Nem kell új Nagy Imre


Gavallér János

Nem kell új Nagy Imre


Van-e gond ott, ahol abból lehet fõattrakciót, Tv-csatornákat fenntartani, ami nyomja a szíveket, mert mind a Hír-tv, mind az ECHO Tv (a többi csatorna csak reklám), csupán abból él, hogy a problémákról beszélgetnek a mûsorokban (más kérdés, hogy magam is szeretem ezeket az aktív közvélemény kutatásokat, míg nem válnak önmaguk groteszk utánzatává: pl. Csintalan). A kedvenc „dumagépem” mégis az a dr. Bogár László egyetemi tanár, közgazdász, aki helyzetelemzéseiben megfogalmazza – ki nem mondott szavak mögé bújtatott érveivel-, azt a megkérdõjelezhetetlen tényt, amely szerint minden gondunk, bajunk abból az egyszerû okból következik, hogy másoktól, fõleg a világtrend globalizációtól várjuk a megváltást. Attól a globalizációtól, amely tulajdonképpen megbukott. Még fog kísérletet tenni a liberó-globáló világállam megalapítására, amely a világgazdaság mozgatórúgóinak finnyás ízlésén múlik, de annyira inog már a talapzat, mint a Világkereskedelmi tornyok alatt az alapgerinc anno.

Jó szónokok és interpellálók tudják, hogy a néplélek kommunikációs trükkökkel, vágysóhajok kinyilvánításával leszerelhetõ, kielégíthetõ, terelhetõ. Az átlag ember, ha szavakban megkapja vágyainak igazságalapját, meghatározott idõre félre tudja tenni realizálási igényét, így hajlandóvá válik szívreflexének ellentmondani. A kommunisták 1956-ban, eme egyszerû kommunikációs trükkel, olyan csapdába csalták a nemzetet, ahonnan mai napig képtelen magához térni. Nos tisztelt tanár úr, a nemzetébresztõ okfejtései –mintegy elõkészítõ tanfolyamon-, felépíti azt a bekövetkezõ katarzis-forradalom nyilvánvaló eljövetelét, amely megváltoztatja az emberek viszonyrendszerét, a társadalmi berendezkedések értelmezését.

Olyan nagyszerû kommunikációs érvrendszert használ, ahol elfogadható egyszerre a globalizáció szolgálata és a nemzeti (bankvilág elleni) ellenállás csupán Orbán Viktor miniszterelnökön keresztül. Azaz elõkészíti a nemzetet, egy Orbán Viktoros erkélyjelenetre (a beszéd már nyilván nem úgy fog kezdõdni, hogy „Elvtársak!”, hanem „Barátaim!”, „Polgártársaim!” – zúgolódás a Budaházy félék felõl-, ezért a folytatás már egyértelmû siker sztori, így folytatódik „Magyarok!” - Üdvrivalgás! /valahonnan még lehet, lõnek is/ és az Új világrend létjogosultsága, társadalmi egyetértéssel megvalósul). Mert miért is kell tudni és tudatosítani a társadalomban azt az érzésvilágot, hogy minden, de minden hamarosan meg fog változni? „A hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezõ 20, vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik” – szövegkörnyezetébõl kiragadott klasszikus letargia, magában hordozza, egy új világ eljövetelét, a feltámadás lehetõségét.

Mátyás óta, állandóan a robbanásponton van az ország, hol ezek, hol azok miatt és képtelen önmagára találni! De miért is? Egyszerû kérdésre illik egyszerûen válaszolni: Mert elvesztette identitását. A felvilágosult nyugat, a keresztény Európa olyan kreálmányt tuszkolt elõbb az újvilág Amerikára, majd újra az öreg kontinensre és az emberiségre, -a gyõztesnek mindent szabad elv alapján-, amely kiöli, megsemmisíti az igaz lélekre, Istenre épülõ, egymásért való gondolkodást. De mi, magyarok, védõszentjei az emberiségnek, már nem fogunk újra behódolni a Sátánhatalmaknak, ezért kimondjuk: Senki sem élhet másból, csak másért!
Nem forradalmakra, nem eszmékre van szükség, csak egyszerû emberi szívre.

2010. 12. 15.