Juss

Gavallér János
Juss
/Testvéreimnek/
Halld meg Istenem a lelkeknek zaját!
Halld sok otthontalan árva sóhaját!
Nincs szívükben bosszú, harci láz, vérszomj.
Az életszeretet a szívük. Megóv!
Minden hazug, gyilkos divatcsillogás,
Õslelkük küszöbén porszemragyogás:
Csak az élet, az élet tisztelete
Volt és lesz minden tettük örök perce.
S a lélekérzés bánatot, bánatot
Adott. Lásd tisztesség, ez a jutalom!
Mégis, mégis hogyha kérhetném a jussot:
Szabadítsd meg Isten a kínlét súlyától!

Halld meg Szentlélek az életvergõdést!
Halld sok álmatlan érted éneklõ éjt!
A gondolat és tett nem kéri jussát:
Az embertest viselhesse bánatát!
Ne ringasson bûnt! Sose fájjon! Élet,
Hagy maradjon lét a földi küzdelem!
Hagyd, hogy lelkem más lelket sose bántson!
Hagyd, hogy szent szenvedõk szeme fényt lásson!
Nincs szívükben bosszú, harci láz, vérszomj.
Csak az élet, az okozott bánatot!
Mégis, mégis hogyha kérhetném a jussot:
Szabadítsd meg Isten a kínlét súlyától!

Halld meg Istenem a néma kiáltást!
Halld meg a vergõdõ halálsikolyát!
Nem kért se lelkünk, se kezünk bilincset,
Ránk raktad lélekemésztõ terhedet:
Viseljük a világ bõ bûnhõdését,
Sorsunk ártatlan vétkes szenvedését!
Jajszó nélkül hordjuk Isten kereszted,
Tisztára mosdatunk minden életet:
Nincs szívünkben bosszú, harci láz, vérszomj.
Lásd tisztesség, hogy van, s jutott jutalom!
Most már mi is, mi is kérnénk, add a jussot:
Szabadíts meg Isten a kínlét súlyától!

2008.09.21.