Veszélyes állapotban az ország kincses háza

Tervek az Iparmûvészeti Múzeumban

A budapesti Iparmûvészeti Múzeumot Európában harmadikként, a londoni és a bécsi után, 1872-ben alapították. A múzeum a kezdetektõl fogva gyûjtötte a magyar és egyetemes, a régi és kortárs iparmûvészeti alkotásokat. Gyûjteményei több forrásból származnak. Az Iparmûvészeti Múzeum (IMM) palotája, a magyar szecessziós építészet remekmûve, 1893 és 1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. – A mintegy 140 éves múzeum épülete tavaly kritikus állapotba került, életveszélyes, meglazult állapotban van a kerámia-szerkezet – mondta Siklós Péter fõigazgató-helyettes az Iparmûvészeti Múzeum dísztermében tartott sajtótájékoztatón 2011. április 8-án.

A fõigazgató-helyettes hangsúlyozta: – Az új vezetõség Takács Imre irányításával megkezdte e méltatlan állapot felszámolását miniszteri támogatással. A Münchausen elnevezésû projekt ismét szeretné felvirágoztatni a múzeum látogatottságát, az elmúlt években ugyanis minimálisra csökkent a múzeumi látogatók száma (2007-ben negyvenezren, 2008-ban csupán 11 ezren, míg 2010-ben csak 5 ezer látogatója volt az Iparmûvészeti Múzeumnak. Idén az elsõ negyedév végére sikerült elérni a 16 és fél ezres látogatószámot.

Siklós Péter hangsúlyozta: – Elkészült az Iparmûvészeti Múzeum fejlesztési és szakmai programja, melyet benyújtottak fenntartójukhoz, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumához. Kiemelt céljuk, hogy a felhalmozott mûtárgyak, az ország kincses házában folyamatosan látogathatók legyenek. Idén két kiállításra hívta fel a figyelmet: – Európa egyik legfõbb fõúri gyüjteményére, az Esterházy-kincstárra, valamint a Perzsa mûvészet a Qádzsár-korban címû tárlatra.

Az IMM tervei között szerepel a zágrábi Marton Múzeum világhírû porcelángyûjteményének bemutatása, Velence, Bécs és Nápoly után, továbbá decemberben Art Deco és modernizmus címen magyar enteriõröket tekinthetnek meg az érdeklõdõk, de szerepel a tervek között egyházi gyüjtemény- és Erdély mûvészetét bemutató kiállítás is. 2012 áprilisában érkezik az Iparmûvészeti Múzeumba a londoni Victoria and Albert Museum 500 tárgyból álló, szenzációs válogatása.

Siklós Péter elmondta: – A mûvészeti oktatás felvirágoztatása, a múzeumi szakmai munka mellett szeretnék megnövelni a kiállító helyek méretét, továbbá jelenleg nincs múzeumi boltjuk, valamint múzeumi étterem és kávézó kialakításába is kezdenek.

Az Iparmûvészeti Múzeum gyûjteményében kiemelkedõ, pazar mûremekek származnak az egyik leggazdagabb magyar fõúri család, az Esterházyak kincstárából. Káprázatos ötvöskincsek, török fegyverek, régi magyar fõúri viseletek és ékszerek, valamint számos különleges mûtárgy reprezentálja az egykori magyar arisztokrácia életmódját és gazdagságát. A magyar fõúri kincstárak közül az Esterházyak kincstára lényegében egyedüliként vészelte át a magyar történelem vérzivataros évszázadait, és a 17. századtól egészen a 19. századig gyarapodott.

Az Iparmûvészeti Múzeum most arra vállalkozik, hogy elsõ alkalommal teljes egészében a nagyközönség elé tárja ezt a rendkívül jelentõs textilgyûjteményt. A múzeumlátogató megismerkedhet a korszak itáliai, francia és török szövõmûvészetének, a magyar és külföldi fém-, bõr-, varró- és hímzõmûvesség, továbbá a paszományos- és csipkekészítõ mûhelyek remekeivel, bepillantást nyerhet a magyar fõúri családok, az Esterházy, a Thurzó, a Thököly, a Bethlen, a Kéry, a Lorántffy és az Oláh családok életmódjába, szokásaiba, háztartásába és ruhatárába.

Az Iparmûvészeti Múzeum hétfõ kivételével látogatható 10 és 18 óra között. Cím: 1091 Budapest, Üllõi út 33-37.

Frigyesy Ágnes

(A szerzõ felvételeivel)