Az EU-nak állítólag nincs joga a földjog harmonizációjára.

Az EU-nak állítólag nincs joga a földjog harmonizációjára.

A minap kaptam hírt, hogy az Országgyûlésben Vona Gábor kérdõre vonta a miniszterelnököt a földvédelem ügyében, s azonnal vita követte az interneten, s ebbõl idézek most:

„Nem tetszik ez nekem, hogy ennyien meg szeretnék "védeni" az én földemet...egyetlen dédunokaként örököltem dédikémtõl több tíz hektár földet/erdõt a nyugati határszélen, amit most jobb híján - no meg spekuláns megfontolásból is - kiadtam mûvelésre (én lassan már öreg vagyok a megmûvelésére, gyerekeim külföldre pályáznak, nem akarnak itt maradni). Alig várom, hogy megnyíljon a piac, és a valódi kereslet felhajtsa az árakat e téren is, és a néhány km-re lévõ földekhez hasonló osztrák áron tudjam értékesíteni.”

Ide vezet az alkotmányos jogtudat hiánya, amely a hazai értelmiség - ezen belül leginkább a jogászok és a pártpolitikusok - bûneként nem juthat el a magyarok tömegeihez. Hiszen még ma is, az egykori egyetemi párttitkár vezethet alkotmányjogi tanszéket, így a következõ jogászgeneráció sem tud majd felkészülni a valóságos magyar alkotmányból. Ezért ne is csodálkozzunk azon, amit a fenti „földtulajdonos” így írt le a vita hevében:

Milyen - nemzeti érzés alapú - jogon is szeretne ebben engem bárki is korlátozni, hogy a saját tulajdonomat annak adjam el, aki többet ad érte (esetleg egy osztrák földmûvelõ)?

Elõször meg kellene érteni ennek a szerencsétlennek, hogy õseink nem véletlenül nem beszéltek soha földtulajdonról (mert azt a Teremtõ a nemzetnek adta), de annál inkább beszéltek a birtoklásról, amit viszont a jogok és kötelezettségek egyensúlya terhelt, s nem volt sokáig eladható. Ráadásul a birtokos gyermekei nem örökösök voltak, hanem birtokostársak. Márpedig birtokostárs nem hagyja ott a birtokát azért, hogy elmenjen más országba mosogatni! A fentiekbõl sajnos logikusan következik a materialistává nevelt földmívesivadék következõ kérdése, amely nem a megmaradás, az õsi értékekhez való ragaszkodás felé mutat:

Ettõl most hazaárulónak kellene éreznem magam?"

Erre a rövid kérdésére a rövid válaszom: IGEN!

A hosszabb pedig így szól: ha eddig nem érdeklõdött a magyar joghagyomány iránt, akkor itt az idõ rá. A jog ugyanis nem azonos azzal, amit emberek "gyártanak" az Országgyûlésben. Mert annak az alapjai labilisak és többnyire hamisak. A valódi jog azonban erkölcsi, s alapjai a Teremtõtõl valók.

Szerintem éppen azzal kellene a "dédikét" és minden õsünket megtisztelni, hogy eltûnõdünk azon, hogy mennyi vér és verejték öntözte azt a földet, amelyet eddig nem akart egy õsünk sem eladni, de mûvelni és a biztonságban élni rajta igen. Mert tudta, hogy nem a pénz számít!

A vitában többen megnyilatkoztak. Pl. „KISPAL” szépen fogalmazott: "Olyan politika kell, ahol nem eladni éri meg, hanem termelni" Én azonban még azt is hozzátenném: egészséges élelmiszert termelni mindig megéri, hiszen a Teremtõ nem a profit kedvéért, hanem a közjó szolgálatáért bízta ránk a termõföldet. S egyedül a föld biztosít jövõt egyénileg is a népünknek.

Végül a legfontosabb:

Az Országgyûlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága által kiadott tanulmánykötet 146-ik oldalán szerepel Stathis Banakas (az összehasonlító jog, angol professzorának) egy érdekes gondolata: "Az Egyesült Királyság Magyarországhoz hasonlóan az EU tagja, de a földtörvény kívül esik az EU hatáskörén, ami annyit jelent, hogy az EU-nak nincs joga a földjog harmonizációjára....a föld kulcsfontosságú a szuverenitás szempontjából. Nem lehet állam föld nélkül, de föld nélkül szuverenitás sem lehetséges"

A kötet nem a nyilvánosságnak készült, hanem a képviselõknek, s a 176. oldalán én is képviselem a Szövetséget. Címe egyébként "Történelmi tradíciók és az új Alkotmány", s nekem az a rossz érzésem támadt, hogy talán azért akarják pártpolitikusaink egy része a földjog harmonizációját, hogy véglegessé váljon a Magyar Állam megszûnése? Hiszen Banakis professzor szerint semmi sem kötelez minket a földjog harmonizációjára, hacsak nem történt elõzetesen valami nagy hazaárulás, már a csatlakozási tárgyalásokon, vagy még elõtte.

Mivel az EU kérdésben kétségkívül Halász József a legtájékozottabb a nemzeti oldalon, így a Magyarok Szövetsége nevében Õt kérjük fel arra, hogy fejtse meg ezt a rejtélyt.

Válaszát várja, nemzetépítõ Szövetségünk minden tagja.

Honféltõ szeretettel: Dr. v. Bene Gábor