PLAKÁT

PLAKÁT


Délután gyanútlanul metróval akartam utazni. A hármas vonalon, a Gyöngyösi utcánál leporoszkáltam a kéreg alá. Mondom, gyanútlanul!
És akkor sokk! De még mekkora. Három fej néz rám a plakátról: lászló kovács, attila mesterházy, és még egy akárki.
Felirat: Budapest az otthonunk.
Tehát elkezdõdött, a kommunisták megint nyomulnak ezerrel.
Azt azért nem gondoltam, hogy már az elõkertben, meg a kapualjakban is suttognak! A postaládában a tegnap a metropol címû üleptörlõben látható gyûlölet-mszp hazugsága szennyezte az amúgy kereskedelmi kanálisok által amortizált magyar vizualitást.
Már dobtam is a szemetesbe olvasatlanul, mint ahová kiötlõit is kívánom, de a fecni meglibbent, és megfordult. A másik oldalán is volt szöveg. Ekkora és hasonló valótlanságokat fognak elõször suttogni, aztán mondani, végül harsogni.
Ez mindaddig folytatódni fog, amig a jog eszközével kusst ordítaani a pofájukba.
De vajon alkalmas erre a jelenlegi mûanyag ellenzék? A fõ tolvajok és hazaárulók árnyékában politikai semmittevésükrõl elhíresült bajnokai, törpéktõl nagynak mondottig, egy sem akarja megfékezni a mocskot. Elröhögcsélnek tán egymás ócska poénjain.
Szégyentelenek! Ma ebben az országban több millió magyar éhezik! Ezek a ganék pedig a mi bõrünket viszik a vásárra!
Az egyik a beszariságával, a másik a hóhér-kádári rendszer újraépítésének kísérletével, miközben senki le nem tartóztatta azt a szénvegyületet, aki az ország maradékát is elzálogosította, ha ugyan azóta már át nem íratta azokat, sûrûn nyalogatva a közel-keleti alfeleket.
Hát nem! Nincs alku! Semmiben!
Ezek egytõl egyig mind felelõsek az ország szétrablásáért! Majd Isten megbocsájt nekik!
A földi törvények szerint tolvajok, közönséges köztörvényes maffiózó valamennyi.
Elég volt! Aki az mszp és szdsz hazugságaira adja a voksát mind hazaáruló.
Éhezzenek mind, akár a többség most. Ha tetszik nekik, akár vessék saját nyakukba a kötelet!
De kussoljnak!!!


Ferencváros, 2010. január 20.

Lengyel Károly