Március 11-én Japánban soha nem tapasztalt, a Richter-skála szerinti 9-es erõsségû földrengés rázta meg Honshu fõsziget észak-keleti partjait. Bolygónkon három esetben mértek ennél nagyobb földmozgást (a legerõsebb 9,5-ös volt).



A földrengés okozta károknál azonban messze nagyobb pusztítást végzett az azt követõ cunami. A helyenként 10 méternél magasabb víztömeg gyakorlatilag egész tengerparti városokat "leradírozott" a térképrõl. A földdel tette egyenlõvé Minamisanriku várost, és 17 ezer lakosából 10 ezret elsodort. Óvatos becslések szerint a tragédia halálos áldozatainak száma 16 ezer, de félõ, hogy valójában meghaladja a 20 ezret is.



Megközelíthetetlenné váltak egyes települések a mindent elborító romok miatt. Az épületekkel együtt gyakorlatilag eltûntek a villanyoszlopok is, és közmûvesítésre csak a roncsok alól kikandikáló úttestdarabok utalnak. Nincs áramellátás, sem víz- és gázszolgáltatás, megszûnt a vezetékes telefon- és mobilkapcsolat. Ezeken a településeken a kórházakban is elfogyott a víz, az élelem és a gyógyszer.



Tokióban és környékén kiürültek a boltok, mert az emberek hosszú krízisre készülve felvásárolták a készleteket. Többségük a radioaktív sugárzás ellenszerének tartott jódot keres. Annak hiányában kombut, a magas jódtartalmú tengeri sást vásárolják.



A földrengés és cunami okozta károkat azonban feledteti az egyre erõsödõ radioaktív sugárzás. A földrengés és az azt követõ áramszünet következményeként a fukushimai atomerõmû reaktoraiban leállt a vízhûtés, és beindult a rudak visszafordíthatatlan túlmelegedése. Ennek következtében több robbanás és tûzeset történt. A fûtõelemek 7 cm vastag acélburkolata kezdetben kitartott, ám késõbb megrepedt, s azóta egyre több radioaktív anyag kerül a légtérbe. Az erõmû 20 kilométeres körzetébõl evakuálták a lakosságot. A fokozatosan erõsödõ sugárzás elõõrse már elérte Tokiót és környékét. Az Amerikai Egyesült Államokból nukleáris szakértõk érkeznek, Dél-Korea pedig a láncreakció megállításához 52 tonna bórsavat küld Japánba. Akihito császár tv beszédében köszönetet mondott az ország megmentését irányozó nemzetközi összefogásért.



Japánban péntek délután 3 óra óta kisebb-nagyobb megszakításokkal gyakorlatilag folyamatosan mozog a föld, egymást követik a 4-6-os erõsségû rengések. Elõrejelzések szerint csütörtökre 7-8-as nagyságú várható. Az utóbbi két nap földmozgásainak epicentruma közelebb tolódott a 13 millió lakosú fõvároshoz, amely így akár cunamiveszélybe is kerülhet. Ám lakossága ennél súlyosabb fenyegetésnek érzi a Tokió környékén (egyelõre hibátlanul mûködõ) atomerõmûveket.



A miniszterelnök nyugalomra és összefogásra szólította fel a szigetország lakót. Amint az itt töltött 31 évem alatti katasztrófák alatt mindig, most is tapasztalhattam a japánok példamutató összefogását és öntudatát. A Tokiói Elektromos Mûvek programot dolgozott ki az egyes megyék napi többórás áramkorlátozására. Eddig azonban csak naponta 1-2 órás áramszünetre volt szükség, mert a lakosság önkéntesen takarékoskodik a villamos energiával.



A japánok fegyelmezetten viselik a katasztrófa következményeit. Az élelemért és gyógyszerért sorban állók csöndesek és türelmesek. Pánik dulakodás, fosztogatás elképzelhetetlen. Csak egyetlen tabutéma akad. A "földrengés", "cunami" és "sugárzás" szavakat illik elkerülni.



Doma-Mikó István


Tokió


Inter Japán Magazin