A FIDESZ nem cáfolta meg az 1998-as önmagát:

Ismét csak a tehetõseknek megváltás a háromgyerekes adómentesség!!

Az adómentesség lehetõségét lebegtette meg a három vagy több gyereket nevelõ családok elõtt a leendõ gazdasági miniszter, Matolcsy György. Bár a Fidesz elképzeléseirõl még nem derültek ki részletek és a nagyszabású adó átalakításokat is csak 2011-re ígéri a párt.

Nézzük meg, részletesen, mit is foganatosítottak 1998 és 2002 között.:

A Fidesz-MPP már 1998-as kampányában ígéretet tett a Bokros-csomag elõtti állapot visszaállítására, és családbarát intézkedések egész sorát helyezte kilátásba annak a kedvezõtlen demográfiai folyamatnak a megváltoztatására, ami röviden így jellemezhetõ: Magyarországon a nyolcvanas évek eleje óta alacsony termékenység magas halandósággal párosul. Az Orbán-kabinet ezért azonnali intézkedésként visszaállította az alanyi jogon járó családpótlékot, s újra bevezette a gyest, és az szja-kedvezményt.

A pozitív üzenetek ellenére 1999 - az Orbán-kormány mûködésének elsõ teljes éve - minden idõk legrosszabb népesedési statisztikáját produkálta: a 95 ezer alá esõ születésszám azóta is mélypontnak számít az ország demográfiai történetében, ami ráadásul a halálozások számának növekedésével járt együtt, s így a természetes fogyás mértéke 1999-ben soha nem látott méreteket öltött (lásd táblázat). S ha a népszámlálás nem talál utóbb 200 ezer olyan „kallódó" polgárt, akik a korábbi felmérésekbõl kimaradtak, Magyarország lakossága papíron 10 millió alá csökkent volna.

Míg a Horn-kormány ideje alatt a születések száma egyszer sem került a lélektani 100 ezres határ alá, a jelenlegi ciklusban még a legtermékenyebb években is kevesebb mint 98 ezer újszülött látta meg a napvilágot. Ebbõl adódóan az 1998-as kormányváltástól napjainkig mintegy 30-35 ezerrel, azaz egy kisváros lakosságával kevesebb gyerek született Magyarországon, mint a szocialista-szabaddemokrata kabinet idejében.

A születésszámok tekintetében a 2000-es év megtörte ugyan a korábbi csökkenõ trendet, de a növekedés mértéke ekkor is csak arra volt alkalmas, hogy visszaálljon az 1998-as állapot. A múlt év elsõ 11 hónapjáról megjelent adatok azonban arra utalnak, hogy a 2000-es születésszám emelkedés csupán átmeneti jelenség volt. Feltételezhetõ tehát, hogy az akkori „csecsemõtöbblet" egy nem csekély hányada a korábbi évekrõl elhalasztott - illetve az „elõrehozott" - gyermekek világra jöttébõl adódhatott.

A fõbb népmozgalmi adatok alakulása

A magyarság, mint a fenti táblázatból is látják rohamos mértékben fogyik, mivel a fiatalok a bizonytalan jövõre nem mernek családot alapítani, és az értékrend-válság is sújtja õket.

A Fidesz-MPP családpolitikájában tetten érhetõ a kétarcúság is: miközben a használni a törvényi maximumot, motivációk között mindvégig ott volt a népességfogyás miatti aggodalom - amelynek enyhítésére még a bevándorlá­sok megkönnyítése is reális alternatíva­ként merült fel -, a kiválasztott családtámogatási eszkö­zök és módszerek azt is érzékeltették, hogy a kormány elsõsorban egy jól kö­rülhatárolható körben, a FIDESZ-t szavazataival támogató középosztály­ban kívánja ösztönözni a gyermekválla­lást. (mintha a vidéki mezõgazdasági- és a városi ipari munkások nem a magyar nemzet részei lennének.)

Az alanyi jogon járó családi pótlék összege nem növekedett, így értéke négy év alatt harmadával csökkent. Ezt csak részben kompenzálta a legszegényebb családoknak folyósított kiegészítõ csalá­di pótlék, ami voltaképp nem is új ellátá­si forma: a korábbi gyermekvédelmi tá­mogatás átkeresztelésével jött létre.

A kabinet jóval nagyobb gondot fordított az adókedvezmények karbantartására, amit viszont csak az adóköteles jövedelemmel rendelkezõ családok tud­nak érvényesíteni; ráadá­sul közülük is csupán a magas keresetûek képe­sek arra, hogy teljes körûen kihasználják a törvény által nyújtott lehetõsége­ket (a családi kedvezmény révén adózás alól mente­sülõ éves jövedelem egy eltartott esetén már 400 ezer forint, két eltartott­nál 643 ezer forint, három esetén 1,35 millió forint).

2001-ben az adóbevallást benyújtó szülõk a gyermekek 84 százaléka után vettek igénybe kedvezményt, de csak mintegy kétharmaduk rendelkezett akkora jövedelemmel, hogy ki is tudta használni a törvényi maximumot.

Kormányzati retorika szintjén általá­ban a családbarát intézkedésekhez sorolódik az otthontámogatások ügye is. Más nézõpontot ad azonban a történéseknek - de errõl általában nem esik szó FIDESZ-es berkekben-, hogy négy év alatt egyszer sem nö­vekedtek a „szocpol" támogatások (és elmondásuk szerint 2002-2006 között is csak az elsõ gyer­mek után járó összeget emelte volna a FIDESZ).

Bár az építési és lakásvásárlási hitelek kamatainak drasztikus lefaragása forra­dalmi vívmánynak tekinthetõ, a kedvez­mény szintén csak a tehetõsebb rétegeket hozta helyzetbe. Leginkább õk tudják ki­használni azt a lehetõséget is, hogy a parlament a kormány javaslatára szja-kedvezményeket állapított meg a kamattámogatásos lakáshitelek törlesztõ részlete­ihez kapcsolódóan (mértéke a korábbi 20 százalékról az idén 40 százalékra nõtt, maximális összege pedig 35 ezer fo­rintról 240 ezer forintra ment fel).

A jelen helyzet

Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint alanyi adózás van, egy család nem adózhat együtt. Hogyan változna meg különbözõképpen keresõ szülõk bevétele, ha a változás annyit jelentene, hogy a háromgyerekes családok egyszerûen nem fizetnek személyi jövedelemadót?? A Fidesz által elképzelt módosítás lehet ennél bonyolultabb és árnyaltabb is.

Matolcsy részleteket nem mondott az adórendszer lehetséges átalakításáról arra hivatkozva, hogy várhatóan csak júniusban készül el a Varga Mihály - leendõ miniszterelnökségi államtitkár - vezette gazdasági tényfeltáró bizottság jelentése, amely azt méri fel, hogy milyen a gazdaság helyzete. Matolcsy ugyanakkor azt mondta, hogy adócsökkentés lesz, ami két lépcsõben valósul meg: idén megkezdõdik az adócsökkentés, jövõre pedig életbe lép a családi alapú adózás rendszere.

A KSH 2003-as, családokról szóló adatai szerint 3,3 millió háztartás közül kétmillióban nincs gyerek. A fennmaradó 1,3 millió családban 2,2 millió eltartott gyerek él, hatoduk (426 ezer) a legszegényebb tizedben, alig huszaduk (103 ezer) a legjómódúbb tizedben. Csak minden nyolcadik családban van kettõnél több gyerek. A három- és többgyerekes családok háromnegyede az alsó három jövedelmi tizedben él.

Semmi változás a minimálbéreseknél

Amennyiben a háromgyerekesek valóban adómentességet kapnak, akkor egy félmilliós bruttó fizetéssel rendelkezõ, kétgyermekes szülõnek egyszerûen anyagi megfontolásból is érdemes végiggondolnia a harmadik gyermek felvállalását. Ezzel szemben egy minimálbéren bejelentett szülõ csak pár száz forinttal járna jobban, mint most.

A mostani szabályok szerint a minimálbéres, három gyereket nevelõ szülõk fejenként 61 ezer forintot visznek haza, míg egy átlagos jövedelmû család esetében, közel 150 ezer forint ez az összeg (ebben benne van a 12 ezer forintos adókedvezmény is). Egy tehetõsebb, bruttó félmillió forintot keresõ szülõ 286 ezer forint körül ad be a családi kasszába (feltételezve, hogy magas fizetése miatt épp lemarad az adókedvezményrõl).

Amennyiben a három- vagy többgyerekes családoknak nem kell adót fizetniük, a minimálbérbõl élõ szülõnek - mivel minimálbérnél gyakorlatilag már most is nulla kulcsos a személy jövedelemadó - ugyanannyi pénzt kapnak, mint a felvetett adóátalakítás nélkül. Átlagos fizetésnél közel havi 166 ezer forintot vihet haza egy háromgyerekes szülõ, a Matolcsy által említett modell esetében, ami 16 ezer forinttal több, mint most, a felsõ jövedelemkategóriába tartozó szülõk pedig 416 ezer forintot kaphatnak, ami közel 130 ezer forinttal több, mint a mostani rendszerben. Félmilliós fizetésnél, az új rendszer 141 ezer forintos pluszpénzt hoz szülõnként, minden egyes hónapban, ami éves szinten, egy család esetében több mint 3,5 millió forint.

Különbségek a jelenlegi rendszer és a 3 gyerekesek adómentessége között, három jövedelemkategóriában

Nem ilyen jó a helyzete az átlagbéren foglalkoztatott szülõknek, akik két gyermekkel jelenleg, havonta 137 ezer forintot vihetnek haza, a Matolcsy által említett modell szerint hárommal pedig 165 ezret kapnának. Ha mindkét szülõ átlagbéres, akkor évente, a harmadik gyerekhez kötõdõ megtakarítás valamivel több, mint 700 ezer forint.

Iványi Sándor