Egy régi felhívás
- Részletek
- Gavallér János
- Találatok: 913
Egy régi felhívás
Olvassuk újra a Fiatal Politológusok Magyarországért 2006.09.20-án kelt. Nyílt levélét!
„Nyílt levél Sólyom László köztársasági elnök úrnak ( aki szeretne csatlakozni aláírásával, az írjon az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mailcímre !) ********************* Tisztelt Elnök úr! Hadd kezdjük egy kérdéssel: Vajon a demokrácia van az alkotmányért, vagy az alkotmány a demokráciáért? Tisztelt Elnök úr, Ön még alkotmánybíróként hivatkozott a „láthatatlan alkotmány” fogalmára, és nagyon helyesen tette ezt. Hiszen a hatályos magyar alkotmányt megfogalmazó törvény neve még ma is ez: 1949. évi XX. törvény. Egy olyan alkotmány átírásáról van tehát szó, amely egy jogállamisággal ellentétes rendszert volt hivatva a jogállamiság látszatával ellátni. Tudjuk azt is, hogy ez a hatályos alkotmány olyan politikai-alkuk révén született meg, amelyeknek célja az volt, hogy az elsõ kormány kitölthesse 4 évre szóló mandátumát. Így jött létre az a stabilnak mondott politika-rendszer, amelyre sokan büszkén tekintettek. Csakhogy nagy árat fizettünk ezért a stabilitásért. Minden párt-koalíció, amelyik ’90 után kormányt alakított, biztos lehetett abban, hogy bármit tesz, mindvégig õ határozhatja meg, ki lesz a kormányfõ. Ez a stabillá tett rendszer sajátos demokráciát hozott létre. A politikai osztály számára 4 éves biztonságot jelentett, az egyszerû állampolgárok számára azonban tökéletes bizonytalanságot. Ez a folyamat csúcsosodott ki abban a példátlan helyzetben, amely jelenleg fennáll. Mi jellemzi ezt a helyzetet? Választási rendszerünk olyan, hogy abban nem a miniszterelnök személyére szavazunk – legalábbis jogi értelemben. A kialakult gyakorlat szerint azonban egyre inkább a miniszterelnök ellenõrzi a kormány-többséget adó koalíciót, és nem a parlament a miniszterelnököt, illetve rajta keresztül a kormányt. Ez hozza létre azt a kettõsséget, hogy az emberek jogi értelemben egy pártra szavaznak, mely pártot többek között meghirdetett programja alapján választanak ki. A vezetõ azonban egy miniszterelnök, aki adott esetben semmibe veheti ezt a meghirdetett programot. És most valóban eljutottunk oda, hogy egy párt az ellenkezõjét hirdette meg annak, amit tenni akart. Sõt, a most nyilvánosságra került – és elismerten valós – hangfelvétel alapján kiderült, mindezt teljes tudatossággal tette meg; ügyelve arra, hogy a választók ne tudhassák meg a valós információkat. Hogy ez ilyen módon nyilvánosságra került, és a miniszterelnökünk nem lát benne semmi kivetni valót – nem elhanyagolható motívum. Éppen ez az oka ugyanis annak, hogy a választás intézménye teljesen kiüresedik, ha az a parlamenti többség, melynek tagjai egytõl-egyik ebben a csalásban tudatosan és cinkosságot vállalva részt vettek, továbbra is a hatalomban marad. A jelenlegi alkotmány azonban nem ad jogi eszközt arra, hogy a parlamentet ugyanezen koalíció képviselõi közremûködése nélkül feloszlathassuk. Mi következik mindebbõl? Elsõsorban az, hogy a jelenleg hatályos alkotmány, nem ad módot arra, hogy szó-szerinti értelme alapján magát az alkotmányosságot, magát a demokráciát megvédelmezze. Ezt senki nem láthatta elõre. Azt sem látta senki elõre, hogyan keveredik önellentmondásba ezen alkotmány; hiszen ezeket a mondatokat is tartalmazza: 5.§ A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, 29.§ (1) Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett. Ugyanakkor ez az alkotmány nem ad módot arra, hogy valamely más hatalmi ág az õ keretein belül fellépjen akkor, amikor maga a parlamenti többség fordul a nép szabadsága ellen. Tisztelt Elnök úr, mint az Ön szavaiból is kiderült, tisztában van azzal, hogy demokrácia nem létezhet a demokráciában és annak intézményeiben megbízó polgárok nélkül. Márpedig ezt a bizalmat, mint látjuk, ezen alkotmány betûje visszaállíthatatlanná teszi. Tavasszal az MSZP olyan módon szerezte meg a politikai hatalmat, mely a demokráciát alapjaiban kérdõjelezi meg. Így abban az esetben, ha hatalmon maradhatnak, a jelenlegi alkotmány de facto értelmét veszíti. Visszasüllyed abba a szerepbe, amit az 1949. évi XX. törvény eredetileg is betöltött, a rendszerváltás elõtti idõszakban. Ugyanakkor ebben a helyzetben Ön az egyetlen alkotmányos tekintély. Ma több társadalmi csoport, és általában a morális-válság ellen tüntetõ emberek is Önhöz fordulnak. A magyar demokráciáért aggódó emberek eme odafordulása révén az ön legitimációja meghaladja az alkotmány betûjének legitimációját. Ezért Önnek - e kérések alapján, melyek egyre szaporodnak - a néptõl közvetlenül kapott joga van arra, hogy feloszlassa a parlamentet, és új választásokat írjon ki. Ön tudja, hogy vannak történelmi pillanatok, amikor az állam és a demokratikus rend védelme megköveteli, hogy az alkotmánynak ne a szó szerinti értelmét, hanem a szellemét kövessük. Ez a pillanat elérkezett, ezért mi, mint Magyarország törvényes rendjéért és a demokráciáért felelõsséget érzõ fiatal politológusok, illetve politológus hallgatók kérjük Öntõl, hogy fontolja meg, milyen lehetõsége van arra, hogy új parlamenti választásokat írjon ki. Fiatal Politológusok Magyarországért”
Magyarország süket maradt, vak és néma!