BILINCSBEN ANGYAL - Budaházy György rabságáért

Bilincsben angyal

Budaházy György rabságáért


Bilincsben angyal! Hol hagytad most szárnyaid?
Tollatlanul és vasban hogyan repülsz így?
Olyan üres ma a csillaggal telt égbolt,
Mint szolgai szív, ha idegen parancsol.

Mutatják, hazudják láncon vergõdésed!
Hamis minden szavuk, hazugok a tettek!
Mond, angyal! Te ezt a földön így képzelted?
Hogy berácsozzák szentebbnél szentebb ested?

Mit szól most a gyermek? Mond meg nekem, angyal!
Kit apja nem karolhat, nem éltet jó szóval?
Angyal! Milyen csodásan nagy a te hited!
Semmiért kínáltad a bírónak fényed!!!

Hosszú napokból láncra fûzött reménység
Omlik szerte. Bilincs maradt az ajándék.
Hogyan is imádkozzon, egy ártatlan rab,
Ki a SZABADSÁGért nálunk életet ad?

Tégy egy csodát közöttünk, égbõl az angyal,
Hol gyermeklelket álnokul megtaposnak!
Már nem számít semmi ebben a hazában,
Csak hatalmuk vasalt legyen, míg aláznak.

Kihez is jöhetnél köztünk kedves angyal?
Nézz körül! Halomra fogynak régi bátrak!
Dobra perdül talpunk alól utolsó rög!
Volt hóhér és segéde rendelve röhög.

Menj innen, angyal! Még kinõhet a tollad!
Szórtál közénk számolatlan fénysugarat.
Kifizetnek kéretlen harminc ezüsttel
Csak hallgass majd rabságunkról fent az égben.

Elviseled véres súlyát ezüstödnek?
Hörgésük elkísér, szárnyad is megremeg!
Mit jelentesz az Úrnak a magyarokról?
Nem mondhatom! Akkor elvész a karácsony.

Jó angyal! Tégy egy végsõ, hatalmas csodát!
Bilincsben mosolyogd át ezt az éjszakát!
A holnap, az majd törõdik a holnappal.
Csak tedd! Ne gondolj hóhércsonkolt szárnyaddal!

Bilincsben angyal, tégy csodát!


Ferencváros, 2010. december 24.

Lengyel Károly