Czike László

A Frigyláda és a Szentkorona-tan

Drábik János „Uzsoracivilizáció” címû könyvébõl idézek:

1. A Szent Korona Isten ajándéka

„A Szent Korona és a Szent Korona-tan nagyon is hasonlít mindarra, amit Mózes öt könyve, a bibliai Ószövetség és a Talmud tartalmaz. A Tízparancsolatot tartalmazó két kõtáblát a magyar nép számára a Szent Korona és a Szentkorona-tan jelenti. (Szerintem: ez a hasonlat kissé erõltetett; inkább jelképezi, mint ‘jelenti’. - Cz. L.) Ebben benne van a kiválasztás gondolata. Ahogyan a Frigyládában õrzött két kõ-tábla azt a szövetséget rögzíti, melyet Jahve, a zsidó nép törzsi istene kötött kiválasztott népével és annak fiaival, ugyanúgy a Szent Korona jelenti a magyar nép számára ezt a kiválasztottságot és ezt a transz-cendens dimenziót. Az a szövetség, amit Jahve kötött a kiválasztott néppel, valójában nem szerzõdés volt, hanem Isten ajándéka az õ népének. (Ezzel nehéz maradéktalanul egyetérteni. Analógia alapján a magyarság küldetése is felfogható ajándékként, a magyarság Istenétõl. Ez viszont az Ószövetség és Újszövetség, a zsidóság és a magyarság ‘történelmi versenyéhez vezetne’, - ami értelmetlen. De a legfõbb elvi probléma, hogy ebben a ‘koncepció-keretben’ akkor mi szüksége volt Istennek a többi népre; s konkréten mi a terve a Teremtésben velük? - Cz. L.) Jézus Krisztus ezt ki is mondja: ... bárki a kiválasztott néphez tartozhat, ha felvállalja Isten parancsainak a követését. (...) A földi Jeruzsálem helyét is a mennyei Jeruzsálem foglalta el. (...)

Mindez úgy függ össze a magyar Szent Koronával, hogy miként a zsidó népet a szent könyvei, a hagyományai segítették fennmaradni a történelem viharaiban, mert a metafizikai háttér, ez a transzcendens dimenzió óriási erõt adott ennek a népnek; ugyanúgy a magyar Szent Korona is szakrális jellegû. Ez a magyar nép metafizikai háttere, természet-feletti dimenziója; az a köldökzsinór, amely összeköti a kozmikus világgal.

2. Az õsi, szakrális jogforrás

Kocsis István 2000-ben megjelent: „Magyarország Szent Koronája” címû munkájában (...) felismerte, hogy miért idõszerû a Szent Korona közjogi tanának megismerése, s hogy a Szent Korona miként fogható fel élõ személyiségnek, miképpen tekinthetõ a magyar államhatalom legmagasabb alanyának. Mert a magyar Szent Koronában egyesül a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, vagyis a mindenkori király és a politikai nemzet. A Szent Korona közjogi absztrakció, közjogi tanítás, tan, kialakult állami személyiség, az állami fõhatalom jogalanya. A Szent Korona mint ilyen, foglalata és szimbóluma is egyszerre, azaz a tárgyi objektivációja is az állam felett álló JOG-oknak. Ameddig ez a történelmi alkotmány volt Magyarország valódi alkotmánya, addig a Magyarország területét alkotó föld tulajdonosa a Szent Korona volt. (...) Örökös híján az adományozott birtokok vissza is szálltak igazi tulajdonosára, a Szent Koronára. Idegen állampolgár csak honosítás után birtokolhatott földet Magyarországon, de csak birtokolhatott, a tulajdonláshoz nem volt joga. (...) Misztériumként a Szent Korona a magyar nemzet szent titka, úgy is felfogható, mint a magyar nemzet Szent Frigyládája. (...) Igen sok a hasonlóság a Szent Korona, illetve a Tóra és a Talmud között. Izraelben - csak hogy itt visszautaljunk a Szent Korona õsi tulajdonosi funkciójára! - senki nem lehet a föld tulajdonosa. Kizárólag az állam a föld egyedüli tulajdonosa, Izrael népének ezt a földet Isten adta; mindenki más csak használatra, át-menetileg veheti birtokba. A tõke szabad mozgása nem így élvezhet elsõbbséget Isten akaratával szemben! (Ugyanakkor Izraelnek nincs formális, írott alkotmánya. Ezért sok vonatkozásban a szokásjogot tartalmazó Tóra és a Talmud tölti be - a megfelelõ kommentárokkal - az alkotmány és az alkotmányértelmezés szerepét. Bizonyos fokig azt is állíthatjuk, hogy Izraelben ma sincs szétválasztva az állam és az egyház, - nem nevezhetõ szekuláris államnak, mert nagy szerepük van a teokratikus hitvilág hagyományainak.

3. A Szent Korona a szakrális király jogutódja

A Szent Korona szakrális jogi személy, teljhatalommal bíró, mindig jelenlévõ, - hasonló a Frigyládához és a benne lévõ halhatatlan, szent kõtáblákhoz. Ez a magyar nép szakrális alkotmánya, a magyar nemzet õsi szuverenitásának az igazi hordozója. A Szentkorona-tan, hasonlóan a Bibliához, a Talmudhoz, átmenti késõbbi korszakokba a szakrális királyság, az Istentõl kapott megbízást betöltõ személyiség földi léten túlmutató nagy eszményeit, mert csak így lehet híd a földi és az égi világ között. Egyedül a szakrális király uralkodhat Isten kegyelmébõl, csak õ tarthat méltó kapcsolatot az ÉGI VILÁGGAL. A magyar nép jelképesen felfogott ‘jeruzsálemi temploma’ a történelem során erõs hatalommá vált közjog. A közjogi tanná vált Szentkorona-eszmével, azaz a Szentkorona-tannal is megerõsített közjog jelenti a magyar nép templomát, az általa jelképezett erõs hatalmat. A Szent-korona-tan és a történelmi alkotmány ugyanis összetartja s fenntartja a magyar nemzetet.

4. Államhatalmi interregnum

Ezért lenne ma szükség a történelmi alkotmány jogfolytonosságának a visszaállítására. A rendszerváltoztatóknak (reformkommunisták + ellenzéki kerekasztal) 1989-ben a Nyugatról kölcsönzött alaptörvény helyett vissza kellett volna adniuk a magyar nemzetnek azt a jog-folytonosságot, amely még 1944 márciusában, a német bevonulással megszakadt, és a szovjet hadsereg megszállásával továbbfolytatódott. A történelmi alkotmányával együtt a magyar nép elveszítette lelki-erõt adó transzcendens dimenzióját. A zsidó nép története a legjobb példa, milyen erõt jelent a természetfeletti dimenzió megõrzése és élõ tanításként érvényesülõ, közjogi megtartása. Pótolhatatlan közösség-formáló, államalkotó, nép-és nemzetmegtartó erõ! Errõl mondtak le a rendszerváltók egy szedett-vedett, toldozott-foldozott, eklektikus alap-törvény összeeszkábálásával. Az önjelölt személyek által rögtönzött szöveg többek között lehetõvé tette a magyar állampolgárok közös vagyonának (értsd: a társadalmi tulajdonnak! - Cz. L.) az osztogató-fosztogató elkótyavetyélését a nemzetközi pénzoligarchia és hazai komprádor-kiszolgálói részére. (Értsd: a nemzet-stratégiai kérdéseket is egyszerû többséggel döntötte és dönti el az Országgyûlés. Csupán a pontosság kedvéért: államadósság, eladósodás, hitelfelvétel vagy a társadalmi tulajdon privatizációja generális kérdésében a magyar Országgyûlés soha nem szavazott; - ezeket a ‘döntéseket’ egyszerûen eldugták az állami költségvetés ‘operatív tételei’ közé, mintha taktikai ügyek lennének csak.)

5. A közjogi káosz szervezõi

A háttér-világhatalom központi magvát képezõ nemzetközi pénzügyi közösségnek szüksége van többek közt zárt társaságokra, félig titkos és fegyelmezett közösségekre, - mint például a szabadkõmûvesség. A pénzgazdaság kamat-kapitalista rendje könnyebben bevezethetõ és fenntartható egy belsõ összetartó erõ, és a múltban megkapaszkodó gyökerek és hagyomány nélküli országban. A nemzetközi pénzkartell által kívánatosnak tartott kétpólusú társadalomnak (komprádor elit + vagyon, hatalom és beleszólás nélküli tömegek; - illetve alternatívák nélküli ‘váltó-kormányzat’, amely az elit ‘A’ és ‘B’ csapatából áll) atomizálódott embermasszára van szüksége öntudatos közösségek, és erõs történelmi tudattal rendelkezõ nép és független állam helyett.”

6. A Szent Korona jogi személyisége

„A Szent Korona egy államok és népek feletti nemes, azaz JOG-okkal rendelkezõ absztrakt hatalmi képzõdmény, amelynek bonyolult jogi személyisége van. A Szent Korona azért szent, amiért szent a Frigy-láda a benne lévõ kõtáblákkal, vagyis Istentõl kapta meghatározott céllal, üzenettel a magyar nemzet; - ugyanúgy, ahogyan a kõtáblákat is Jahvétól kapta Mózes útján Izrael népe. Ahogy’ Mózes közvetítette Izrael népe felé Jahve Élõ Igazságát, az egyetlent, a legyõzhetetlent; ehhez hasonlóan a Szent Korona közvetíti a magyar nép és a nemzet felé az Isten szándékait érvényesítõ legnagyobb Erõt, s legszilárdabb Hatalmat. Az Égi Élõ Igazság, vagyis az Isten szándékait érvényesítõ legnagyobb erõ, ez nem más, mint a magyarok Istene. Ahogy a zsidó népnek is megvolt a maga törzsi istene, ugyanúgy a magyar népnek is megvolt a maga istene, a magyarok istene. A régi magyar küldetés-tudatban, amely hasonlít Izrael népe küldetéstudatához; a magyarság különleges hivatása ennek az Égi Élõ Igazságnak a méltó szolgálata. A Szent Koronát az angyal hozta. A mózesi kõtáblák parancsait Isten adta át Mózesnek a Sínai-hegyen. Mindkettõ a néphit kérdése. De ez a hit nemzetfenntartó, közösségépítõ erõ, mely a benne hívõt képessé teszi arra, hogy önmagát felülmúló, nemes tetteket hajtson végre és különleges elhivatottságú életvitelre serkenti. Ezért aztán nem lehet babonaként elvetni és nevetségessé tenni a hitet a Szent Korona (tan) mindenekfelettiségében, sérthetetlenségében, Istentõl származásában s eredetében. A Szent Korona tulajdona volt Magyarország. Ha nincs Szent Korona, akkor Magyarország bárkinek elidegeníthetõ s bárki a tulajdonosa lehet. A Szent Korona a JOG objektivációjaként a király és a politikai nemzet felett álló absztrakt jogi személyben fejezõdik ki. Benne objektivizálódik tartalomként a magyar nemzet egészét meg-illetõ, képviselõ, kifejezõ és megtestesítõ legfõbb hatalom: a magyar nép szuverenitása!

7. Az Ég egy összetört darabja

Az Európai Únióba való belépéssel ez a szakrális és jogi szuverenitás került örökre veszendõbe. A Szent Korona ugyanis a magyar nemzet legmagasabb szintû megtestesülése. Isten (és az ember) kozmikussá tágult dimenziója, amelyben az evilági magyar nép, mint szakrális tárgyban egyesül. A Szent Korona a magyar nemzet transzcendens dimenziója, az Ég egy darabja. Ez köti össze a véges magyar létet az örökké tartó kozmikus léttel. Miért is ne lehetne a magyar népnek ily’ saját nemzetfenntartó misztériuma, saját mitológiája?! (...) A Szent Korona ebben az értelmezésben a magyar nemzet fennmaradásának, létének a szent titka. Az Isten gondolata a magyar létrõl, a magyar küldetésrõl ezen a világon. Ha tanulmányozzuk, úgy apránként fel-fedezhetjük, miért hozta Isten létre a magyar nemzetet, és mi ennek a magyar nemzetnek a differentia specificája, vagyis mik azok a csakis reá jellemzõ különleges tulajdonságok, melyek minden más néptõl és nemzettõl megkülönböztetik. A létében mindig fenyegetett magyarság a Szent Koronával, mint közösségfenntartó és megõrzõ erõvel, ebbe belekapaszkodva eredményesen tudna védekezni, mert a nemzeti ön-védelem szakrális, absztrakt letéteményese szellemileg is létezõ ható-erõ. A Szent Korona révén lesz a magyar Isten népévé (?!), s válik ugyanúgy beavatott (?!) néppé, amint Isten választott népe lett Izrael lakossága. Ez a magyar nép isteni titka. Aki ebbe a titokba bele tud pillantani, aki annak legalább egy részét megérti, beavatást nyer, és részesül a magyarrá válás (?!) misztériumában.”

8. Az idézet értelmezése

A Szent Korona szakrális jelentéssel bír, azonban semmiképpen nem ‘analóg’ Mózes kõtábláival, amelyekre az egész emberiség Istentõl kapott törvényeit, Tízparancsolatát véste fel. A Tízparancsolat nem jelképes üzenet, hanem Isten valóságos elõírásait tartalmazza az egész emberiség, tehát minden nép minden fia és leánya számára. A Szent Korona - mint egyfajta szakrális, népet összetartó ‘erõ’ szimbóluma - csak a magyar nép számára bír kultikus, jogi és egyéb jelentõséggel, a többi nép számára nem mond, és nem is jelent semmit. Maximum annyit - ez sem kevés! -, hogy a magyar haza, a magyar föld csak a magyaroké, és így senkinek nincsen joga ‘jogot formálni’ rá, még ‘globalizációs illetve integrációs áron’ vagy ‘magasabb érdekekre’ (únió) történõ hivatkozással sem. Ehhez, és ennek jogelméleti meg-alapozásához nincs szükség rá, hogy a többi népek kötelesek legyenek ‘ugyanúgy’ tisztelni a mi Szent Koronánkat, mint ahogy minden nép, amelyik kereszténynek vallja magát, egyformán köteles elismerni és megtartani Isten érvényes ószövetségi törvényét, Tízparancsolatát.

9. Jézus a megújult törvényrõl

Mindezt Jézus ekként erõsíti meg az Újszövetségben (Mt. 5, 17-20.): „Ne gondoljátok, azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem, hogy tökéletessé tegyem. Bizony mondom nektek: míg ég és föld fönnáll, egy ‘i’ betû vagy egy vesszõcske sem marad el a törvénybõl, hanem beteljesedik az egész. Aki tehát csak egyet hagy is el a legkisebb parancsok közül, és így tanítja az embereket, az igen kicsi lesz a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja azokat, az nagy lesz a mennyek országában. Ezért mondom nektek: ha élet-szentségetek fölül nem múlja az írástudókét és a farizeusokét, - nem juttok be a mennyek országába.”

10. A magyar nép küldetése

A Szentkorona-tant nem lehet a Tóra, vagy a Tízparancsolat rangjára emelni, miként a Szent Koronát (mint szakrális jelképet) sem a mózesi kõtáblák rangjára. Képzeljük el: ha például az angolok bebizonyítják, hogy ‘az igazi Isten kardja az Excalibur volt’, amit Arthur királyuk ‘az angol Istentõl’ kapott, és mondjuk a mesebeli Merlin sem ‘démoni varázsló’ volt, hanem például Gábriel arkangyal, akkor ‘mégiscsak igazuk lehet-lesz, amikor a magyar hazát elprivatizálják’... És vége-hossza nem lesz az utólag feltalált ‘isteni eredeteknek’; végül annyi evangélium lenne, ahány legenda és nemzeti mondavilág! A magyar népet nem lehet, és nem is kell semmilyen értelemben (küldetéstudat) fölébe emelni az összes többinek; - annál is kevésbé, mert ‘szakrális értelemben és egyetemes vallási vonatkozásban’ is csak egyetlen-egy kiválasztott nép létezik, mégpedig az isteni kinyilatkoztatás, a Biblia alapján: a zsidó. Ha ezt a tényt kétségbe vonnánk, úgy egyrészt Isten akaratával, másrészt a vallás-és kultúrtörténeti emlékekkel is szembe kerülnénk. A magyar népnek sem oka, sem joga nincsen rá, sem célja nem lehet, hogy kvázi ‘revánsot húzzon’ a bibliai zsidó néppel, vajon melyikük áldozata kedvesebb az egy Isten elõtt! Az új szövetségben, Krisztusban minden nép egyesül, függetlenül attól, milyen szerepet is játszott az Ószövetség korában. A magyarok ‘újszövetségi küldetése’ egészen más. A magyar népnek - noha ezerszer is legyõzték, meg-tizedelték és szétszórták az ellenségei (a besenyõ, a tatár, a török, az osztrák, a német, az orosz és ma a multinacionális tõke) - csak Isten segítségével, azért sikerült mindmáig fennmaradnia, hogy a világ végezete, a végidõk közeledte felé, közel a végítélethez: a globalizált világállam élõ lelkiismerete legyen, és példát mutasson a népeknek az (emberi és nemzeti) önazonosság, a kereszténység megõrzésében.

Vác, 2004. augusztus 21.

Czike László