ képviselõjéhez, el kell mondani, hogy õ valóban radikális szemléletû ember. Sokak szemét csípi egy-egy markáns megfogalmazása. Ám hosszú évek alatt egyszer sem lehetett hazugságot rábizonyítani. Ettõl még nem teheti meg a Magyar Országgyûlés Elnöke, hogy fegyveresekkel állja útját.
Hol él maga, Laszlo Kover? Ez nem diktatúra! Tudjuk, majd tesznek róla, köszönik az ötletet. De emlékezzenek a hátig érõ homlok korszakának végére! Emlékezzenek!

És arra is emlékezzenek, hogy 2006. október 23-án a koraesti órán vezérük elmondta ünnepi szófordulatait, amint gondolta, hogy illik és elegendõ - a vége felé ugyancsak sietõsen - majd beugrott a kormányfõi posztot bitorlótól alamizsnaként kapott páncélozott akármibe. Úgy elhajtatott a helikopterek, meg a könnygáz alól, hogy csak úgy porzott utána az út.
Ez a maguk vezére! Maga meg a társa, akitõl fentiek alapján más nem is várható.
Akárhogy tagadják az üleptisztogató firkászhadaikkal együtt, azon az estén az egész nemzet egyetlen szóra várt. Ez a szó az: UTÁNAM! Senki nem gondolkodott volna, és ma nem itt tartunk. Bármi következménye lett volna ennek a szónak, a maga vezérének a sok gyerek mellett bármit vállalnia kellett volna a nemzetért. Nem tette.
Maguk gyávák voltak! Méltatlanok történelmi nagyjainkhoz.

Akik pedig valóban a bõrüket vitték vásárra, azokat ma is tapossák, és maguk engedik, támogatják mindenféle ürüggyel, mindenféle hazugságot elfogadva, a magyar hazafiak meghurcolását mind a mai napig a jogásznak nevezett kommunista ivadékok által.
Bûnösök, mert olyanoknak engedik meg a bosszút, ami egyébként önmagában helytelen, akik miatt a mai politikai foglyok az utcára mentek.
Nem elég, hogy gyávák voltak, és még a sajátjaikért sem álltak, de egy egész nemzetet hûtlenül elárultak a gyávaságukkal. Azért az árulásért maradhatott egy paprikajancsi az egyik közjogi méltóság további gazdasági szõnyegbombázással felérõ évekig. Egyéb származtatott, és kamatoztatott vonzatokról szó se essék!

Javaslom, önként vonuljon tartós betegszabadságra. Azt követõen pedig lelkesen fogadjon el más fontos beosztást. Például a munkaruházati üzletekben fényvisszaverõvel ellátott narancssárga mellényeket lehet kapni, a hozzá való vesszõseprûvel és lapáttal együtt. Narancsosnak narancsos. Oda való, mert mai tettével egyben látványosan arcul köpte a magyar demokráciát.
Ha ezt ma elnézi az ország, holnap az éjjeliedényt borítják a magyarok fejére. A legkevesebb elvárható a távozása elõtt, hogy nyilvánosan bocsánatot kér a meghurcolt képviselõtõl.

Igen, ma saját fejére mondott erkölcsi ítéletet.
Ezt nem! Senki ember fia meg nem engedheti magának még egyszer ebben a rendszerben és ebben az országban!


Ferencváros, 2011. május 20.

Lengyel Károly