Isten tudja

Gavallér János

Isten tudja…


Vajon lélekringató-e,
ha rajtunk csattan az ostor?
Vajon megnyugtató-e,
ha rossz helyen voltam, rosszkor?

Összeborultatok bajok,
egymásnak súgni, lét-jajom?
Isten tudja, hogy jó vagyok!
Törvénnyel, joggal mi dolgom?

Raktok fejemre bílyogot,
gyáva, néma órát, napot,
gyomromba, görcsbe ránduló
néma, gyáva akaratot!

Nektek aztán mindent lehet!
Törvény, jog a sutba mehet!
Háló van a fejeteken,
Õrzõ-védõ zsoldos sereg.

Gyomrom fordul, hánynom kéne,
- zsebetekbe fészkel a jog-,
manna csörög, kéj-lépfene,
gennyes méreg forog, forog.

Igába fogtátok kezem,
nap, mint nap értetek küzdök,
cserébe nincsen Istenem,
bölcsõm, hazám, se szeretõm!

Értetek, ha kell, meghalok!
Isten tudja, hogy jó vagyok!
Igazat, valót nem tudok,
mást rólatok, nem mondhatok.

2011. 07. 19.