Szél fú, dudorász...

Gavallér János

Szél fú, dudorász…


Hallottátok? Ugató kutyák!
Hallottátok? Szél fú, dudorász…
Láncra vert vérebvicsorítás
ma minden hallható vonyítás,
gondolatot korbácsoló ukáz.
Hallottátok? Dalol a halál:
Nyomor-síkoltások viharát
sugdossa, rázza vak mámortestek
üres lelkét, tombol Sátánteste.
Jön a vihar. Fú a szél. Dudorász…

Sikátorokat seper ki a szél…
álmok, vágyak válnak semmivé,
patkányok bújnak latrinákban,
tör-zúz az elég…lelkek kopognak…
urnákba zárt porszemek zúgnak,
bájt simogató tükrök sikolya
reszket, igazság-ájer duzzad,
nesz surran, fú a szél, dudorász…
- valahol dalol egy vén indián-,
s porszem akad a torkotokra!

Hallottátok a vén indiánt?
A szél elfújta a fák árnyékát,
csak keselyûk vadásztak lelkekre,
mikor megállt és sírt a végtelen…
Üvöltõ porszemek dudorászták
minden fülnek a halál sikolyát,
egy-egy igaz könnycsepp végviharát
szárította odútestû dögök
szemgolyó csarnokába…, a hüllõk
rendjének álságos valóságát.

A szél fúj. Sok-sok indián motyog.
Ég a tûz, sok-sok méreg rotyog.
Álmok, vágyak válnak semmivé,
mammon-koporsója mindenkié…
Szél fú, dudorász… Hallottátok?
Meg nem született gyermekek sírja
táncol örökké álmaikban…
zörögnek a bûntelen csontok,
kísértnek, a meg nem született álmok:
Sátán megláncolt kutyái sírnak.

2009.09.17.