A Sátán vizén

Gavallér János

A Sátán vizén

Emberarcukra szarusodott
egy idill: Beteljesülni bûn úton,
gyõzni mindenáron, minden fölött,
- s hogy lökött erõszak söpört
végig agyukban, senkinek fel se tûnt!
Megbuktak már rég… a kor letûnt,
mi üdvözítette a bûnt.
Elfelejtették, hogy sokan
sokféleképp nyögik az igát,
embertelen adóságot, sarcot,
a bankok által gerjesztet, hitelt.

Tört tükörben virul a mosoly
bukott gyõztesek torán, homályos
úton veszett el a lélek,
veszett ki belõletek az ember.
Csak érdekbõl fürdetitek a szót,
s a pénzbarikád mögül tetûk
leprás ragály járványa bûzlik.
A megszületett ártatlanok vérén
híztatok! Pénz-oligarchiák
falósejtjének löktétek a hazát!
Értetek izzadjunk Vért?

Szószaporító törvény itt a jog;
ára lett életnek és halálnak
csupán add a sátánnak magad,
realizáld vágyaid, kopogj
vár a pokol!

Már megbuktak rég azok,
kiknek írásba adták a szabályt,
s kitépték szívükbõl a lét,
a lét összetartó erejét,
kiknek szívébõl az ész
elvette az emberérzést,
bolyongnak itt örökre,
s nem találnak áruló lelkükre.

A bûn uszályára szegezték,
vitorlának,
bolygó hollandi lelkük!

2009.01.04.