Élõk és árulók

Gavallér János

Élõk és árulók
(Wittner Máriának és Dózsa Lászlónak ajánlva)


Hiába villámlik. Hiába borul.
Hiába packázik a hatalom.
Hiába mossák a vakablakot.
Minden kiderül, a pohár kicsordul:
Minden porszem újra s újra kivirul!

Hiába villámlik. Hiába borul.
Hiába tépték ki a lapokat,
történelem õrzi a napokat.
Eladták mocskosul, nyíltan, pimaszul,
eladták a szent hazát, szív-gonoszul.

Hiába temették élve az embert.
Hiába packázik a hatalom.
Üvölt a feltáratlan sírhalom.
Élve forogtak õseink a földben:
Mi járhat hóhérutódok fejében?

Hiába is lõttek, hiába gyõztek.
Hiába jöttek „testvéri tankok”.
Hiába mossák a vakablakot.
Ordít a lélek, sírnak szívgyökerek!
Hiába mossák monopol érdekek.

Hiába nincs a városnak szelleme…
Csenget az 56-os villamos,
pohárba végzett áldozatmagok…
minden kiderül, a pohár kicsordul,
a pohár kicsordul, szívük aljasul.

Hiába némák az utcák, a terek.
Hiába írják újra a napot.
Hiába vesznek meg minden papot.
Hiába temetnek élve a földbe:
Minden porszem újra s újra kivirul!

Hiába villámlik. Hiába borul.
Hiába packázik a hatalom.
Hiába mossák a vakablakot.
Minden kiderül, a pohár kicsordul:
Minden porszem újra s újra kivirul!

2011. 04. 02.