MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG

(POSTALÁDÁJA)



HELLER ÁGNESHEZ

Nem vitatható, hogy a Széchenyi-díjas esztéta, az MTA rendes tagja, a “minden filozófusok öreganyja”, hazugságban és tagadásban sem sokkal marad el Csurcsánytól és fogyatkozó csordájától. Engem, mint a filozófiában járatlan laikust, érdekelne - a hordószónok Marosán péklegénnyel is (hajdanában) “értékes” filozófiai eszmecserét folytató –, Heller véleménye, hogy a tagadás tagadhatóságának tagadását miért kezelik a világ számos államában (illetve azok törvényeiben) differenciált módon? Vagyis: miért büntetik azokat, akik nem is éltek a holokauszt idejében vagy nem látták a nyomait, ezért bátorkodnak kétségbe vonni a történteket? Ugyanakkor miért nem csapnak a lepcses szájára annak, aki nemzetközi fórumon, “orcátlan” módon letagadja azt, amit a fél világ egyenes adásban láthatott, amikor Gergényi és Gyurcsány pribékjei begázosították a Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat, lovas-rohammal kergették a polgárokat, összerugdosták a földre esett embereket, véresre verték az éttermekben lévõ vendégeket (külföldieket is), gumilövedékkel és gránátvetõkkel lõtték a békésen felvonulókat, vízágyúval “locsolkodtak” és csizmával taposták nemzeti zászlóinkat?! Mivel magyarázza ezt, a százmilliókat bezsebelt filozófus, akinek mikroszkóppal sem lehet találni egyetlenegy értelmes (hasznos vagy hasznosítható) filozófiai tételét?

Bár Lukács tanítványától és követõjétõl nem várhattunk többet, azért az mégis túlzás, amit az EP-ben mûvelt, mert amúgy sem kifejezetten szép “arcocskája” eltorzult a gyûlölettõl, a fröcsögéstõl és a hazugság tolmácsolásától. Szó,- ami szó: ritka pocsék látvány volt! További fejtegetésébõl kitûnt, hogy félti az egzisztenciáját és a filozófusokat, bár (tisztelet a kevés kivételnek), ha nem lennének a Heller-félék, aligha fakadna sírva egy ember is bolygónkon. Pénzt pedig az aluljárókban vagy az utcán (tanaik hirdetése során) talán annyit sem “gyûjtenének be”, mint a METRÓ lapot árulgatók többsége.

Ki lehet próbálni! Ha tévednék, akkor átmenetileg mazochista leszek és elolvasom Heller összes mûveit!

SZAVAZATI JOGOT A BÖLCSÕDÉSEKNEK!

Elképzelhetõ, hogy “ötletbörzében” bukkant rá valaki, hogy egy adott szavazópolgár több szavazati joggal rendelkezzen a gyermekei számának függvényében. Tisztelet és elismerés a többgyermekes családoknak, de ezt nem szerencsés a választójog bõvítésével honorálni. Választani vagy szavazni csak az képes, aki tudatában van annak, hogy kire (kikre) vagy miért szavaz. Mást helyettesíteni nem lehet! A szavazati jog ilyen jellegû kiterjesztése értelmetlen, szükségtelen, jogtalan és logikátlan. Ezt a megoldást csupán a magyar parlament bizottságaiban léptették érvénybe, ahol a plusz pénzért “dolgozó” bizottsági tagok egymást helyettesítgették, két kéz felemelésével szavazgattak, hogy a jegyzõkönyvben hitelesíthessék a résztvevõk (szavazók) számát... Soha senki sem szégyellte magát és nem kifogásolta ezt a (csalásnak minõsülõ) szavazási módszert.

Ilyen “ötletbörzébõl” táplálkozhatott Magyar Bálint is, amikor kipattant az agyából, hogy nem lehet megbuktatni azt a kisiskolást, aki semmit sem sajátított el elsõ éveiben, és alapok nélkül tanulhat tovább, így “kellõ” idõben rászoktatták a semmittevésre és a felelõtlenségre. Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy anno dacumál,- Magyar olyan “oskolába” járhatott, ahol már bevezették ezt a rendszert.

KÍNAI KATONAI EGYENRUHA-GOMB CSERÉJE

Hiteles forrásból kapott információ szerint, lecserélték a kínai egyenruhák ötágú csillaggal ékesített gombjait,- hagyományos kínai motívumot ábrázoló típusokkal. Alighanem arról van szó, hogy megelégelték a szovjet exportból átvett jelképet, amely nálunk még most is ott díszeleg a Szabadság-téri (Vorosilov féle) szovjet emlékmû csúcsán, kordonnal védve és emlékeztetve mind a szovjet megszállásra, mind a Gyurcsány-Gergényi által létesített “mûveleti területre”! Ébresztõ magyarok! A balti államok, Ukrajna, Grúzia, Lengyelország és Moldávia mögött már csak sereghajtók lehetünk, 20 éves késésben és egy (állítólagos) rendszerváltásban vagyunk!

TABU TÉMÁK FELOLDÁSA

Az SZT tisztek névsorának részleges ismertetése csupán egy látványosnak tûnõ csepp az eddig eltitkolt (vagy meghamisított) történelmünk tengerébõl, illetve egy “biztonsági szelep” mûködtetése,- a joggal elégedetlenkedõk figyelmének elterelése érdekében. Nem kötekedésrõl van szó, de szóvá kell tenni, hogy: “fejétõl bûzlik a hal”! Az egykori legfelsõbb vezetõkkel kell(ene) kezdeni a leleplezést, akik kiagyalták az egész besúgó (megfigyelõ, leskelõdõ, gyanúsítgató, stb., stb.) rendszert, õk nevezték (neveztették) ki az SZT tiszteket, õk “profitáltak” a beszerzett információk tömegébõl. Ezek ma milliárdosok, komoly befolyással rendelkezõ politikusok, különféle felelõs funkcióban “tengõdõ szent tehenek”.

Ebbe a kategóriába tartozott Rákosi, Rajk, Péter (G.), Kádár, Farkas, Biszku, Apró, Marosán, Münnich, Medgyessy, Horn, Keleti (F.), Korom, Pap, Aczél, Komócsin és holdudvaruk. Nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdasági, pénzügyi és ideológiai támogatók tömegei (Nyers, Fock, Berecz, Fekete, Glatz, Révai, Ormos, Kárpáti és társaik), valamint az elõzõ kormányzatok “nagyjai” és az MDP vagy az MSZMP “haladó” hagyományait folytató (vagy támogató) politikusai, illetve közéleti személyiségei (Gyurcsány, Dávid, Lendvai, Lamperth, Kóka, Boross, Szanyi, Kuncze, Petõ, Baló, Bauer, Bodor, Bolgár, Demszky, Göncz (Á. + K.), Havas, Hiller, Kovács, Mécs, Moldova, Rytko, Szili, Szilvásy, Wiener és hasonszõrû társaik).

A “szent tehenek” csoportjába tartozik Antall József, Sólyom László, Király Béla, Martonyi János, Pintér Sándor, Molnár Lajos, Horváth Ágnes, Bokros Lajos és azok a személyek, akiknek a múltját és tevékenységét nem illõ vagy nem lehet “firtatni”, bár a tények makacs dolgok és a titkolódzás (elhallgatás) nem képezheti a demokrácia egyik alappillérét. Az apránként megjelentetett leleplezõ közlemények (névsorok) csak “porhintésnek” számítanak.

Éppen ideje, hogy “tiszta vizet” töltsünk a pohárba, szakítsunk a lenini-sztalini titkolódzásokkal vagy a Hruscsov féle részleges feltárásokkal, mert amíg ezeket nem tesszük helyre, addig úgy járunk mint az elmaradt (rétestészta jellegû) felelõsségre vonásokkal, amelyeket súlyos koloncként cipeli évtizedek óta a társadalom és gátolja a megbékélés létrejöttét.


(Prof. Dr. Bokor Imre)

az MJB elnöke