Szeretetfény

Gavallér János

Szeretetfény


Zöldhajnalban kelve,
nap, mint nap pörögve,
kérni Istent, hogy szeressen,
az úton el ne veszítsen!

Álmot szõ a bánat,
vágyat, hazát, házat
kéri Istent, hogy szeresse,
az úton el ne veszítse!

Az idõ tengerén
sodródó emberként
kérem Istent, hogy vezessen,
fogja kezem és szeressen!

Isten, fogd meg kezem,
vérzik, érted szívem,
míg élek viszem kereszted,
szívembe vésve törvényed:

Hajnaltól napestig,
csírától a sírig,
hordozom szívemben a vért,
emberként, a szeretetfényt!

2011. 09. 17.