A harmadik utas politikáról

3. Ki kell mondani végre… a kommunista népirtást!

3.) Sajnos, a harmadik utat képviselõ, sok igaz "hazafi" és "honleány" honfitársunkat mellõznünk kellett, mert a magyarság fennmaradása volt a tét és oly mértékben, olyan sok szálon függünk környezõ országainktól, hogy nem vállalhattuk fel õket. Mert elképzeltük, amint az egész világ elkezd minket ostorozni, ha bekerültek volna a parlamentbe…

3.1. De, most ki kell jelenteni, hogy ennek a külföldi zsarolásnak nem szabad tovább engedni! Ki kell jelenteni, hogy eljött az õ idejük, mert nélkülük nem tudjuk "meggyógyítani" a magyar társadalmat és hogy a gyógyítást el tudjuk kezdeni, meg kell a hatalmat szerezni! Ha ez sikerül, a következõ választásokon már együttmunkálkodhatunk a radikálisabb nemzetérdekekért küzdõ pártokkal is.

3.2. És, hogy ezt milyen jól látják az emberek még Ózdon is, megosztom olvasómmal azt a tapasztalatomat, hogy telefoninterjúim alkalmával milyen sokan mondták el nekem, hogy az ajánlószelvényeiket ugyan a korábbi rendszerváltoztató pártos barátaiknak adták, de szavazni a Fideszre fognak, mert úgy érzik, hogy egyszer, s mindenkorra meg kell szabadulnunk nemzetveszejtõ bolsevista-vadkapitalista (kommunista-fasiszta) politikusainktól!

3.3 Mert ki kell végre mondani, hogy a kommunista eszmék jegyében milliókat irtottak ki a világ számos országában, köztük Magyarországon is!

Ráadásul, ez a népirtás nem egy-két évig tartott, hanem évtizedekig. Mert, 1956-ig sikerült likvidálniuk, illetve "átnevelniük" kommunistáéknak – bolsevik mintára - az "osztályidegennek" kikiáltott "burzsuj-reakciós elemeket".

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlással végleg megsemmisítették a polgári demokráciáért, az emberi szabadságjogokért harcolókat. Mert, akit nem akasztottak föl, hanem életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték - az, ha megélte a szabadulást - valójában soha többé nem lehetett szabad!!!

Halálraítélt, belsõ-emigránsként kellett meghalnia, mint számkivetettnek!!!

Mi lett a sorsuk családtagjaiknak?

Ugyanaz, mert a magyar családok és családtagok is belsõ emigránsként kellett, hogy tengessék az életüket, mert a politikai diktatúra kidolgozta és „sikerrel” alkalmazta velük szemben a negatív diszkriminációs kontraszelekció minden formáját. Ennek jó példája a mindenki számára ismert aczéli hármas „T”, melynek fokozatai a „t”iltom, „t”ûröm, esetleg „t”ámogatom voltak. Aczél György ugyan nem volt kultuszminiszter, de mint az MSZMP KB kulturális ügyekért felelõs vezetõje, sikerrel alkalmazta évtizedeken keresztül a kontraszelekciót az oktatásban, és a kultúra minden területén. Hogyan tehette, ha nem is õ volt a kultuszminiszter?

Bp. 2006. okt. 26.

Bóna Mária Ilona