MESTERTERV ÉS SLAMPERÁJ A KÜLÖNLEGES JOGREND VILÁGA
- Részletek
- Hazai hírek
- Találatok: 2189
LAKNER ZOLTÁN 2021. 03. 01. jelen.media
MESTERTERV ÉS SLAMPERÁJ A KÜLÖNLEGES JOGREND VILÁGA
Vörös Imre: Ki lehet iktatni a kétharmados törvényeket
MÉG EGY IGAZI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJA VOLT 1990-1999 KÖZÖTT VÖRÖS IMRE, AKI NÉHÁNY HETE TETT KÖZZÉ NAGYSZABÁSÚ TANULMÁNYT AZ EÖTVÖS KÁROLY KÖZPOLITIKAI INTÉZET HONLAPJÁN KÜLÖNLEGES JOGREND KATONÁKKAL – MINDÖRÖKKÉ? CÍMMEL. A JOGTUDÓST NEM CSAK A JELENLEG FENNÁLLÓ ALKOTMÁNYOS ÉS ALKOTMÁNYELLENES ÁLLAPOTOK ÉRTELMEZÉSÉRE KÉRTÜK, HANEM ARRA IS, HOGY VÁZOLJA FEL A DEMOKRATIKUS RENDSZERVÁLTÁS LEHETSÉGES ALKOTMÁNYJOGI ALAPJAIT.
Hányféle különleges jogrend hatálya alatt élünk?
A különleges jogrend egyik rétege a veszélyhelyzet, a másik az egészségügyi válsághelyzet. Először a veszélyhelyzet lépett be, amely első alkalommal tavaly március 11-től június 17-ig állt fenn. Ezután a kormányzati kommunikáció az első járványhullám feletti győzelmet ünnepelte, a veszélyhelyzet megszűnt, visszaállt a normál alkotmányos állapot. Csakhogy azon az ülésnapon, amikor megszüntették a veszélyhelyzetet, bevezették az egészségügyi válsághelyzetet, egy több mint négyszáz paragrafusból álló, úgymond átmeneti szabályokat tartalmazó törvényben elrejtve. Az egészségügyi törvény módosításával hozták létre ezt a jogintézményt, és úgy alkották meg, hogy ne legyen szükség a rendeleti kormányzáshoz külön felhatalmazási törvényre. Így a kormány felhatalmazási törvény nélkül is megtarthatta a veszélyhelyzeti rendeletalkotási jogköreit. Az egészségügyi válsághelyzet hat hónapra szól, és a kormány bármennyiszer meghosszabbíthatja újabb hat hónappal.
FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA
Az alaptörvényi veszélyhelyzetet viszont ismét bevezették.
Június után mindenki mehetett az Adriára, nem volt veszélyhelyzet – de volt egészségügyi válsághelyzet. Majd a járványadatok romlására hivatkozva november 11-én meghirdették a második veszélyhelyzetet, idén február 11-ig. Az újabb, harmadik 90 napos veszélyhelyzeti szakasz bevezetésére pedig most került sor, május végéig fog tartani. Közben decemberben meghosszabbították az egészségügyi válsághelyzetet, amely június 18-ig van érvényben. Az „eredeti” szabályok szerinti veszélyhelyzet tehát május végéig, az egészségügyi válsághelyzet június közepéig érvényes – és nem valószínű, hogy ez lenne a vége.
Ráadásul a veszélyhelyzet alaptörvényi szabályozását is átalakították a kilencedik alaptörvény-módosítással.
Az 2023-ban lép hatályba. Ez is sötét história.
Ha van kétféle különleges jogrend, minek a felhatalmazási törvény, amelyből a harmadik készül?
Nem látom a teljes hátterét, hiába próbáltam megérteni. A legjobb magyarázatom rá az, hogy a többszörös bebiztosítást szolgálja. Illetve még azt tudom hozzátenni, hogy amikor novembertől ismét veszélyhelyzet és felhatalmazási törvény van, akkor a kormányrendeletek újra erre kezdtek hivatkozni – az egészségügyi válsághelyzet helyett –, mert ez jogállamian hangzik. Belföldre, külföldre jól kommunikálható.
Ezek pusztán politikai műveletek?
Egyértelműen. Nem volt olyasmi, amit novemberben ne tudtak volna megcsinálni az egészségügyi válsághelyzet címszava alatt, mivel tartalmilag a veszélyhelyzet ugyanaz. A hangzása más annak, ha az alaptörvényre hivatkozhatnak. Ekkor viszont szükség van a felhatalmazási törvényre is.
A hatályban lévő rendkívüli jogrendek közül melyik alkotmányos?
Egyik sem. Már a veszélyhelyzet kihirdetése sem volt alkotmányos, ugyanis azt az alaptörvény elemi csapásra és ipari balesetre vonatkozóan említi. A A járvány egyikhez sem sorolható.
Megfeledkeztek a jogalkotók a járványhelyzetről?
Szó sincs róla, arra megvan a szabályozás az egészségügyi törvényben és számos intézkedési lehetőséget tartalmaz a katasztrófavédelmi törvény is. Ezek alapján a kijárási korlátozást és a kötelező maszkviselést el lehet rendelni. Ám az egészségügyi és a katasztrófavédelmi törvény alkalmazása nem jelent általános rendeleti kormányzást. Az egészségügyi törvény alapján nem lehet érvényteleníteni a Színház- és Filmművészeti Egyetemen az őszi félévet, de az általános rendeleti kormányzásba ez is belefér. Ezért kellett a kormánynak a veszélyhelyzet, mert arra hivatkozva eltérhetnek törvényektől, vagy éppen alapjogokat korlátozhatnak.
Amikor mindezek tetejébe egy átmenetinek nevezett törvényben elrejtve megalkották az egészségügyi válsághelyzetet, akkor miért ezt az utat választották? Miért nem módosították inkább az alaptörvényt?
Azt hiszem, az rá a magyarázat, hogy tavaly júniusban az egészségügyi válsághelyzetet „fű alatt” akarták csinálni. Hiszen akkor éppen győzelmet hirdettek az első hullám felett, hatályon kívül helyezték a veszélyhelyzetet és a határozatlan időre szóló volta miatt sokfelől bírált felhatalmazási törvényt. A kormány feltűnés nélkül akarta megőrizni a rendeleti kormányzáshoz szükséges jogköröket.
FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA
A tömeges szabályozási trükközés átgondolt tervbe illeszkedik, vagy ez a tipikus közép-európai slamperáj?
Ebben a sorrendben. A szándék politikailag átgondolt. Pontosan megmondják a kormánynak dolgozó több száz fős ügyvédi irodáknak, mire dolgozzanak ki szabályozást. Ugyanakkor a rohammenetben gyártott jogszabályok megfogalmazása gyakran slampos, pongyola, ebből következően a törvények, rendeletek tartalma homályos, nehezen értelmezhető. De ami kell nekik, az benne van.
Erős kifejezés úgy értelmezni a veszély- és válsághelyzetet – ismerve az ön lesújtó véleményét az alaptörvényről –, hogy ami most zajlik, az puccs a puccsban?
Valahogy így lehetne mondani. Amikor tavaly azt írtam, első reakcióként, hogy a koronavírus Orbán Reichstagja, nem is sejtettem, mennyire beletrafálok. Még 2012-ben írtam meg azt a véleményemet, hogy államcsíny van folyamatban, amelyet a választási törvény megalkotásával lezártnak tekintettem, vagyis addigra kiépült az önkényuralom. Ennek a finomítása, alakítgatása zajlott 2020-ig, amikor rájöttek, hogy a rendeleti kormányzással a maradék parlamenti kötöttségektől is meg lehet szabadulni.
Ennek a célja az, hogy ne legyen átlátható és megvitatható, miről és mit dönt a kormány?
Egyértelmű szándék a maradék nyilvánosság kiszorítása. Az a cél, hogy mindannyian veszítsük el a fonalat. Gulyás Gergely egyik nap bejelent valamit, ezt amúgy se lehet érteni, másnap létrehoznak egy különleges gazdasági övezetet, ezen mindenki megdöbben, hogy mégis mi ez, mire felmutatják a jogszabályt, amely ezt valóban tartalmazza. Csak addig senki nem fedezte fel a paragrafusok özönében.
Ön már a 2010 utáni törvényhozási folyamatot is a kizárólagos hatalomgyakorlásra irányuló törekvésnek, tehát alkotmányellenesnek minősítette. Mi történt az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági beadvánnyal?
2012-ben kezdtem azzal foglalkozni, hogy az Országos Bírói Tanács élén Handó Tünde olyan jogkörökkel rendelkezik, amelyek sértik a bíróságok függetlenségét, tehát alkotmányellenes helyzet alakult ki. Azon gondolkoztam, hogy ezzel kapcsolatban írok egy indítványt, de fokozatosan rájöttem, hogy nem egyetlen jogszabályról van szó. Mikor már ötven, hasonlóan problematikus törvénynél tartottam, világossá vált, hogy ez átgondolt rendszer, amelynek az elemei összefüggenek. E konstrukciónak az a lényege, hogy kizárólagos legyen a közhatalom birtoklása. Egy ilyen tartalmú beadványt nyújtott be az Alkotmánybíróságra az én munkámat is felhasználva két magánszemély. Mivel azonban a 2010 utáni szabályozás szerint az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány feltétele az érintettség igazolása, erre hivatkozva visszautasították az érdemi állásfoglalást.
Az önkényuralom veszélyének nem érintettje minden állampolgár?
Pontosan erről van szó. Jött egy végzés arról, hogy érdemi tárgyalásba sem veszik a beadványt, mert az indítványozók nem érintettek. Amihez hiányzott az indokolás. Egyedül Kiss László alkotmánybíró írt párhuzamos véleményt, amelyben kifejtette, az önkényuralom veszélye mindenkit érint. Ez azért lényeges ma, mert papírunk van arról, hogy az Alkotmánybíróság nem hajlandó alkalmazni az alaptörvény egyik kardinális paragrafusát, amely a hatalmi ágak elválasztására és a kizárólag hatalomgyakorlás tilalmára, tehát a demokrácia alapkérdéseire vonatkozik. Vagyis az Alkotmánybíróság nem látja el alkotmányos funkcióját. Nem én vádolom ezzel az Alkotmánybíróságot, ők adtak róla papírt. Erre hivatkozva az országgyűlés visszavonhatná az önkényuralom kiépítéséhez hozzájáruló törvényeket, hivatkozva arra, hogy az önkényuralom alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság pedig nem nyújtotta az ilyen esetekben szükséges védelmet az alkotmányos rend számára.
Mármint egy új, a maitól eltérő összetételű országgyűlés dönthetne így?
Pontosan.
A dupla különleges jogrend mellé behozott katonai elemet mivel magyarázza?
Nem tudok más magyarázatot adni rá, mint azt, hogy ez is egy újabb bebiztosítás a hatalom számára. Annak a bizonyos átmeneti törvénynek a 348. paragrafusa szól a honvédségről, mégpedig akként, hogy fegyverhasználattal együtt „közreműködik” a különleges jogrend szerinti helyzetben és az egészségügyi válsághelyzetben. Ez a „közreműködik” igazi gyöngyszem. Ennek nyomán, ha valaki egyszer megkérdezné, mégis, miért hosszabbítják meg újabb és újabb fél évvel a válsághelyzetet, vagy elkeseredésükben kimennek az utcára tiltakozni az emberek, akkor a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet mellett harmadik „védelmi vonalként” a hatalom számára ott van a honvédség bevethetősége.
A különleges jogrenddel való bűvészkedés tipikus jellemzője a hibrid rezsimnek, amely autokrácia demokratikus díszletekkel. Ám a katonaság bevetésének lehetősége már Lukasenkóra hajaz.
Ez így van. Közép-Európában egy miniszterelnök nem szokott két tábornokkal a háta mögött fellépni, csak nálunk.
Egy olyan kormány, amely a mai ellenzékből alakulna, milyen alaptörvényi béklyók közepette találhatja magát, és hogyan szabadulhat meg ezektől, ha nincs kétharmada?
Ebben az ügyben két nézet ütközik. Az egyik álláspont a régi Alkotmánybíróság húsz évének öröksége, miszerint a hatályos jogot be kell tartani, akármit tartalmaz is. Itt van jelentősége annak, van-e kétharmad vagy nincs. Csakhogy a háromfős Költségvetési Tanács, benne Domokos László és Matolcsy György még azt is megakadályozhatja, hogy az új kormány benyújtsa a költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlésnek, amelyet költségvetés híján a köztársasági elnök feloszlathat. Addig írhatja ki az államfő az új választásokat, amíg „megfelelő” eredmény nem születik. És ez csak egy példa. A társadalmat a közjogi rendszer alkotmányellenes átalakításán keresztül jogi aknamezőre terelték, a gyújtózsinór pedig a miniszterelnök kezében van. Másképp fogalmazva, ha betartjuk az önkényuralom törvényeit, akkor ott maradunk, ahol most vagyunk.
Hogyan lehet hatástalanítani az aknákat?
Az Európa Tanács, a Velencei Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Bizottság jogállamisági jelentései mind-mind a magyar jogállamiság súlyos sérelmét állapították meg az elmúlt években. Ha azt mondjuk, 2010 után önkényuralom épült ki, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy jogállami módon be kell-e tartanunk a nem jogállam törvényeit? Ez gyökeresen más szituáció, mint az 1989-es, amikor a kommunisták a szabad elvonulás és a vagyon fejében partnerek voltak az alkotmányozásban, és betartották a jogállami törvényeket. A helyzet most ennek a fordítottja. Ha befejeződött az alaptörvény által tiltott, alkotmányellenes kizárólagos hatalomra való törekvés, vagyis kiépült az önkényuralom, akkor az alaptörvény C) cikk (2) bekezdéséből következik a felmentés azoknak az alkotmányellenes törvényi rendelkezéseknek a félre tételére, amelyek a kizárólagos hatalomgyakorlást szolgálják.
Ha jól értem, azt mondja, hogy az önkényuralmat szolgáló törvényeket nem is akárki hatálytalanítaná, hanem a nép által újonnan választott országgyűlés.
Már 2012-ben ezt javasoltam megoldásként.
Mely pontig kellene visszanyesni a kizárólagos hatalmat szolgáló törvényeket?
Nem egy bizonyos időhatárig, hanem a tárgyuk alapján kellene alkotmányellenesnek deklarálni és megsemmisíteni ezeket az önkényuralmat szolgáló és biztosító törvényi, rendeleti szabályokat. Az előbb említettem a Költségvetési Tanácsot: az új országgyűlés döntése értelmében megszűnne a költségvetéssel kapcsolatos vétójoga. Véleményezne, mint azt megelőzően. Megszűnne az a kitétel, hogy a legfőbb ügyész tisztsége csak akkor szűnik meg, amikor az utódját megválasztják. Ez sérti a jogállamiságot és a jogbiztonságot, ezért alaptörvény-ellenes. Az Országgyűlés arra hivatkozhatna, hogy visszaveszi az Alkotmánybíróságtól az alaptörvény említett C) cikk (2) bekezdése tekintetében az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítésére adott felhatalmazást. Hiszen az Alkotmánybíróság – mint láttuk, okirati bizonyíték van rá – nem végezte el az alkotmányosság védelmével kapcsolatos feladatát, mivel az önkényuralom kiépítését szolgáló törvények ellen nem lépett fel. A visszavett jogkör birtokában az országgyűlés deklarálhatja az alaptörvény-ellenes törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és megsemmisítheti azokat. Emellett a kétharmados törvények megszüntetését is javasolnám, szerintem erre is van jogi lehetőség. Be kell látnunk, hogy az 1989. évi kerekasztal tárgyalásokon a feltételezett MSZMP-dominancia elleni biztosítéknak szánt kétharmados többség a visszájára fordult. A közjogi rendszer működőképességét veszélyezteti, amellett a kormány az ellenzékre mutogathat, hogy az is felelős, mert megszavazott ezt-azt. Általában véve is igaz, hogy nem mechanikusan kellene visszatérnünk az 1989-1990-es alkotmányhoz, hanem fel kell dolgoznunk az elmúlt húsz plusz tíz év tapasztalatait.
Mindezt kissé nehezíteni látszik, hogy a választás feltételezett elvesztése és az új parlament megalakulása között az Orbán-kormány még – akár különleges jogrendi felhatalmazások birtokában is – hatalmon lesz.
Ha az egészségügyi válsághelyzetet 2021. júniusában és decemberében is meghosszabbítják, akkor az 2022. júniusáig hatályban lesz. Ebbe az időszakba bizonyosan beleesik a választás és az új parlament megalakulása, amit az államfő a rendelkezésére álló maximális ideig kitolhat, akár azért, hogy addig is a kormány osztogatásokkal visszafordíthatatlan helyzeteket teremtsen.
Lehet ez ellen valamit tenni?
Ha az államfő nem hívja össze az alakuló ülést, akkor hívja össze a korelnök. Aki ott van, az ott van, aki nem megy el, az nem megy el. Egyébként van történelmi előképe a teljes újrakezdésnek, de az nem 1989, hanem 1944 decembere, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ünnepélyes deklarációjában kinyilvánította, hogy „kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar állami szuverenitás birtokosa”. Ezen az alapon az Ideiglenes Nemzetgyűlés nagy fontosságú törvényeket alkotott, elindította a földosztást, megalapozta az általános választójogot. Valahogy el kellett indulni 1944 végén. 2022-ben is ez lehet a helyzet, kimondhatóvá válik, hogy mindeddig vártunk, az Alkotmánybíróság nem tett semmit, most viszont a nép döntött, így az országgyűlés saját kezébe veszi az alkotmányellenesség megállapítását.
Ez a megközelítés alkalmazható az elszámoltatására, vagyis a rendszerszintű korrupció felszámolására is? Merthogy a fél ország ellopását elég körültekintően lepapírozták.
Szerintem a büntetőjogi felelősség sok esetben a ma hatályos törvények alapján is megállapítható lenne. Ez a válaszom egyik része. A másik az, hogy a joggal való visszaélés tilalma a tulajdonjogra is vonatkozik. Úgyszintén a jogállamiság tartalmi elemeként az alkotmányjogban is érvényes a joggal való visszaélés tilalma. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogalkotási joggal való történő visszaélés ugyancsak alkotmányellenes.
Tehát ha úgy került Mészáros Lőrinc nevére egy kikötő, hogy az ezt lehetővé tevő jogszabály kifejezetten e cél érdekében jött létre, az a joggal való visszaélés, s mint ilyen, alkotmányellenes, így hatályon kívül helyezhető?
A konkrét eset összes körülményétől függően lehetséges, hogy egy ilyen jogszabályt, és az azon alapuló vagyon-osztogatást nem védi az alaptörvénynek a tulajdonhoz való jog védelméről szóló passzusa, és nem védi a Polgári Törvénykönyv sem, mert maga a jogalkotás visszaélésszerű, tehát alkotmányellenes. Ennek folytán az erre alapozott szerződések is semmisek lehetnek. Attól még, hogy az alkotmányellenes jogszabállyal köztulajdonból magántulajdonba varázsolt holmit jogszabállyal magántulajdonná változtatják, az a „lopás”, hűtlen kezelés alapos gyanúja által beárnyékolt tulajdonjog marad, még a mostani jogszabályok szerint is.
