Hering József: Magyargyûlölõ is lehet állampolgár?

Ma is fülembe cseng a vádaskodás, hogy a Magyarok Szövetsége milyen liberális és a jelen globalista pénzdiktatúra folytatásához szükséges alaptörvény tervezetet (tehát nem alkotmányt!) készített tavaly. A vádaskodás persze többnyire olyan személyektõl származott, akiknek meg lett volna a lehetõsége arra, hogy részt vegyenek a munkában, s javító szándékkal beleszóljanak a vitákba, a tévedéseket és "liberális elhajlásokat" kiküszöböljék. Én személyesen több személynek is könyörögtem a nemzeti oldalon, hogy vegyen részt a tervezet elkészítésében. Nem jöttek, s nem is küldték el Herpainak (aki összefogta a munkát!) az elképzeléseiket, javaslataikat. Helyette kivártak, majd késõbb gúnyolódtak. Ahogy elolvastam Hering Jóska írását, azonnal eszembe jutott, hogy nekem még megvan az a két változat, amely fölött sokáig vitáztunk Herpai Sanyival az állampolgárság kérdése kapcsán. Ha a kedves olvasó elolvassa Hering úr cikkét, akkor olvassa el a két változatot is, amit a cikket követõen közlök. Remélem nem lesz nehéz eldönteni, hogy melyik változatot készítettem én. BG

Magyargyûlölõ izraeli zsidó is lehet állampolgárságra jogosult határon túli magyar

2011-01-01.

A 2010. augusztus 20-tól hatályban levõ, s a határainkon túl élõ magyarok állampolgárságának egyszerûsített eljárással történõ megszerzésére vonatkozó törvény legérdekesebb, ám valószínûleg nem véletlen ki- és föltétele az, hogy a magyar állampolgárságért folyamodóktól nem a magyar néphez, nemzethez való ilyen-olyan tartozást, kötõdést, hanem a felmenõk valamikori magyar állampolgárságának a bizonyítását követelik. Márpedig, mint köztudott, a Magyar Királyság területe Trianon elõtt ugyancsak kiterjedt vala.

Még érthetõbben: A magyar állampolgárságért folyamodó határontúliaknak nem azt kell majd bizonyítaniuk, mint ahogyan eddig sem azt kellett, hogy a magyar néphez - horribile dictu - háromszéki székelyként, moldvai csángóként vagy felvidéki palócként a magyar fajhoz, nemzethez tartoznak, kötõdnek, hanem csak azt, hogy valamelyik felmenõjük, valamikor a történelem folyamán állampolgárai voltak a magyar államnak. Ha például a huszti, köpcsényi, kismartoni, kolozsvári vagy abdai zsidó felmenõkkel rendelkezõ, ám önmagát magyarnak egyáltalán nem tartó, a magyar népet a holokauszt vélt, vagy valós történései miatt mélységesen gyûlölõ izraeli zsidó gond nélkül elsétálhat a tel-avivi Pinkász utca 18. szám alatti magyar nagykövetségre, kérelmezheti, és három hónapon belül kezébe nyomják a magyar állampolgárságot bizonyító okiratot.

Megkaphatja a magyar állampolgárságot, s ha igényli az EU-országok területére is szabad beutazást biztosító magyar útlevelet. A megszerzett okmányokkal, iratokkal a zsebében még az eddiginél is szabadabban és gátlástalanabbul veheti ki részét és hasznát a magyarság által elõállított, létrehozott, ám az elmúlt két évtized nemzetellenes politikusainak jóvoltából a szakadék szélére sodort ország gazdasági javainak bagóért történõ fölvásárlásából. Ezért kell nekik a magyar állampolgárság, s nem pedig a Hargita bércei, a Vág völgyének szépsége, Vörösmarty Mihály, Radnóti Miklós vagy Wass Albert költészete és prózája vonzza vissza õket a Kárpát-medencébe.

Ezután még az eddiginél is szabadabban lehet majd adni-venni, haszonnal csereberélni, átminõsíttetni a sukorói és a pilisi földingatlanokat, fölhúzni, majd idegen hazai és külföldi munkáltatókkal benépesíteni a keresztény magyar népesség érdekét az érdekeltek hazudozásai ellenére sem szolgáló kaszinóvárosokat, álomszigeteket, és minden mocskot, amelyeknek létesítését és mûködtetését - teljesen jogosan - Izrael Állam a saját területén nem engedélyezi.

Természetesen, az Izraelben és a világ más pontján élõ "magyar gyökerekkel rendelkezõ" zsidók egyszerûsített állampolgárságának elõsegítése szigorúan a kölcsönösség elve alapján mûködik majd. Erre a fene nagy kölcsönösségre mi csak egy szerény óhajjal szeretnénk példálózni. A kölcsönösség elvének alapján szeretnénk megérni azt, hogy például a mórahalmi Kovács János nevû goj, izraeli keresztény hitsorsosai és ottani befolyásos politikusok közremûködésével a Negev sivatag homokján elterülõ, a beduinok tevekaravánjai által taposott földingatlant, s a zsidó államot jelentõsen megkárosítva átcserélné a Jézus Krisztus e világi tevékenysége idején még Tibériási tengernek, ám manapság héberül Kinneret-tónak nevezett Genezáreti tó nyugati partvidékének egyik, datolyapálmafákkal szegélyezett luxustelkére.

De el tudnánk képzelni azt is, hogy a tel-avivi Dizengoff téren (közel a szökõkúthoz) magas oszlopon álló óra lapjáról a békés izraeli járókelõ leolvashatná, hogy Budapesten abban a pillanatban mennyi az idõ, sõt, még azt is, hogy azon a napon milyen fontos esemény történt a magyar történelem elmúlt századaiban. Úgy, ahogyan teheti ezt a magyar goj, mondjuk a néhány órával ezelõtt még az Európa kulturális fõvárosa megtisztelõ címmel büszkélkedõ Pécs városában, ahol a köztéri óra azóta is mutatja a jeruzsálemi pontos idõt, és azt, hogy a héber naptár szerint hány esztendõ telt el azóta, amióta Isten az eget és a földet teremtette. De jó lenne sétálgatni - a kölcsönösség jegyében - Tel-Avivban, vagy Haifában a Kossuth Lajos téren, amint a magyarok teszik ezt nap mint nap, amidõn Budapesten elhaladnak a politikai cionizmus megteremtõjérõl, Theodor Herzlrõl elnevezett téren.

Arra pedig, hogy a Szentföldre távolba szakadt honfitársaink és azoknak leszármazottjai, a magyar állampolgárság potenciális várományosai mennyire ragaszkodnak a magyar hazához, nyelvhez és a magyarságukhoz, lássunk néhány meggyõzõ példát a most búcsúzott 2010-es esztendõbõl. Ezeket a bizonyítékokat, példákat, a "magyar gyökerekkel rendelkezõ" izraeli zsidók megfogalmazta "jókívánságokat" annak idején a Kuruc.info is közkinccsé tette. Így, újévkor nem árt megismételni õket. A sok jóakarónk közül ezúttal csak két ismert személyt, valamint a vörösiszap-katasztrófa idején egyes izraeli lapokban megjelent olvasói kommentárokat idézünk:

Mose Gánán, író, költõ, irodalomtörténész, Budapesten született magyargyûlölõ az egész magyarság elégését kívánja, tehát neki is jár a magyar állampolgárság. Mordeháj L. Kremer, neves izraeli kémikus szintén Magyarországon született, s megfelelõ hévvel gyûlöli a magyarságot, tehát neki is jár a magyar állampolgárság.

A Fidesz által hosszú évek óta - valamilyen egykori ügynök meg nem választása körüli hercehurca miatt - teljesen ellehetetlenített Magyarok Világszövetségében a mintegy 250 ezer lelket számláló, úgynevezett magyar ajkú izraeliek sosem képviseltették magukat, ám a körülbelül 20 ezres, fekete bõrû, muszlim vallású szudáni és egyiptomi magyarábok igen. Azért, mert az elõbbiek nem, míg az utóbbiak magyarnak tartják magukat.

Igen, a mától alkalmazható új magyar állampolgársági törvény kimondottan úgy lett megalkotva, hogy azt a jobbára magyargyûlölõ, ám az EU-tagállam Magyar Köztársaság útlevelét bizonyos meggondolások és számítások miatt igénylõ izraeli zsidók is igényelhessék. Nagyon érdekes, hogy a hasonszõrû sajtó közremûködésével Izraelt mintaállamnak beállító magyarországi politikai "elit" sosem azt tanulja el a zsidóktól, amit kellene: a magyar nemzet szeretetét és tiszteletét.

Hering József

Az MSZ Alaptörvény tervezetének változatai az állampolgárságról.

„A” változat

(3) a) Magyar állampolgár az a személy, aki a mindenkori Magyarország területén született.
Magyar állampolgár lehet, akinek felmenõi között volt magyar állampolgár, továbbá az, aki az erre vonatkozó külön törvény szerint jogosult megszerezni a magyar állampolgárságot.

„B” változat

(3)

a) A magyar állampolgárságot leszármazási és területi elven, honosítással és visszahonosítással lehet megszerezni.

b) A Magyar Nemzettest tagja születésétõl fogva: nemre, származásra, nyelvre, vallásra, lakóhelyre, állampolgárságra való tekintet nélkül minden személy, aki elõdei között legalább egy magyar származású és anyanyelvû felmenõt tud felmutatni, s eskü erejû nyilatkozatban a Magyar Nemzettest tagjának vallja magát, vállalva az ezzel járó alkotmányos kötelességek teljesítését. A nemzettest tagja az állampolgársági honosítást a legkedvezõbben kapja meg.

c) Magyar állampolgársággal tehát az rendelkezhet, aki megfelel a fenti követelményeknek, vagy aki Magyarországon született és vállalva a sorsközösséget a magyarsággal, minden tudásával szolgálja a Szent Korona országát. Ha bevándorlási engedéllyel érkezett, büntetlen elõéletû, s magyar nyelven letette a nemzet és a közjog történetébõl elõírt vizsgát.

d) A magyar állam a nemzettest tagjainak, az egykori Szent Korona tagok utódainak és a kulturálisan magyar eredetû népcsoportoknak - lehõségeihez mérten - segítséget nyújt az autonóm létrend kialakításához. A magyar állam kötelességének érzi megvédeni a szülõföldjüket elhagyni nem kívánó közösségeket, valamint történelmi emlékhelyeiket.

Konklúzió:

A jelenlegi 2/3-os többség pedig valószínûleg az "A" változathoz hasonló megoldást választ majd, mert ilyen fogalmakat, mint pl. a "magyar nemzettest" mégcsak hallani sem akar a jelen politikai osztály. Európában pedig nyugodtan üzletelgethetnek majd magyar útlevéllel azok a személyek, akik már nálunk is lejáratódtak a különbözõ fehérgalléros bûnözésekkel kapcsolatban. Kelthetik a magyar nép jóhírét széltében és hosszában.

S, Hering Jóska szavai valósággá fognak válni, mert a Kárpát-medence valamikori vezetõ népét oly erõteljesen sikerült megosztani a pénzmahinációs erõknak, hogy a legjobb szándékú emberek is végképp kiábrándulnak a nemzetpolitikai cselekvésbõl. Bár egyre többen ismerik fel a pártpolitika és nemzetpolitika ellentmondásait, vagy az új alkotmány helyett a történelmi magyar államokkal és jogrenddel való jogfolytonosság kimondásának alapvetõ szükségességét, de még sokan nem ismerik fel a megosztó erõk fortélyait.

A megosztást pedig csak akkor tudjuk megtörni, s helyreállítani a minket (legalább) ezer éve megtartó egységet, ha önmagunkba nézünk és tévedéseinket megpróbáljuk helyrehozni. Ha a hatalom "alkotmányoz", akkor mit tesz a szuverenitás jelen birtokosa a nép? Alszik vagy tiltakozik?

BG