AKTUÁLIS, IGAZ, KÖZÉRDEKÛ.

MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG POSTALÁDÁJA

(2009. 11. 13.)

ÜZENETEK, EMLÉKEZTETÕK, ÉSZREVÉTELEK

GYURCSÁNY FERENCNEK

Ha egy ország-világ elõtt leleplezett (közismert, kapitális) hazudozó azt állítja másról, hogy „Lehazudja a csillagot az égrõl”, akkor a formális logika szerint: annak az ellenkezõje fedi a valóságot! Legközelebb, ha valakit le akar járatni hazánk zavart elméjû bohóca, akkor dehonesztáló célzatú kijelentésének az inverzével hozakodjon elõ, talán nagyobb sikerre számíthat.

ECHO TÉVÉHEZ

Thürmer Gyula,- ortodox magabiztosságával és büszkeséggel azt nyilatkozta az Echo tévében, hogy õ semmit sem változott (ideológiai értelemben), kommunista volt és kommunista elveket vall ma is, Kádár tisztelõje (híve), és az MSZP politikájával nem ért egyet, mert nem egy kis csoport milliárdos réteget akar, hanem a nagy tömegek boldogulását (jólétét).

Nem is kellett volna megszólalnia, mindenki emlékszik a Tanács Köztársaság emlékmûvénél, a szovjet „diadalívnél” és Kádár (kirámolt) sírjánál tett látogatásaira, nyilatkozataira, sopánkodásaira, illetve nosztalgiázásaira.

De vajon az Echo tévé illetékesei miért népszerûsítik Thürmert? Közvetítenék-e Szálasi Ferenc eszmefuttatását, ha „ad absurdum” életben maradt volna?

Vajon melyik párt (ideológia) okozott nagyobb szörnyûséget (népirtást) a világ népeinek: a kommunista, a nemzeti-szocialista vagy a fasiszta?

Kik okoztak nagyobb vérengzést, kárt, kirekesztõ politikát és eszmei zûrzavart hazánkban, a kommunisták vagy a hungaristák?

Kiket vontak (nagy számban, kíméletlen és törvénytelen módon) felelõsségre 1945 után napjainkig, a szélsõ-baloldaliakat vagy a szélsõ-jobboldaliakat?

Kik tettek szert a rendszerváltozást követõen milliárdos vagyonokra,- az egykori MSZMP-s fõguruk, vagy az ’56-os forradalmárok, a jobboldalinak, antiszemitának, valamint fasisztának) címkézett személyek?

A „bülbül-szavú” Thürmer - az Echo tévében -, pontosan ugyanazokat a lózungokat szajkózta, mint Lenin, Sztalin, Rákosi vagy Kádár! Az általam (õszintén mondom) nagyon tisztelt Obersovszky Péter szerkesztõ-riporter úr nem vette észre, hogy akaratlanul is Kádár egyik kedvencének készít ingyen propagandát?

SZOLLÁR DOMOKOSNAK

A gyermeteg és együgyûen érvelõ kormányszóvivõ természetesnek tartja, hogy a politikai élettõl visszavonult Gyurcsánnyal is konzultáljon Bajnai, mert Medgyessyvel és Borossal már konzultált. A „2007-es év szóvivõje” nem hangsúlyozta ki, hogy a nevezettek mindegyike „lebukott” és „közutálatnak” minõsült,- tehát „hasznos” tapasztalataik átvétele nem sok jóval kecsegteti Bajnait.

ORBÁN VIKTORNAK

Restellem a nyilvánosság elé teregetni, hogy Orbán úr nyilatkozatával ellentétben, én nem tisztelem a mai (sztalini) alkotmányt. Ez a (minden konkrétum nélküli) demagóg, semmitmondó és számos megfogalmazásában többféle képen értelmezhetõ (toldozott-foldozott) fércmunka, annyira csapnivaló, hogy száz megkérdezett ember közül, egyetlenegy sem lenne képes felidézni az „idõt álló mû” egyetlenegy egy paragrafusát (cikkelyét) vagy pontját sem!

Az már csak „hab a sztalini alkotmány-tortánkon”, hogy ezt az õrzi, pontosabban: ennek szellemében foglal állást (fontos kérdésekben) a „nagytekintélyû” Alkotmánybíróság!

Sajnálatos és szégyen hazánkra (parlamentünkre és kormányainkra), hogy 20 év alatt nem készült egy új alkotmányunk, és nem volt 5-6 olyan jogászunk, akik két hét leforgása alatt, letettek volna az asztalra egy Sztalinénál jobb, konkrétabb, korszerûbb, élethûbb, logikusabbat és használhatóbb alkotmányt!

ETIKAI KÓDEXEKRÕL

Célszerû lenne egyes minisztériumokban (valamint alárendelt szerveiknél) létrehozni (bevezetni, kiadni) egy ún. „etikai” kódexet,- a közéleti „tisztaság” és az adott szervezet, illetve tagjai presztízsének megõrzése (növelése) céljából.

Anno dacumál, a honvédség tábornoki, tiszti és tiszthelyettesi kara rendelkezett ilyen kódexszel, ennek alapján pedig Becsületügyi Bírósággal, amely olyan etikátlan vagy erkölcstelen kérdésekben ítélkezett, amelyek a nem tartoztak a „steril” bûnelkövetés kategóriájába, de „foltot” ejtettek az adott személy becsületén (tisztességén).

Példaként lehet megemlíteni a honvédséget, ahol Für Lajos megszüntette a Becsületügyi Bíróságokat, ennek következtében nem lehetett felelõsségre vonni az etikátlan tábornokokat és fõtiszteket, hiába vizsgálta ki a Számvevõ Szék az általuk elkövetett visszaéléseket (túlkapásokat, önkényeskedéseket, stb.), mert a Katonai Bíróság megállapította, hogy: „bár a tettük etikátlan volt”, de nem büntethetõk.

Ha Etikai Kódexel rendelkeznének a minisztériumok (fõhatóságok és más vezetõ szervek), valamint pártok és egyesületek, akkor a hazugok vagy korrupt személyek száma jelentõsen csökkenne, és pl.: Kovács László, Gyurcsány Ferenc, Kóka János, Bajnai Gordon, Lendvai Ildikó, Lamperth Mónika, Demszky Gábor és „hasonszõrû” társaik néhány hét vagy hónap leforgását követõen ki lettek volna seperve a közélet minden területérõl!

Nem lennének etikátlan végkielégítések, értéktelen tanácsadói munkáért járó tiszteletdíjak, meg nem szolgált prémiumok, jutalmak és más „burkolt” juttatások, sõt alighanem fel lennének számolva az influenzajárvány terjedési sebességét is meghaladó „szóvivõi” (és helyettes szóvivõi) státuszok is!

A szóvivõkre (helyetteseikre, apparátusukra és szolgálati kocsikájukra) annyi szükség van, mint a grönlandi eszkimóknak a 25 faktoros napolajra vagy az „A” kategóriás (jégkását is adagoló) Samsung hûtõszekrényekre! „Rongyrázásra” viszont kitûnõen megfelelnek…

Merthogy: ”vigye a szót” az adott szervezet (munkahely, stb.) felelõs vezetõje, azért kap olyan illetményt (havonta), amelybõl húsz család is gondtalanul eléldegélne! A „szóvivõ” pedig ne ácsorogjon a „pótmikrofon” mögött, akkor is, ha nem „viszi a szót”, hanem mélységes együttérzést mímelve úgy „csüng fõnöke ajkán”, mint szaloncukor a fenyõfán, sõt olyan is volt, aki elalélt (elájult) a mérhetetlen nagy gyönyörûségtõl,

KÖVÉR LÁSZLÓNAK

Megítélésünk szerint, ha Kövér László segíteni akar a Fideszen, akkor legjobban teszi, ha felhagy a hibákkal tarkított nyilatkozatainak terjesztésétõl! Ha nem tud lemondani errõl a káros szenvedélyérõl, akkor idõnként kocogjon el egy fodrászhoz és egy logopédushoz, mert számos szimpatizánsukat irritálja a profilja és az artikulációja.

CSURKA ISTVÁNNAK

Célszerû lenne egyszer összeszámolni, hogy igaztalanul hány személyt támadott meg, elüldözött vagy elidegenített (többek között: Stolmer G. Ilonát,- Kubinyi Ferencet, Balaskó Jenõt, Szabó Lukácsot, Horváth Lajost, Horváth Gyulát, Franka Tibort, Krajczár Imrét, László Jenõt, Balczó Zoltánt, Szilvási Györgyöt, Gidai Erzsébetet, Nagy Ferót, Kovács Dánielt, Berki Mihályt, stb., stb.) az egykori III/III-as sztáríró, Aczél György patronáltja, a lóverseny és a pénz imádója, a MIÉP létrehozója és leépítõje?

Most Morvai Krisztinát vette célba, hogy hallassa hangját megfogyatkozott párttársai és hódolói elõtt.

Csurka demagóg stílusával, csalással, titkolt ügyleteivel, erõszakosságával és hiszékeny (jóindulatú, de félrevezetett) emberek – egyre fogyatkozó – táborával tudott megkapaszkodni elnöki pozíciójában. Bolsevik módszerek alkalmazásával mindig kereste a „soros” ellenséget (kizárandó személyt vagy személyeket), sértõdékeny (mimóza) természetével a legenyhébb kritika tolerálására sem volt képes. Talán egy jó pszichiáter segítene rajta….

A PARLAMENTNEK

Célszerû lenne a parlamenti képviselõk számának jelentõs csökkentése, anyagi juttatásuk mérséklése és visszahívásuk lehetõvé tétele. Ezt már az 1994-es választások elõtt szóvá tettem, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 2. sz. választókörzetben, több ezer szórólapom is tartalmazta ezeket a gondolataimat. Nem lehettem „próféta”, mert javaslataim „falra hányt borsónak” minõsültek Ennek következtében hatalmas összegeket fizettek ki az adófizetõk a semmiért, nézegethették a plenáris ülések üresen tátongó padsorait, vagy érzékelhették számos képviselõ semmittevését.

Örömmel hallottam és olvastam, hogy Orbán Viktor (15 év elteltével) hasonló gondolatokkal foglalkozik a jövõre vonatkozólag, bár eddig csak a létszámcsökkentési tervét pendítette meg.

Meg kellene vizsgálni, hogy mennyire demokratikus, hogy ún. pártlistán juttatnak be képviselõket a parlamentbe, mert ez („tetszik, vagy nem tetszik”,- valakinek vagy valakiknek) nem más, mint a választópolgárok jogainak ügyes, ravasz, „burkolt” és/vagy cinikus semmibevétele (kijátszása, megnyirbálása).

DEMSZKYNEK

Mivel vészesen közeleg a fõváros fõpolgármesterének távozási idõpontja, célszerû lenne, ha 20 éves „fõmesterkedésének” letelte elõtt, legalább 1 (azaz egyetlenegy!) olyan maradandó szellemi vagy materiális örökséget hagyna hátra, amely saját „kútfejébõl” pattan ki, és Budapest lakosságát szolgálja, vagy a város modernizálását tükrözi, illetve számos ígérete egyikének teljesítését igazolja. Vagyis: ebbe a kategóriába nem tartozik bele a horvátországi nyaralója vagy az itthoni ingatlanjai.

Talán ez nem nagy kérés egy 20 éves, utazgatásokkal tarkított, magamutogatással telített, helyettesekkel és tanácsadókkal támogatott, jól fizetett munkája megkoronázásaként.

Mert embertelen dolog lenne egy olyan lista összeállítására felkérni, hogy: mennyit hazudott, mennyit ígérgetett, mennyire hanyagolta el a várost, mekkora kölcsönöket vett fel és mire költötte, mit hagy az utódjára és az adófizetõkre, stb., stb. Ez nem kívánható attól, aki 5 választási ciklust „kibekkelt” úgy, hogy semmi jót és maradandót nem tett a fõvárosért. Még nem késõ, hogy ezt az egy kérést teljesítse, bár (állítólag) a londoni fogadóirodákban, az erre vonatkozó legkedvezõbb „tarifa” pillanatnyilag: 1:1000-hez…

(Prof. Dr. Bokor Imre)

az MJB elnöke