A Wikileaks Magyarországról -734 jelentés - a Der Spiegel beszámolójában

forrás:

A külügy még nem ismeri a magyar WikiLeaks-dokumentumokat - részletek

A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is tartalmaztak diplomáciai értesüléseket azok a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumok, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál juttatott el vasárnap az El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times címû lapokhoz. Az iratokból többek között kiderült, hogy Irán Észak-Koreától próbált beszerezni hordozóeszközöket, amellyel nyugat-európai városokat is elérhettek volna. Az országok többsége nyilvánosan még nem reagált a kiszivárogtatásra.

Az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik „nagy dobása” volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia – és a partnerállamok – mindeddig titkos törekvéseirõl ismertettek részleteket, hanem ékesen tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták – legalábbis a kulisszák mögött – nem mindig voltak jó véleménnyel a szövetséges államok vezetõirõl.

Az általa megszerzett iratokat honlapján maga a WikiLeaks kívánta közzétenni, ez azonban nem sikerült, saját bevallása szerint azért, mert a portált informatikai támadás érte. Ezt követõen döntött arról, hogy az iratokat az említett lapok segítségével hozza nyilvánosságra, már vasárnap este. A portál hétfõn további dokumentumokat publikált, hírügynökségi jelentések alapján már saját internetes címén.

Titkos hírszerzést is folytatott Washington

A brit The Guardian például arról számolt be, hogy arab vezetõk Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezetõ tisztviselõi ellen. A brit lap – mint arról Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója beszámolt – kiemelte, hogy Abdalláh szaúdi uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett.

A The Guardian szerint az iratokból az is kitûnt, hogy Washington „titkos hírszerzési hadjáratot” folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun fõtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselõi ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban.

A Le Monde címû francia napilap egyebek közt az izraeli védelmi minisztérium álláspontját ismertette arra vonatkozóan, hogy Irán eltökélten törekszik nukleáris fegyver létrehozására. Errõl Venczel Katalin, az MTI párizsi tudósítója számolt be. A Le Monde internetes változata hétfõn azt írta, hivatalosan senki sem tudja, ki adta át a WikiLeaksnek a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, de az amerikai hatóságok már júniusban õrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt, aki Irakban teljesített szolgálatot.

Több mint 700 bizalmas irat Magyarországról

A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki. A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel német hetilap számolt be internetes kiadásában. Az újság „világtérképéhez” mellékelt táblázatából kitûnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekbõl származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát.

A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta. A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül négy került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a „titkos, külföldiek elõl elzárandó” elnevezést viselte. A Budapestrõl származó dokumentumok közül 32 kapott 2-es számú besorolást, amely a „titkos” elnevezést viselte.

A következõ besorolás a „bizalmas, külföldiek elõl elzárandó” minõsítést kapta, ebbe a kategóriába 7 magyarországi dokumentum került. A csak „bizalmas” iratok képezték a következõ kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat „érdemelte ki”. További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a „csak szolgálati használatra”, azaz belsõ felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135, Budapestrõl származó diplomáciai irat „nem minõsített” besorolást kapott.

Moszkva visszafogott

A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetõsen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértõk szerint egyelõre felmérhetetlen. Franciaország a „demokratikus szuverenitást és tekintélyt” célzó „fenyegetésnek” tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által, és jelezte: „nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval” – közölte hétfõn a francia kormányszóvivõ.

Moszkva egyelõre igen visszafogottan reagált azokra az orosz vezetõkre vonatkozó megjegyzésekre, amelyek a Wikileaks által legfrissebben közölt bizalmas amerikai külügyi dokumentumokban találhatók. Dmitrij Medvegyev elnök környezetében egy neve elhallgatását kérõ forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány elõre tájékoztatta orosz partnereit a készülõ kiszivárogtatásról.

Berlin sem kommentál

A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság elõtt kommentálni a WikiLeaks által megszellõztetett bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetõsen negatív képet fest vezetõ német politikusokról – írta hétfõn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív újság a Merkel-kormány szóvivõjétõl kapta a fenti értelmû tájékoztatást. Steffen Seibert érdemben csupán annyit közölt: Berlin és Washington egyaránt sajnálatosnak tartja bizalmas diplomáciai anyagok nyilvánosságra hozatalát. A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minõsítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki sem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselõivel.

Irán Észak-Koreától szerzett volna hordozóeszközöket

Elítélte a pakisztáni külügyminisztérium hétfõn a titkos amerikai diplomáciai iratok közzétételét, amelyekbõl kiderült az is, hogy Washington állítólag aggódott egy pakisztáni kutatóreaktorban felhalmozott, magasan dúsított uránium sorsa miatt, tartva attól, hogy illetéktelen kezekbe kerül.

Irán a nemzeti vöröskereszt mentõautóival szállíttatott fegyvert a Hezbollahnak 2006-ban, amikor az izraeli hadsereg háborút vívott a libanoni síita szervezet ellen. Ez is azokban az amerikai diplomáciai dokumentumokban szerepel, amelyeket a WikiLeaks hozott nyilvánosságra hétfõn. A dokumentumokból az is kiderül, hogy Irán Észak-Koreától kíván beszerezni olyan hordozóeszközöket, amelyekkel Moszkvát és a nyugat-európai városokat is elérte volna.

„Egyszerûen gyûlöli Izraelt”

Recep Tayyip Erdogan török kormányfõ „egyszerûen gyûlöli Izraelt” – jelentették Washingtonnak Ankarában szolgálatot teljesítõ amerikai diplomaták tavaly, megvilágítandó annak hátterét, hogy miért reagált olyan keserûen Erdogan a Gázai övezet elleni izraeli offenzívára. Az amerikai diplomaták jelentését is a WikiLeaks oknyomozó portál hozta nyilvánosságra hétfõn. A szóban forgó amerikai diplomaták azt írták: egyetértenek Izrael ankarai nagykövetével, Gabi Lévivel abban, hogy a török kormányfõ Izrael-ellenes nyilatkozatai „mindenekelõtt érzelmi alapúak, mert (Erdogan) iszlamista”. „Vallási szempontból gyûlöl minket, és gyûlölete megfertõz másokat is Törökországban” – mondta Lévi amerikai kollégáinak. Lévi a hazája és Törökország közötti kapcsolatok megromlását a török kormányfõ személyének tulajdonította.

(MTI, bloomberg.com)

Korábban írtuk: A Wikileaks nyilvánosságra hozta a negyedmillió diplomáciai üzenet elsõ részét. Az iratok nagy része nem titkos, ám olyan õszinte, sokszor zavarba ejtõ véleményeket tartalmaznak, amelyeket nem szívesen lát viszont az újságokban a szervezet.

Öt napilap nyilvánosságra hozta tegnap este a WikiLeaks által megszerzett dokumentumok elsõ részét. A titkos iratok kiszivárogtatására szakosodott internetes oldal negyedmillió amerikai diplomáciai üzenethez jutott hozzá: az iratok az amerikai nagykövetségeknek a Washingtonba küldött jelentéseit tartalmazzák, melyek az amerikai külügyminisztérium számára sokszor zavarba ejtõ õszinteséggel íródtak. Az iratokat kilenc napra elosztva hozza nyilvánosságra a weboldal és az öt újság, amelynek már korábban elküldték õket. Az amerikai The New York Times, a német Der Speigel, a brit Guardian, a francia Le Monde és a spanyol El Pais kapta meg elõre az iratokat. A WikiLeaks legutóbb júliusban tett közzé iratokat, akkor 90 ezer oldalt publikáltak az afganisztáni háborúról.

Magyarországgal kapcsolatban 734 jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks, amelyek a dokumentumokat elõre megszerzõ Spiegel adatai szerint kivétel nélkül 2006-ban és azóta keletkeztek.

A német hetilap szerint az iratokat a titkosítás szempontjából hat különbözõ kategóriába sorolták be szerzõik. "Titkos és külföldiek elõl elzárandó" - ez a legszigorúbb kategória. Ilyen jelentésbõl négyet adtak fel Budapestrõl, amelyeket a WikiLeaks most közreadott (ezek valószínûleg az elkövetkezõ napokban lesznek elérhetõek az interneten). A következõ besorolás a "titkos", ebbõl 32 magyar témájú került ki. Ezt követik a "bizalmas és külföldiek elõl elzárandó", valamint az egyszerûen "bizalmas" iratok. Ilyen hét illetve 408 darab készült. A többi közel háromszáz papírból 148-at "csak belsõ felhasználásra" szánták a diplomaták.

Szintén a Spiegel összegzésébõl tudható, hogy az amerikai diplomaták tavaly voltak a legaktívabbak, már ami a nyilvánosságra került jelentések számát illeti. 2006-ból harmincnál kicsivel több dokumentum származik, míg a következõ két évet kicsivel több mint száz-száz jelentés örökíti meg. Tavaly 130-nál is több papír készült Pesten. Az idei évrõl egy tucat jelentés szólhat, bár az nem egyértelmû, hogy ez a 2010-es év mekkora részét öleli fel.

Amerikai illetékesek, köztük Hillary Clinton külügyminiszter az elmúlt napokban körbetelefonálták számos állam, köztük Nagy-Britannia, Oroszország és Izrael vezetõit is - jelentette washingtoni tudósítónk. A sorból nem maradtak ki az iszlám világ országai sem, ugyanis a jobbára diplomáciai táviratok egy részében muzulmánellenesnek tekinthetõ nézeteket is kifejtenek - derült ki. A tartalmat sok esetben részletekbe menõen elõre ismerni vélik. - Sajnos valami új elébe nézünk, az én jelentésem is köztük van. Nehéz megmondani, milyen hatást vált ez ki, de legalábbis kellemetlen lesz - írt be a Bild am Sonntag német vasárnapi lapnak az USA berlini nagykövete.

A WikiLeaks ezúttal eltért eddigi módszerétõl, és elõre jelezte, hogy újabb dokumentumtömeget zúdít a világhálóra. Az amerikai külügyminisztérium már vasárnap levélben fordult Julian Assange-hoz, a WikiLeaks ausztrál száramzású alapítójához. - A The New York Times, a The Guardian és a Der Spiegel képviselõivel folytatott beszélgetésekbõl úgy tudjuk, hogy a WikiLeaks mindegyikõjüknek 250 ezer dokumentumot adott át közlésre, továbbra is törvénytelenül terjesztve titkosított dokumentumokat - írta Assange-nak, illetve ügyvédjének a washingtoni külügyminisztérium jogi tanácsadója.Megismételte egyben a korábbi amerikai figyelmeztetést: a médiaakció emberi életeket veszélyeztet.

Vasárnap este a WikiLeaks közölte: szervereit erõteljes hackertámadás érte ismeretlen forrásból. A diplomáciai iratokat azonban már kiküldték a legnagyobb lapoknak, így a szerverek ellehetetlenítése nem akadályozza meg azok nyilvánosságra kerülését. A The New York Times, amely hosszú cikkben érvel azon döntése mellett, hogy helyet ad a dokumentumoknak, azt ígéri: az elkövetkezendõ héten számos cikkben ismerteti majd a negyedmillió irat tartalmát. A lap sztorikat ígér az amerikai diplomácia Pakisztánnal, Észak-Koreával, a Guantanamói foglyok elhelyezésével, Kínával és Afganisztánnal kapcsolatos tevékenységével kapcsolatban is. A lap igyekszik az dokumentumokban fellelhetõ neveket titokban tartani.

A brit Guardian szerint akár Washington és legszorosabb szövetségese, London viszonyát beárnyékolhatják az iratok: állítólag fény derül majd rá, hogy az Obama-adminisztrációnak nem volt igazán jó véleménye David Cameronról, aki azóta brit miniszterelnök lett (mint ahogy elõdjérõl, Gordon Brownról sem). Híreik bírálják szerint Hamid Karzai afgán vagy Nelson Mandela volt dél-afrikai elnököt is. A brit lap által közzé tett iratok szerint arab vezetõk Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezetõi ellen. A vezetõ baloldali brit lap - a WikiLeaks nemzetközi médiapartnereinek egyike - a több százezer újabb amerikai dokumentum közül kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett. A lap internetes oldalán ismertetett kivonatok szerint jordániai és bahreini kormányilletékesek is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az iráni atomprogramot "bármi áron, ha kell, katonai eszközökkel is, de meg kell állítani".

A német kancellár "teflonból van"

Az új német külügyminiszter alkalmatlan, hiú és Amerika-kritikus, így jobb az ügyeket a német kancellárián keresztül intézni, mert Guido Westerwellénél lényegesen jobban ért a külpolitikához és a kormányzáshoz Angela Merkel - írták az Egyesült Államok berlini követségének elemzõi washingtoni feletteseiknek. Egy másik írásból kiderül, hogy Westerwelle maga egy "rejtély", ezért is lesz nehéz vele megtalálni a közös hangot. Az akkor még csak leendõ külügyminiszter "túlhabzó személyiséggel" rendelkezik, írják például 2009. szeptember 22-én, a koalíció tárgyalások idején, ezért képtelen kihagyni bármilyen vitát.

A papírokból kiderül, hogy az amerikai diplomaták felettébb tájékozottak voltak a jelenlegi német koalíciós kormány megalakulásához vezetõ tárgyalásokról. Egy fiatal liberális politikus jelentett a zárt ajtók mögött zajló eseményekrõl, és iratokat is átadott errõl a nagykövetségnek.

A német kancellár szakértelmét a diplomaták is elismerik, de azért vele szemben sem spórolnak kritikus észrevételekkel. Több helyen is Angela "Teflon" Merkelnek nevezik, mert egy botrány sem tapad meg rajta. "Kerüli a kockázatot, és nem túl kreatív" - írják 2009 márciusában, a Berlinbõl postázott 1700 jelentés egyikében. Az amerikaiak véleménye szerint a német kancellár külpolitikáját az határozza meg, milyen elõnyöket szerezhet belõle odahaza. A konzervatív-liberális koalíciót is negatívan értékelik: Merkel le tudta rázni a nagykoalíció igáját, hát most kettõs igát kapott a liberális és kis bajor koalíciós pártok jóvoltából.

Részletek a megszellõztetett diplomáciai dokumentumokból:

Észak-Korea 19, atomfegyver célba juttatására alkalmas, orosz gyártmányú rakétát csempészett Iránba.

Az USA iszlámábádi nagykövete szerint a pakisztániak akadályozták, hogy az amerikaiak veszélyesnek tartott fûtõanyagot szállítsanak el egy atomlétesítményükbõl, mert attól tartottak, hogy a helyi sajtó megneszeli ezt, és az ügy rossz fényt vet rájuk.

A pekingi amerikai nagykövetség egy forrása szerint a KKP Politikai Bizottsága rábólintott a Google elleni kormányzati hackertámadásra. A táviratok szerint 2002 óta hatoltak be amerikai számítógéprendszerekbe, illetve a dalai lámáéba.

Római jelentés szerint Berlusconi olasz miniszterelnök egyre inkább Putyin orosz kormányfõ európai szócsövének tûnik.

"Továbbra is azt állítjuk majd, hogy ezek a mi bombáink, nem pedig a maguké" - biztositotta Szaleh jemeni elnök Petraeus amerikai térségi parancsnokot, miután az amerikaiak rakétatámadást intéztek az al-Kaida helyi erõi ellen.

(Nol nyomán)

Korábban írtuk:

Egyelõre a Külügyminisztériumban sem ismerik azoknak a Magyarországról származó titkos diplomáciai üzeneteknek a tartalmát, amelyet a WikiLeaks oldal tegnap tett elérhetõvé - közölte Pataki Eszter, a tárca szóvivõje.

"Amennyire tudjuk, az oldal még nem publikálta ezeket az adatokat" - mondta a szóvivõ, aki szerint a tárca egyik munkatársa figyeli az oldalt, illetve a magyar vonatkozású dokumentumok esetleges felbukkanását. Mivel nem tudják, mit tartalmaznak ezek a dokumentumok, kommentálni sem tudják a kiszivárogtatás hírét - tette hozzá Pataki Eszter.

A WikiLeaks egyelõre nem tette mindenki számára elérhetõvé a Magyarországról származó diplomáciai üzeneteket, azokhoz csak partnerei, a brit Guardian, a német Spiegel, a francia Le Monde, az amerikai New York Times és a spanyol El País férhetett hozzá teljes terjedelmében. A Spiegel Online viszont olyan interaktív térképet közölt az amerikai diplomáciai sürgönyök forgalmáról, amely szerint Magyarországról az adatbázisban található legtöbb diplomáciai üzenet 2009-bõl származik, pontosan 131 darab az összesen 734, Budapestrõl küldött dokumentum közül.

A WikiLeaks, továbbá néhány nagy világlap vasárnap tette közzé azokat a jelentõs részben az USA nagykövetségei által korábban elküldött titkos dokumentumokat, amelyeket az amerikai diplomácia titkos iratai közül szereztek meg.

(HVG nyomán)

Kapcsolódó: Hazánkról is megjelentek titkos iratok a WikiLeaksen