Halogatás, az utópisztikuspolitika tudománya

Halogatás, az utópisztikuspolitika tudománya

/Orbán Viktor úgy fogalmazott: "addig nem veszünk át semmit, amíg az összes kétes ügy nincs kivizsgálva"./


Kedves ’Köbüki’, levelem innen a homályos XXI. Század elejérõl írom, abból a korból mikor az emberek szívébõl végképp kihalt a testvéri érzés: A magyarok tudatából törölték a Jézus Krisztus által tanúsított hitet; Trianon csak hõbörgõk zászlaján eszközként sírta testvéreik lélekfájdalmát; 1956 barikádharccá, emlékké, halálünnepé vált; Innen írom a versennyé silányított életbõl, ahol a vesztesnek szégyenmétely-kút az élet. Nincsenek államférfiak, csak a lépcsõfokoknak megfelelni kívánó alakoskodók. Ez az a kor, mikor az ember szívébõl kitépték az érzést.

Miért is írok, az utópisztikus, kicsit szkeptikus elõdõsödként? Hát csupán, hogy tudd, hogy a lencsefaló tuskó mindig létezett! Tudd, hogy oly homályhálóba csalták a szívember magyart, ahol hamis imákat szórtak a rádióhullámok és csak sorolták, csak sorolták a mit, hogyan, meddig kérdéseket, közben házunk, otthonunk, földünk, nemzettudatunk, testvéri szerzõdésünk varázsszõnyegen osont démonármány Mammon kezébe. Itt és ekkor tettünk tönkre, azért lettél univerzumok vándor-remetéje (Hazátlan, házatlan házaló), világpolgár.

A befutóknak nem volt erõ a kezükben, gyáva gyenge akarattal árulták Isten teremtményének titkát; az IGE megszentségtelenített lett, zagyva lelkek kotyvasztották a lélek táplálékát, a Sátán sugallatának hálójában fickándozott a pillanat, becsapták, kihasználták a tudatot.

Magyarázták, vizsgálták a történelmet, közben nemzedékek haltak ki, kiknek a szívlelek már nem jelentett semmit, csak a cifraszûr, a testmámora, a gyõzelem, a másik fölé növés, az élet és a halál kiosztása. Látod, ezt örököltem én, magyarázkodok neked, kinek már most kényszerpályára helyezem életed, nem lehetsz más csak egy társtalan silány mûlény, percre pontosan kiszámolva a születéstõl az elmúlásig dimenzió valóságod.

A többség akarata mindig érvényesül, megölték Jézust, Barabás és a párt él!

Kivizsgálnak újra minden ügyet és a vesztesek lesznek a gyõztesek, a halottak élõk! ’Köbüki’
az aktám 1961. 03. 05.-én kezdõdött és bûnlajstromom: Élt X évet. Köszönöm, köszönöm neked az utópisztikus, kicsit szkeptikus, elõdõsöd.

2009.12.06.

Üdvözöl távol az élettõl:

Gavallér János