S lõn!

Gavallér János

S lõn!


Színfalak mögött zsongó méhkas
belénk fojtott szó-hegyek
zsongnak válaszra várva
hitben megalázott emberek.

Szeretetet üvölt, a lélek
s némák a modern visszhangok
becsület-béna az élet
s rágják a féreg-hazugok.

Harácsolt javak erdejében
ártatlan kóbor jajszavak
süket fülnek énekelnek,
- tudatba fészkelt béna vágyak-,

remény remeg, mint koldus árva,
mint bánatos kis újszülött
üldözött didergõ álma,
- Anyám ne sírj: Fiad született!-

Megnyílt az ég, üzent az Isten:
Tiéd a föld, a víz, a tûz,
levegõ a létezésed,
örök lélekként játssz, szeress, tûrj!

2011. 12. 27.