A HAZUG NAP - Kereszténységrõl és hazugságokról –elhallgatásokról és tudatos butításról
- Részletek
- Béres Erika
- Találatok: 1120
A HAZUG NAP - Kereszténységrõl és hazugságokról –elhallgatásokról és tudatos butításról
A HAZUG NAP
Kereszténységrõl és hazugságokról –elhallgatásokról és tudatos butításról
MAGOROK MA ÖLTSETEK GYÁSZT!
SZABADSÁGUNK MEGFOSZTÁSÁT ÜNNEPELTETIK VELETEK,-AHOGY SORSTRAGÉDIÁINKAT „NEMZETÜNK ÜNNEPEIN” MIND!
Napfordulós szereink, gyümölcsoltó, sarlós ünnepeink, májusfa állítás helyett nézzétek a naptárba írt hivatalos diktátumot.
AZ ELSÕ PÜSPÖKSÉGEK: ESZTERGOM – GYÕR – VESZPRÉM – GYULAFEHÉRVÁR - KOPPÁNY FELNÉGYELT TESTÉNEK HELYSZÍNEI.
A NÉGY ÉGTÁJ FELÉ FELSZABDALT TEST SZIMBÓLUMA A NÉGY ÉGTÁJ FELÉ FELSZABDALT HAZÁNK - TRIANONBAN LETT SZENTESÍTVE.
Azt a pápa által „szentnek” nevezett jobbot imádjátok, ami felnégyeltette Koppányt. Aki perekben üldöztette táltosainkat, gyógyfûves rovott botjainkat halomra égettette papjaival.
Vajkot bajor papok nevelték, az országot elözönlötték a németek, Gizellával a római kereszténység. Megszállták az országot, a földeket nekik adták.
Az "egyetemes" egyház ráépítkezett a hódított területek keresztény templomaira, átfestette annak falait.
Nincs világosság a nemzet sorsában, mert az ezer évvel ezelõtti történelmünk meghamisítását, tudatos elhallgatását követték azóta is az ateista kommunisták, az akadémistáknak hazudott becsmérlõk, az ideológiákat erõltetõ politikusok, a hazug békepapok, a mindenkori kormányoknak esküt tevõ egyházi vezetõk, a judokereszténységet politikai , hatalmi és gazdasági szándékkal napjainkban is egyre jobban erõltetõk.
NEM MEGTÉRNI KELL, HANEM MAGATOKHOZ TÉRNI!
SZELLEMILEG, LELKILEG, FIZIKAILAG „ALAPÍTANAK”,- ALAPOZNAK MA IS!
A RÓMAI ÉS A BIZÁNCI KERESZTÉNYSÉG ELENYÉSZÕ VOLT A MEZOPOTÁMIAI KERESZTÉNYSÉGHEZ KÉPEST!
A IV. ÉVSZÁZADBAN A PÁRTUS BIRODALOMBAN, PERZSIÁBAN, AZ UJGUR TERÜLETEKEN, EGYIPTOMBAN, ÉSZAK-AFRIKÁBAN, A GALL TERÜLETEKEN VIRÁGZOTTAK A MANICHEISTA KÖZÖSSÉGEK.
A MAI NYUGATI TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK AZONBAN NEM BESZÉLNEK „RÓMAI KATOLICIZMUSRÓL” HANEM ÁRMÁNYOS MÓDON „KERESZTÉNY RÉGIÓRÓL”,- DE AZT SUGALLJÁK, HOGY AZ RÓMAI VOLT!
PEDIG AKKORIBAN A KERESZTÉNY EGYHÁZATYÁK NEM GYÕZTEK VITAIRATOKAT ÍRNI A GNÓZIS ELLEN!
A SZKÍTA EREDETÛ NÉPEK ÕSVALLÁSUK KITERJEDÉSÉT A JÉZUSI TANOKBAN LÁTTÁK!
/ibero- ,gallo, mandzsúr ,ujgur
A kelták=galaták - Kisázsia, Kappadókia, Pamfília, Pontus =Mezopotámia peremvidéke, de a "keleta",- keletit is jelent.
MANI ELÕTT MÁR VOLT SZKÍTA KERESZTÉNYSÉG A PÁRTUS BIRODALOM TERÜLETÉN.
Mani szintézisre törekedett a budhizmus egyes elemei, Zarathustra tanai,
a tao és a jézusi tanítás között, mert az Egészet akarta megragadni a töredékek helyett.
Fölismerte a sumér-szkíta-pártus népek hiedelemvilágának folytonosságát, - hiszen Arszakida volt.
A képletes történet Maniról, amely szerint megörökölt egy könyvtárat, amely Buddászé volt, - aki tanítványa volt Skythianosz alexandriai bölcsnek, a könyvek szerzõjének, azt jelenti, hogy Buddha tanai a szkíta õsbölcsességbõl táplálkoztak - és bár Mani tanítása a nagy szintézis, van közvetlen vonal is.
Atilla birodalmában mindenki szabadon gyakorolhatta vallását, -ugyanakkor a földrajzi és gazdasági egységesítés mellett egy egyetemes világvallásra is törekedett.
…ÉS ELJÖTT A 2. KERESZTÉNY ÉVEZRED..-A MANICHEISTA KELTÁK-SZKÍTÁK EURÁZSIÁBAN – ÉS VELÜK SZEMBEN A SAULIÁNIZMUS A HATALMI ÉS POLITIKAI IGÉNYEIVEL..ERRÕL SZÓL A „KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELE”!
AMIT MA KERESZTÉNYSÉGNEK NEVEZÜNK AZ EGY SZABÁLYOKBÓL ÁLLÓ TAN- SAULIÁNIZMUS, PÁLINIZMUS!
SAUL NEM „DAMASZKUSZBA MENT”-HANEM MEGSEMMISÍTENI A QUMRÁNI KÖZÖSSÉGET! SOHA NEM TALÁLKOZOTT JÉZUSSAL, DE MEGRÉSZEGÍTETTE A SAJÁT MAGÁRÓL ALKOTOTT KÉP EGY JÖVÕBELI GIGANTIKUS MOZGALOM ESZMEI VEZETÕJÉNEK SZEREPÉBEN!
VONJATOK PÁRHUZAMOT A TÖRTÉNELEMBEN!
……..
"„Én, Máni, Jézus Krisztus apostola Isten akaratából, az Igazság Atyjáéból..."stb. /Szír manicheus kódex/.
Mani az arámi keleti változatát beszélte, Indiában tanulmányozta a buddhizmust.
I.Sapur perzsa király megengedte,hogy terjessze tanait. Bahrám alatt azonban egy zoroasztriánus pap parancsára börtönbe vetették, megkínozták és meggyilkolták. Mani egy minden más vallást felváltó egyetemes üzenet hordozójának tekintette magát. Tanítása egyértelmûen dualista,"az anyagtalan jó" és "az anyagba ágyazott rossz" örök harca. Ezeket a gondolatokat a moszlim gondolkodók hatására a középkorba is átvitték a misztikusok.
Ellenségeinek legsúlyosabb érve, hogy a mai szabadkõmûvesek is szinkretizmusra törekszenek.
Máni a legtisztább jézusi tanokat igyekezett megvalósítani.
„Ó, Jézus, a Reggeli Harmat Gyermeke,
Minden fának nedve,
Minden gyümölcsök ékessége,
Mennyeknek szeme,
Minden kincseknek Õrizõje,
Hõs, ki a világegyetemet hordozza,
Minden teremtménynek öröme,
Világoknak békessége.
Mily nagyszerû Terólad szólani!
Bent vagy, kint vagy,
Fent vagy, lent vagy.
Távol vagy, s mégis közel.
Nyilvánvaló vagy, s mégis rejtett.
Hallgatsz ... és mégis szólasz. ...”
A buddhizmus elterjedése az egész világon jóval a kereszténység ideje elõtt alapvetõen az egyik legnagyobb uralkodó kezdeményezésének tulajdonítható: Asóka királynak Kr.e. /273- 232/.
Asóka jelentõs politikai,erkölcsi és intellektuális személyiség volt, uralkodása idején folyt az elsõ háború Róma és Karthago között.
Miután fiatalkorában megtapasztalta a háború borzalmait, helyette a buddhizmus békés tanításai felé fordult....
Parancsba adta, hogy minden élõlényt védelmezni kell.
Asóka több, mint 84 ezer buddhista kolostort épített Indiában , kórházakat létesített emberek és állatok számára.
Õ volt a kezdeményezõje a második Buddhista Világtanácsnak Pataliputrában, melyen szerzetesek tízezrei vettek részt.
Asóka megszervezte a buddhista tanok terjesztését és ennek eredményeképpen a "Selyemúton" Szíriába, Egyiptomba és Görögországba is eljutott a buddhista missziós küldetés a szerzetesekkel
Sakyamuni buddha elõírásai: /Sakyamuni –szkíta herceget jelent/
"Menjetek ó szerzetesek, a világ iránti együttérzésbõl, az istenek és emberek hasznára és boldogulására.
Kettõtök ne vegye ugyanazt az ösvényt.
Prédikáljátok a tant, mely segít benneteket..prédikáljátok szellemét és... minden betûjét, mutassátok a vallásos élet példáját teljes egyszerûségében".
Ezek a szerzetesek és követõik tehát mindenfelé vándoroltak, mindegyikük mások támogatására rászorulva. Koldusokként éltek és laikus híveik alamizsnájában bíztak. Semmi másuk nem volt, mint a testükön viselt ruhák.
Életüket lemondás jellemezte a földi javakról, de lemondásukban nem volt semmi a más mozgalmak aszketikus szigorúságából.
Legfõbb elfoglaltságuk a Buddha tanításain való meditáció volt és hogy fokozatosan megszabaduljanak a világi szenvedélyektõl.
A szabadba kivonulás cselekedete vot a feltétele annak, hogy valaki a közösséghez csatlakozhasson és ez a szimbolikus cselekedet az otthon elhagyását jelentette.
Ez jelképezte a vándorló szerzetesek rendjébe való bejutáshoz szükséges laikus-testvéri életmódot és a menedék nélküli életet.
A szerzetesek kivétel nélkül nomád életmódot folytattak.
Láthatók a párhuzamok az evangéliumokkal:
Márk, 6.7 "Ezek után magához hívta a tizenkettõt és kezdte õket kiküldeni kettesével. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek fölött /8./ és meghagyta nekik, hogy semmi se vigyenek az útra egyetlen boton kívül, se kenyeret,se tarisznyát, se pénzt az övükben "/9./.
"Ha egy helyen nem fogadnak be titeket és nem is hallgatnak rátok, akkor kimenve onnan, még a port is verjétek le lábatokról, bizonyságul ellenük "/l2./
"A tanítványok pedig elindultak és hirdették az embereknek, hogy térjenek meg /l3./.
Sok ördögöt kiûztek, sok beteget megkentek olajjal és meggyógyultak".
Itt is - mint a buddhizmusban - az erõszakkal való térítés teljesen kizárt.
A buddhizmus alkalmas volt arra, hogy összefogja a különbözõ népeket, amelyek bejutottak és megtelepedtek az Indus völgyében és a felsõ Gangesz-medencében.
Ilyesfajta hódításokat tettek a baktriai görögök az i.sz.e. II.században, majd a szkíták és pártusok, az i.sz.e. I. században.
·
"Most bocsásd el Uram szolgádat, beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak és dicsõségeül népednek, Izraelnek" /Lukács, 2....29-32./-Simeon
xxx
"Õ senkihez sem hasonló, a legelsõ az emberek között... A tökéletes megvilágosodást általa nyerjük el, õ látja a legtisztább akaratot, mely mozgásba hozza a tanítás kerekét és szívén viseli sok ember boldogulását. Vallása mindenhová eljut majd".
-a látnok Asita jövendöli meg Buddha születését.
xxx
Még óvatos kutatók szerint is e motívum egyenesen a buddhizmusból származik.
Buddha a bibliai Krisztussal azonos életkorban kezdi el szellemi pályafutását ,- hasonló történetet ismerünk Zoroaszterrõl és ugyanez a motívum megjelenik a keresztény szentek legendáiban is.
Amilyen hevesen bírálja Jézus a farizeusokat, a Tóra ortodox hívõit, éppoly indulattal támadja Buddha a bráhmanák - a Védák ortodox követõi - zsarnoki, rituális törvényhozásását.
"A tanult hagyománytól eltérsz, s a papok szövik a példabeszédek hálóját és jelen vannak, ahol csak a gonosz tenyész."
xxx
Jézus pedig ezt mondja a farizeusokról :
"Súlyos terheket kötnek össze és az emberek vállára rakják, de maguk az ujjukat sem akarják megmozdítani.
Minden cselekedetüket csak azért teszik, hogy feltûnjenek az embereknek." /Máté 23.4-5/.
xxx
Ahogy Buddha megbélyegzi a bráhmanákat:
"Belül durva tuskók vagytok, míg kívül sima arcot mutattok"
-Jézus úgy leplezi le az álszent farizeusokat:
"Hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülrõl szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal." /Máté 23.27./
Mindkét tanítás tiltja a gyilkolást, lopást, hazugságot és a törvénytelen szexuális kapcsolatot.
Mindkettõ elõírja az idõsebbek tiszteletét.
Mindkettõ a szívükben békességeseket magasztalja.
Mindkettõ jóval gyõzné le a gonoszt,
mindkettõ az ellenség szeretetét tanítja és azt, hogy ne gyûjtsünk a földön fölösleges kincseket,
mindkettõ könyörületet kíván áldozat helyett.
Jézus a "Világ világossága" és az "Igaz világosság"-
Buddha a "Világ szeme" és az "Egyedüli fény".
Buddha azt mondja: "Ismerem Istent és az õ királyságát"
János evangelista Krisztusa:
"Aki hallja az én igémet és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van" /János, 5.24./
Vagy:
"Aki hisz énbennem, ha meghal is, él." /János 11.25./
A Holt-tenger melletti qumrani kolostort Nagy Heródes uralkodásának idején tíz évre elhagyták, mert azokban az években kiátkozták a qumraniakat. A nazarénusok apokrif evangéliumában is olvasható az idegenek érkezésérõl a történet.
A gyermeket ki kellett csempészni az országból,hogy megmentsék a tartomány római helytartója, Heródes elõl. Jóval a keresztény kor elõtt buddhista misszionárius iskolák mûködtek Alexandriában is.
Ezeket "vihará"-nak nevezték- a szankszrit-kínai szótár szerint a szó fordítása: "egyetem,iskola és templom is egyben".
"És mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein". /Lukács, 2.47./