Tisztelt Stoffán György!

Döbbenettel olvastam sorait, mely sorokkal minõsíthetetlen módon nyilvánult meg a Magyarok Szövetségének zászlóbontása okán. Mondja, miért fáj magának ennyire a nemzet ébredése?

"Új és gyorsan terjedõ, remekül szervezett és horribilis anyagiakkal rendelkezõ szervezet, amely, hipp-hopp tízezres példányszámú színes lapot ad ki hetenként…"

írja s én csak ámulok a "jól értesültségén", ami egy újságíró esetében ugyebár elengedhetetlen követelmény (lenne). Mibõl gondolja, hogy "horribilis anyagiakkal rendelkezõ" a Magyarok Szövetsége? Netán Önt bízták meg az egymás mellett hitet tevõ, egyszerû, kizsákmányolt, kizsigerelt, évszázadok alatt folyamatosan hazugságokkal táplált emberek az általuk önként, a közös cél érdekében összeadott pénzek gondozásával? Nem hinném. Ám ha "ennyire jól értesült" akkor pusztán a korrektség kedvéért arról is beszámolhatott volna, hogy a Magyarok Szövetsége milyen anyagi forrásból gazdálkodik...Konkrétan...Nem gondolja?

"Régi jól bevált zsidó bölcsesség, hogy „amit nem tudsz legyõzni, állj az élére”. Szerintem ma ez történik az immár az országot behálózó, és a jelen hatalom által egyáltalán nem ellenzett, nem támadott szervezetet illetõen."

Csak nem diszkriminál Stoffán úr? Ami pedig a hatalom részérõl való viszonyulást illeti, nos a Magyarok Szövetsége egy abszolút értelemben vett civil kezdeményezés, mentes minden politikai csoportosulástól, párttól, nem valakik ellen, hanem valakikért, valamiért születik éppen. A hazáért, a magyart emberekért, az erkölcs, a hittel teli élet újrateremtéséért. Szép is lenne, ha már a hatalom nyílt vérengzésbe kezdene a civil társadalom soraiban, miközben demokráciáról papol. Még érdeke a hatalomnak, hogy a demokrácia látszatát fenntartsa.

"Alapvetõen az nem tetszik a dologban, hogy még a legvérszomjasabb kommunistával is pertuznak, és befogadják, ha az kijelenti, hogy immár megváltozott és jófiú akar lenni, a nemzetet szolgálja a jövõben."

Esetleg nevén nevezné az illetõt, az illetõket? Úgy lenne korrekt, nem gondolja? Így amolyan suttogó propaganda íze van az Ön állításának, ami mögött az ember sötét szándékokat sejthet. Vagy éppen ez a célja vele?

"Olyan ez, mintha a Cosma Marián meggyilkoló cigány megígérné, hogy soha többé nem öl román sportolót Magyarországon… Ugyanis vannak erkölcsi követelmények, amelyeket bár manapság elfeledett a köz, de még inkább a politikai (alja)elit, nem vesztették érvényüket. Nemzetgyilkosokat nem ölelhetünk a keblünkre, még akkor sem, ha lelküket kiteszik. A Magyarok Szövetségének ez az alaptörvény nem lényeges…"

Mondja, magának sem szent semmi ezen a világon? Vajon nem lehetséges, hogy Marian Cosma sajnálatos módon egy tudatosan gerjesztett etnikai háború kirobbantási szándékának az ártatlan áldozata? Mélyen megrendített sok jó érzésû embert, köztük engem is az eset, csak úgy, mint az összes többi, melyek az elmúlt idõszakunkat uralják. De ettõl még nem cigányozunk, ettõl még világosan látjuk, hogy az elkövetõ(k) etnikai hovatartozását egyes köröknek miért olyan fontos hangsúlyozni...

"És ez nagyon nagy baj, mondhatni súlyos és magyarellenes bûn. De még mindig nem ez a legnagyobb bizonyíték arra, hogy ez a szervezet is csak feltérképezése szerencsétlen nemzetünknek arra vonatkozólag, hogy kik a legújabb ellenzékiek, kikkel kell majd leszámolni, ha itt az ideje. A tagokkal… a helyi, vidéki szervezetek tagjaival. Szép szavak, programok, különbözõ munkacsoportok dolgoznak, zászlóbontást rendeznek… És minden történelmi egyháznak és azok tanításainak nekimennek egy vélt, de ma már teljesen ismeretlen õsi hun vallás nevében. És itt bújt ki a szeg a zsákból igazán…"

De mennyire, hogy kibújt a szög a zsákból, nem is gondolná az ember!!! Ugyanis számomra nyilvánvalóvá vált, hogy mi zavarja Önt ennyire a Magyar Nemzet önszervezõdésében. Csak nem az, Stoffán úr, hogy ez esetben nem a júdeo-krisztianizmus mentén folyik tovább az évszázados hazaárulás, az évszázados nemzetbutítás, a szellemi alultápláló gépezet professzionális szinten mûködõ iránymutatásai szerint?

Nemzeti újjászületésünk, a magyar jövõ, õseink igaz keresztény hite mentén körvonalazódik. Nimród, Attila, Árpád, Szent István, Hunyadi Mátyás kereszténysége, Istennel kötött szoros szövetsége mentén. Mely kereszténység nevében soha nem mûködött inkvizíció, mely kereszténység nevében, ha megdobnak kõvel, dobj vissza könyörrel érvényesül, mely kereszténység szellemét tanította nekünk Jézus Urunk s mely keresztény normákat néhányan, még romlatlanul õrizzük lelkünkben, mi több át is adjuk ingyen és önzetlenül embertársainknak. Mely kereszténység nevében Isten háza nem lakatolt mûgyûjtemények kiállító terme, hanem szabadon térhet be bárki, ki Istent keresi. Hunor és Magyar minta mentén, nem a Káin – Ábel testvérgyilkosság szellemében szervezõdik újra a Magyar Nemzet. Mert mi a Boldogasszony örökös királyságában a Teremtõ fényét, az egyetlen parancsolatot tartjuk szem elõtt, amibõl fakad az összes többi. A Szeretet parancsolatát.

Nem is elemzem tovább az írását, mely álságosan a Krisztus-i szeretet nevében, csúsztatások, hazugságok tömkelegével téveszti meg az éppen ébredõ magyar szíveket és tereli a bizonytalanság, a szétziláltság, a bizalmatlanság útjára. Számomra minõsíthetetlen, nemtelen támadást intézett ezzel a Magyar Nemzet már ébredõ és küzdeni kész részével szemben. Vajon milyen megfontolásból tette, netán felkérésre? Ha igen, jó lenne azt is tudni, hogy ki(k)nek az érdekei szerint?

Az idõzítés viszont elismerést érdemel. Pontosan a Magyarok Szövetségének Zászlóbontó Ünnepsége elõestéjén jelent meg, amikor nyilvánvalóan minden magyar ember, aki a másnapi ünnepségre készült a világhálót bújta nagy izgalommal és azt kereste, hogy van-e még valami új hír a másnapi esemény kapcsán. Tökéletes lélektani pillanat volt, csak az a nagy kár, hogy sokan átláttunk ezen a szitán...

Kérdések hosszú sora született meg bennem írása kapcsán és csupán jelezni kívánom, hogy jó lenne egyszer ezekre korrekt, egyenes válaszokat kapni, ha lehetséges, akkor a Krisztus-i szeretet jegyében. Csak, hogy ne haljak meg bután...

Nirschné Henn Edith