Petõfi asztalán

Gavallér János

Petõfi asztalán


Annál az asztalnál némák a szavak,
annál az asztalnál meghívott se vagy.
Most verik a szöget, most verik aszfaltba,
betyárok a követ, most rakják agyadba.

Annál az asztalnál sírnak az évek,
annál az asztalnál halt meg az élet.
Most verik a szöget, most verik aszfaltba,
betyárok a követ, most rakják agyadba.

Paktumot kötött az élet:
Senkitõl sohasem féltem!
Senkitõl soha semmit sem reméltem!
Senkitõl soha semmit sem reméltem!

Ennyit ért hitem, reményem:
Ennyitõl serkent ki a vérem!
Senkitõl soha semmit sem reméltem!
Senkitõl soha semmit sem reméltem!

Annál az asztalnál nincs egy szem igazság!
Annál az asztalnál bilincs a szabadság!
Most verik a szöget, most verik aszfaltba,
betyárok a követ, most rakják agyadba.

Onnan szabadulni nincs remény, igazság,
ölel az örök gazság, nincs más igazság.
Most verik a szöget, most verik aszfaltba,
betyárok a követ, most rakják agyadba.

Paktumot kötött az élet,
eladta olcsón a létem:
Senkitõl semmit sem kértem cserébe!
Senkitõl semmit sem kértem cserébe!

Ennyit ért hitem-reményem!
Ennyibõl kell most, hogy éljek!
Sohasem kellett hogy féljek, Istenem,
ne vedd el, ne vedd el végsõ reményem!

Ennél az asztalnál nekem nem terítettek!
Ennél az asztalnál nekem nincs székem, helyem!
Most verik a szöget, most verik aszfaltba,
betyárok a követ, most rakják agyadba.

Nehéz innen néköm a nagyvilágra néznöm,
nehéz a szívemen a nagyvilágot vinnöm!
Most verik a szöget, most verik aszfaltba,
betyárok a követ, most rakják agyadba.

Paktumot kötött a Sátán,
paktumot kötött az Isten:
Senkitõl soha semmit sem kell kérnem,
semmit sem kapok, ha nincs hitem, reményem!

Paktumot kötött a Sátán,
paktumot kötött az Isten:
Senkitõl soha semmit sem kell kérnem,
semmit sem kapok, ha nincs hitem, reményem!

2011. 04. 26.