LEMONDÁSI KIÁLTVÁNY

Lemondási kiáltvány

A Magyar Köztársaság Országgyûlési képviselõihez

Tisztelt Képviselõk!

Sok érvet sorakoztatnak ezekben a napokban a Magyar Köztársaság Országgyûlésének feloszlásával kapcsolatban. Ami itt történik, jogi csûrés csavarás, semmi más!

Mondják, nem érzékelik a hihetetlenül hatalmas erkölcsi veszélyt? Egyetlen pillanatra sincs szégyenérzetük?

Emberek, ott a cifra falak rejtekén! Mivé tették országunkat?!

Nem sorolom, felesleges. Benne élünk - mi legalább. De a pártok elitje egyetlen hónap alatt annyit keres, mint egy átlag magyar állampolgár egész évben. Ez tisztességtelen. Az is vérlázító, amit semmittevésük álcázására tesznek. Mind benne vannak! Mind.

Nincs kivétel!

Hölgyek és Urak!

Most indul egy törvényes aláírásgyûjtési akció, aminek az õszi ülésszak kezdete táján lesz a kifutása. Ez a tengernyi aláírás kötelezni fogja Önöket arra, hogy sürgõsséggel, vagyis soron kívül napirendre tûzzék a Parlament önfeloszlatását.

Mást ajánlok! Egy olyan alkuról kínálok gondolatokat, amibõl még a tisztességesebbje emelt fõvel is kijöhet.

Ez az alku úgy szól, hogy hívják össze vészhelyzetre jellemzõ sürgõsséggel a képviselõk összességét, és nem bizottságosdit alakítva, meg kifogásokat keresve, hiszen ahhoz már régen nincsen joguk, mint a magyar nép szemébe nézni sem, egyezzenek meg a képviselõ testület önfeloszlatásában. Tegyék ezt feltételek nélkül! Amíg tehetik. Nincs más lehetõségük. Önöktõl a jelen helyzetben ez az elvárható, a megkövetelhetõ a mi adóforintjainkból eltartottakként. Javaslom tegyék ugyanezt párttársaik az önkormányzatokban is.

Miért is várható el? Egyszerû oka van. Amennyiben az említett aláírásgyûjtés sikerrel végzõdik, esetleg nagyságrenddel felülírja a tavaszi három igent, nem lesz más választásuk, mint távozni. Ezt könyveljék el végleges karrierdeficitnek! Ugyanis a magyar törvényhozás testületét a magyar jogrendben még nem érte olyan megalázó szégyen, mint amit a remélhetõen sok millió aláírás megkövetel.

1990-tõl az ország vezetése olyan törvényeket alkotott, miközben ép emberi ésszel felfoghatatlan összegekkel zsonglõrködött, ami felér egy háborús szõnyegbombázással.

Nem érdekel a jogi szófacsarás! Sem engem, sem mást!

Sem itt, sem máshol, se most, se máskor!

Önöknek távozniuk szükséges az ország érdekében.

Tegyék meg önként és azonnal, amíg nem lép túl Önökön a nép által írott történelem! Vétek tovább tetézniük a szócséplést!

Ebben az országban olyan viselhetetlenné alakították a magyar emberek életét, amit senki nem kíván ebben a formában folytatni. Ez nem képezi vita tárgyát az Önök politikailag belterjes gondolatvilágán kívüli valós életben.

Vegyék tudomásul, mi nem leszünk liberál-globalista és vörös milliárdosok prédái!

Ez a szûk elit élete minden napjával sok millió magyar ember életébõl vesz el éveket. Mondhatni, HUNGAROCIDIUM, másképpen fogalmazva, külhoni vezérlettel HUNGAROCAUST zajlik a vérünkre.

Elég volt! Itt a vége! Pont.

Kérem minden jószándékú magyar nemzettestvérem aláírásával csatlakozását ezen kiáltványhoz! (Név, település neve, foglalkozás, esetleg életkor megadásával.)

Felkérem a Nemzeti Hírháló munkatársait, hozzanak létre aláírásgyûjtõ felületet a következõ kérdésfeltevéssel a fejlécben: Akarja-e ön az azonnali új országgyûlési választások kiírását!

Felkérem az összes nemzeti elkötelezettségû sajtó felületet mûködtetõ munkatársat, hogy sürgõsséggel hirdessék ezt a kezdeményezést és elérhetõségét folyamatosan!

Józan belátással megbecsülhetõ, hogy kellõ támogatottság mellett nagyjából egy hónap elegendõ temérdek aláírás összegyûléséhez. Ezeket az aláírásokat elektronikus levél formájában eljuttatva minden képviselõhöz külön politikai nyomatékot kap a népfelség feléjük közeledõ tömjénfüstje.

Amennyiben nem ért a parlament a jó szóból, viselje következményét az õsszel a sok milliós aláírás-hegyet látván.

Elég! Elég volt! Most már elég volt! Most már aztán elég volt!

Itt a vége!

Pont.

Budapest, 2008. június 24.

Lengyel Károly