Klára és Ferenc...


Egykori általános iskolám a Szemlõhegyi út és az Áldás utca sarkán mint Kós Károly Varjúvára magasodik a szomszédos villák fölé. Azaz, ma már komoly vetélytárs nyomasztó árnyéka is ránehezedik az egykor csöndes Szemlõhegyi útra.
A Gyurcsány-villa erõszakot sugalló métervastag fala elõtt valahogy az Apró-Dobrev klán nemis olyan régi,véres tettei jutnak az arra járó emberek eszébe.
Bevallom, nyomasztó félelem támadt bennem is, midõn az épület elõtt elhaladtam.
Ezért aztán egy hirtelen jobb-kanyarral inkább a közeli Mansfeld Péter emlékmûhöz szaporáztam a lépteimet.
Pedig be kell vallanom: én szeretem és tisztelem Klárát és Ferencet is. Ezt nem mindenki mondhatja el magáról, de én kifejezetten szeretem mindkettejüket. Ha ránézek Ferenc arcképére - Istenem, milyen fiatal és már mennyit alkotott azért, hogy jobban, boldogabban éljenek az emberek!
Szinte látom, amint keveri a habarcsot az épülõ ház elõtt, és mindenkihez van egy barátságos szava. Feri - mert magamban csak így szólítom - te mit tennél most a helyemben?
Látni vélem, a tisztességesen és törvényesen (miazhogy, nagyonis!) megtollasodott polgárok most legszívesebben köveket dobnának utánam. Pedig meg kell, mondjam: õszintén tisztelem Ferit. Feri alázatos. Vallását, hitét nemcsak gyakorló, de ezt mélyen meg is élõ fiatalember, hiszen maga a Szentatya is fogadta!
Klárát szintén tisztelem, becsülöm és kimagaslóan nagyra tartom. Õ nem Klári, nem Klárika. Õ egyszerûen csak: Klára. Sosem voltak anyagi gondjai, gyermekként is nyílt volt a tekintete és õszinte. Mióta Ferit megismerte, becsületes és õszinte maradt; és ami fontos, segítette Ferit nehéz munkájában. Mint a már elfelejtett és nemzetközi mutogató jeleket is jól ismerõ elõzõ miniszterelnökünk mondotta: "szegénységpárti" .....igen, Klára minden tettében megnyilvánul a szegénységpártiság.
Utamat a mindig élõ virággal teli Mansfeld-szobortól lefelé veszem. Már az egykori Zárda utcán sétálok lefelé a budai Ferences templom irányába.
Ferences? Jaj, de csacsi vagyok, hisz' elfelejtettem mondani, én ebben az írásomban Assisi Szent Ferencre és hû segítõ társára, Szent Klárára gondoltam, akikre csaknem ezer év óta tisztelettel gondol az emberiség.
Ugy-e, Önök is?
(Czékus Jób)