Tûzszertartás

Gavallér János

Tûzszertartás


Itt ül évezredek fájdalma,
magába roskadva,
itt a Dunánál, nehéz a lét,
mert könnyen ítélnek:
Itt mindenki fél a haláltól!

Itt a tavasz már az õszt várja,
rohan, mint álmában,
mint gyorsuló sodrás-piruett,
elsõ bálozóként,
táncolva, vígan sír, örökké.

Morajlik a gyorsuló idõ:
A mindenség is egy pillanat,
egy szem a végtelen láncban,
ahol az elsõ és az utolsó
szem is, szeretetre könnyezik.
S minden szem örökké létezõ
fájdalomtekintete a bölcsõ:
Újra és újra járja a Golgotát,
míg bõrébõl serceghet vér,
bûneiért.

Itt, a Dunánál, pöröl Isten,
dohog kõszívûnkben;
Pilis-pálosi Dobogókõn,
rigmust dobol a kõ,
míg a földön szeretet nincsen.

Pereg a bõrön a vér. Néked,
korbács jut és kereszt.
Hazám! Glóbuszra szegelt ország!
Igazság-mennyország,
egy nemzet, Ember, a keresztfán!

2011. 09. 23.