TAPOSSÁTOK EL A GYALÁZATOSOKAT!

TAPOSSÁTOK EL A GYALÁZATOSOKAT!

(ECRASEZ LES INFAMES!)


Szabad szelek szárnyán hû dalunk messze száll,
Hol nyomor volt, és hordoztunk mind rabigát,
Döng a lépte rongyosok éhes hadának.
Ellopták, gyalázták, eladták Hazánkat,
A magyarok hátán mindvégig tapostak.
Tapossátok el a gyalázatosokat!

Kélnek mind, akár egy dühöngõ fergeteg,
Hegyen, völgyön, síkon haragvó emberek,
Viharvert zászlókkal egyfelé vonulnak.
Ellopták, gyalázták, eladták Hazánkat,
A magyarok hátán mindvégig tapostak.
Tapossátok el a gyalázatosokat!

Elfogyott kenyerünk és nem maradt vizünk,
Öklünkben mindenünk, semmit se veszítünk,
Amit vérbõl és verejtékbõl facsartak.
Ellopták, gyalázták, eladták Hazánkat,
A magyarok hátán mindvégig tapostak.
Tapossátok el a gyalázatosokat!

Sereglõk nyomában keserûség lépdel,
Bokájukon tépett láncaik csörögnek,
Sûrû böjt járja mára mind a tájakat.
Ellopták, gyalázták, eladták Hazánkat,
A magyarok hátán mindvégig tapostak.
Tapossátok el a gyalázatosokat!

Szilaj akarással egyre jönnek, gyûlnek,
Dübörgõ szavaik kergetnek felhõket
Mindünket mindvégig mindenhol megcsaltak.
Ellopták, gyalázták, eladták Hazánkat,
A magyarok hátán mindvégig tapostak.
Tapossátok el a gyalázatosokat!

Dobra vertek minden rögöt és fûszálat,
Nem maradt alattunk tenyérnyi földdarab.
Csalfa szavakkal ígéretet halmoztak.
Ellopták, gyalázták, eladták Hazánkat,
A magyarok hátán mindvégig tapostak.
Tapossátok el a gyalázatosokat!

Majd ha végül egy se marad köztük talpon,
És tisztán süt be a Nap minden ablakon,
Nyomukat is felszántjuk intõ példának,
Ellopták, gyalázták, eladták Hazánkat,
A magyarok hátán mindvégig tapostak.
Tapossátok el a gyalázatosokat!

Büszkék lesznek ismét õseink az égben,
Szerteviszik hírünket nappal és éjjel,
Szabadulásunkról új harangok szólnak,
Ellopták, gyalázták, eladták Hazánkat,
A magyarok hátán mindvégig tapostak.
Tapossátok el a gyalázatosokat!


Budapest, 2008. szeptember 5.

Lengyel Károly