RÁNK VÁR A GOLGOTA

Ránk vár a Golgota


Álmainkat álmodják -
nélkülünk és helyettünk.
Cinikus céda bábok
köröttünk és közöttünk.

Ágyunk, vágyunk, ágyékunk
mind egy-egy reklám-célpont.
Már hitünk is mûanyag,
meg a vetített égbolt.

Bûzölgõ, kapzsi létben
mind-mind áruvá váltunk.
Lépünk polcról kosárba -
végsõ célpont a szemétdomb.

Hamvakból tégla készül
Emlékekbõl új falak.
Láncra vert jövõnk szerint
kimérve minden falat.

Az új Savonarola
ha egyszer megszületik,
õrjöngve menekül majd,
ha lesz hova, és engedik.

Az Ács farag és hallgat.
Nincsen kikért, nincsen hova -
nincs készen az új kereszt.
Most ránk vár a Golgota.


Budapest, 2004. 03. 20.

Lengyel Károly