VILÁGRÖHÖGSÉG

VILÁGRÖHÖGSÉG


Lesz légiparádé, nem lesz légiparádé? Megkérdezte egyik balkéz a másik balkéztõl, lehet-e légiparádé. Még jó, hogy odafent be nem húzták ijedtükben a féket a belváros felett! Végül volt röpködés. Igaz sok ezer ember napokon át nem értette egymás szavát a Duna mellett a motorok bõgésétõl, de azért gyakoroltak szorgalmasan. Nem mintha Demszkygrádban sokan értenék egymás szavát, fõleg BKV szinten. Még akkor is gyakoroltak a derék pilóták, amikor kezdte pedzeni valamelyik balkéz, hogy nem lesz röpködés.
Röhög rajtunk a világ!

Átestünk a tüzijátékon, mint üveges tót a hanyattesésen. Mert hát ugye cirkusz és kenyér az nagyon kell! Utána meg van némi közmunka, sok száz tonna szemetet eltüntetni. A töki, a szotyi, lufit tessék, világító karkötõt a gyereknek! Olyan nagyon szükség van a tüzijátékra, hogy akár viharban is megtartják, mint volt is rá példa három éve. A halottak száma máig nem érdekli õket, de a sérültek sem kaptak egy forint kárpótlást.
Nem baj az sem, hogy állítólag titkos a por, ami robban.
Anyátokat, huszadrangú senkiházik! Mi az, hogy titkos?! Nem baj, ha esetleg mérgezõ lehet a füstje? Hogy sok ezer ember még órákkal a ropogós villámlás után sem mert szellõztetni a melegben?
Röhög rajtunk a világ!

De meg különben is! Nézzük egy kicsit másképpen a dolgot!
A kicsi piroskönyves vénséges hóhérok, meg ivadékaik nagyon ragaszkodnak ehhez a tüzijátékhoz, miközben szétlopják alólunk az országunkat. Itt a piros, hol a piros?! Hány, de hány embernek ütötték ki közben a kezébõl a kenyeret az eltelt húsz esztendõben? Utána meg szemforgató módon széttárják a mocskos melsõ lábukat, és állítólag nem tehetnek semmirõl. Mindenrõl az a fránya válság tehet!

Hát nem! A válságot ti csináltátok mind együtt, vörös fattyjak a szadista szemkilövettetõ törpe deviánsokkal. Méghozzá saját zsebre inflálva, vagyis lopva a mi pénzünket meg a nemzet vagyonát! Úgy ám, tolvajbanda! Ez az igazság! Fáj ugye, ha valaki kimondja az igazat?
Hát még nekünk a fizetõssé tett fogkezelés nyomán fájt a milliónyi fogunk! Arra nem gondoltatok, ganék, hogy aki nem tud rágni, az legyengül, és nem lesz jó rabszolga? Ja, hogy sokan vagyunk? Mint ugatta a Világbank? Tudjátok mit? Leszünk is!
A Kárpát-medence legszebb nemzeti lobogója lesz a magyarok háza elõtt száradó sok fehér pelenka! Nem kékcsillagos, meg made in china feliratú! Magyar! Értitek?!

Most már nem csupán minden hullámhosszon ömlik a hazugság! Most már a szóközeitek is hazugság! Még a tükreitek is hazudnak nektek! Nem görbén, egyenesen.
Eddig legalább szegény magyar, aki valamilyen újságot vett a kezébe, tudta, hogy a sorok között kell olvasni. Ott van elrejtve a valóság. Most már az sem! A csendetek is hazugság. Tövig hazugság.
Ti magatok vagytok a hazugság! Mind!
És közben röhög rajtunk a világ!

Világröhögséggé aláztátok ezt az országot!
Világröhögség!

Majdnem megszakad a rekeszizma az egész világnak, hogy ezt a pici népet a pokol legmélyebb bugyrába tuszkoltátok!
De nem volt elég nektek! Nem volt elég a röpködés, a mérgezõ füst a cifra csillogás után, jött még a Gárda-avatás is.

Nem volt elég, hogy be nem állt a szátok, és a bíróságot is nevetséges helyzetbe rugdaltátok, még a magánterület szentségének megsértése is elfér az arcotokon! Mit az, hogy arcon?! A pofátokon!!
És nem érdekel eztán, hogy mi a szalonképes! Nem érdekel, hogy az orrát fogja néhány ember a stílus miatt! Saját vesztéseteket alapoztátok meg! Innen már csak lefelé van ám! Nektek csak lefelé!

A vörös hóhérok nyaloncai sürögve-forogva keresték a kegyét a szadista deviáns szemkilövetõknek, hogy végre, jaj de jó, elintézik azt a Mozgalmat, amire több tonna sarat lehetett eddig dobálni.
A bértollnokok is el fognak tûnni! Mert el fog fogyni körülöttük a levegõ.

Elõre látszik a jövõ! Legkésõbb 2010-ben a Jobbik és az Új Magyar Gárda Mozgalom olyan politikai erõvé fog válni, amit nem lehet megkerülni, bárhogy visít majd akármelyik úgynevezett rendszerváltó elit-tag. Legyen az a vörös hóhérok utóda, vagy éppen a likud testvérpártja.
Olyan nemzeti erõk bontakoznak ki szinte a semmibõl, amelyek ha egyet toppantanak, össze fog dõlni mindaz a hazugság-kártyavár, ami miatt mi, magyarok VILÁGRÖHÖGSÉG volnánk.
Erre nincs bocsánat, nem is lesz.

A termelõeszközök szétlopása, a magyar termõföld Koppenhágában árulása mind olyan cselekedet volt a kettõs állampolgárságúakkal vezényelve, amire nincs és nem is lehet bocsánat.
Éhen fogtok dögleni fattyúk!

Senki nem fog adni egy pohár vizet sem! Ha a franciák megengedhették maguknak a háború után, hogy totálisan kiközösítették a megszállókkal együttmûködõket, akkor valami hasonlóra számítsatok! Ez jár nektek is, semmi más! Kopaszon, megbélyegezve fogtok kóborolni pusztáról pusztára, üres zsebekkel.

És miközben rengeteg magyar ember hitet tesz a szebb jövõ mellett, addig még most is azon fõ a vízagyú fejetek, mit is lehet ellopni, telehazudni. Daráljátok talán már a bizonyítékokat a pincékben? Úgy, mint elõdeitek a hazafiakat, bele a Dunába? És most mennyi embert lehetett eltüntetni különleges felhatalmazással?

Mennyi idegen zsoldost engedtetek be 2006. október 23-ára? Hogy ott öltözzenek át teljesen nyilvánosan a Dohány utca és Wesselényi utca sarkán, hogy azután városszerte garázdálkodva véresre verjenek mindenkit, aki az útjukba akad? Ti barmok! Azt hiszitek, hogy nem hallottuk? Ezernyi magyar hallotta a tót meg jiddis vezényszavakat. Ti barmok! Azt képzelitek, hogy ezt nektek bárki elfelejti?
Hóhérok vagytok valamennyien! Kétkezi bakók! Ti lesztek a világröhögség hamarosan! Hamarosan. Kezeljétek tényként!

Ma már csak arról szólhat az istentelen fohászotok Leninetekhez, meg Gurionotokhoz, hogy ép bõrrel megúszhassátok. Megúszhassátok ezt az õszt. Megúszhassátok a következõ telet. Mert azután nektek tavaszotok nem lesz. Hivatalossá fog válni a kergetésetek!
Nincs tovább!
Ti lesztek a VILÁGRÖHÖGSÉG!
Ha pedig idõelõtt az éhes tömeg megindul, szavatok se legyen, hanem gyorsan tûnjetek el háromnapi hidegélelemmel. Csak azt adja majd a tömeg, ami nektek jár. Botot a hátatokra, nem a lábatok nyomára.


Budapest, 2009. augusztus 23.

Lengyel Károly

(A Világröhögség kifejezés idézve Urbán Évától)