Ángyán József levele és következtetések.

Ángyán József levele és következtetések.

Pár napja már megkaptam a levelet, amelyben a lemondásának okairól tesz említést a professzor úr. Majd, mire papírra tudtam volna vetni véleményemet, megjöttek az alábbi kommentek, melyek részben névtelenek. Viszont tartalmaznak olyan gondolatokat, amelyen el kell gondolkodnia minden értelmes és szuverén módon élõ magyarnak. A Wikileaks - amely kiszivárogtatott kormányzati és egyéb dokumentumokat publikál az Interneten -, nyilvánosságra hozta Orbán Viktor lassan híressé vált mondatát, hogy ne arra figyeljenek amit mond, hanem arra amit tesz. Ebben az esetben lassan szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy bár szimpatikus intézkedések sorát láthatjuk, de a fõ gazdasági és politikai maffia közben tovább garázdálkodik, s elhagyják a kormányt azon személyek, akikben fenntartások nélkül bízni tudott a nemzeti értelmiség és a vidék népe is. (pl. Tóth Zoltán József is) A közölt kommenteket Geönczeöl Gyula küldte el részemre, amit ezúton is köszönök, s megosztom rovatom olvasóival, mert a legfontosabb a nemzetépítés szempontjából a tisztánlátás. BG

Ángyán József: az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtõl, az erõforrásoktól a támogatásokon át a piacokig./ Adjátok tovább ezt a világos beszédet! Az igazság szabaddá tesz!

Kedves Barátaim!

Mindenek elõtt engedjétek meg, hogy - megkésve bár, de - hálás szívvel ezúton mondjak köszönetet azért a sajtónyilatkozatért, amellyel felajánlott lemondásomat követõen nyilvánosan kiálltatok mellettem és a Nemzeti Vidékstratégia irányvonala mellett. Ez a kiállás és egyenes beszéd segíthet csupán a viszonyaink megváltoztatásában. Ez adott nekem is erõt e számomra nehéz idõszakban, és ad erõt a folytatásra is. Ennek önmagáért való értékébõl mit sem von le a folyamat ma látszó végeredménye.

A felém irányuló - meg nem szolgált, ki nem érdemelt - szeretet egyúttal rámutat a felelõsségemre és arra is, hogy döntésemet illetõen magyarázattal tartozom mindazoknak, akik bíznak bennem és számítanak rám. A találgatások, csúsztatások, idõnként rosszindulatú indoklások helyett jobb, ha magam adom magyarázatát elhatározásomnak.

Ami a lemondásom felajánlását és annak elfogadását illeti, azt kell mondanom, hogy jó lelkiismerettel nem tehettem mást, Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetõséget a számomra egyre növekvõ lelki válságot okozó problémák és a hónapok óta érlelõdõ végsõ döntésem okainak személyes megbeszélésére. Ez utóbbit - nem kis szomorúsággal bár, de természetesen - tudomásul vettem, ám ettõl világlátásom, a magyarság és a magyar vidék, a helyi gazdaság, a helyi közösségek és családok iránti elkötelezettségem mit sem változott.

Anélkül, hogy lemondásom felajánlását itt részletesen indokolnám, kérem engedjétek meg, hogy az alapvetõ okokról és körülményekrõl az alábbiakban tájékoztassalak Benneteket.

Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskörû társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegõdtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerzõ gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytõkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elõl elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.

Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtõl, az erõforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elõl, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk. Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy - amint mondani szokták - elfogyott körülöttem a levegõ, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdõdött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethetõ bérbe adása .

Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással - amely meggyõzõdésem szerint Dél-Amerikába vezet - jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok! Maradásommal a bennem bízó emberekben nem tarthattam fenn tovább azt a tévképzetet, hogy a közösen meghatározott irányba rendben mennek a vidékfejlesztés ügyei. Én nem csaphatom be az embereket! Soha sem tettem, és ezután sem fogom senki kedvéért sem megtenni! Jeleznem kellett hát a fenti helyzetet és irányváltást, és erre nem maradt más eszközöm, mint lemondásom felajánlása.

A fent leírtak után úgy gondolom, nem kell külön indokolnom, hogy mélységesen egyetértek Miniszterelnök Úrnak az utóbbi hetekben több fórumon elmondott azon tételmondatával, hogy "a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól!" Örömmel és bizakodással ám egyúttal türelmetlen várakozással is tölt el, hogy e mondat tanusága szerint Miniszterelnök Úr is látja a problémát. Éppen ezért ehhez a megítélésem szerint igen fontos tételmondathoz magam csupán két kisebb, szerény megjegyzést tennék.

Egyrészt a nevezett kör egy részét én nem számítom a szó igazi értelmében vett "elithez" tartozók közé, sokkal inkább az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másokon átgázoló, zsákmányszerzõ haszonélvezõinek tartom õket.

Másrészt ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz elõbb el kell õket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa. Arról nekem sajnos nincsenek információim, hogy mikor és milyen eszközökkel kezdõdik el e körök eltávolítása a hatalomból, de türelmetlenül várom ennek bekövetkeztét. Meggyõzõdésem ugyanis, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincs felemelkedés a magyarság számára! Ahogy látom nem lesz egyszerû a folyamat, de e valódi rendszerváltó, nyíltszini küzdelemben magam is szivesen részt veszek, erre készen állok! Abban a Korten által megfogalmazott "modern kétpártiságban", amelyben az egyik oldalon a spekuláns multinacionális nagytõke és helyi rezidenseinek érdekei, a másik oldalon pedig az emberek, a helyi közösségek érdekei és értékei állnak, én ez utóbbiak pártján állok és ott is maradok! Meg vagyok gyõzõdve arról, hogy az emberek is ezt várják tõlünk, és a két oldal birkózásában velünk vannak. Velük, az emberekkel és nem az oligarchákkal kell szövetséget kötnünk! Ezzel a belsõ összefogással leszünk kifelé is erõsek!

Addig azonban, amíg mindez - rossz elõérzeteim szerint komoly megrázkódtatások és katartikus kijózanodások után bár, de törvényszerûen - bekövetkezik, addig is Sík Sándor és Teréz Anya tanácsait követve igyekszem "tenni a jót ott, ahol lehet, úgy, ahogy lehet. Tekintet nélkül arra, hogy másoknak tetszik-e, vagy nem, hogy mások látják-e, vagy nem, hogy lesz-e sikere, vagy nem." A lemondásom kapcsán kialakult - állásfoglalásra késztetõ, éles - helyzetben, a számomra is meglepõ és megindító, felém irányuló - meg nem szolgált - szeretet láttán úgy érzem, hogy sokan gondolkodunk ugyanígy, és ez ad számomra hitet, reménységet a világunk változtathatóságában. E cselekvés terepeit ma számomra ismét az Egyetem, az Országgyûlés és a civil nyilvánosság fórumai jelentik.

Kedves Barátaim!

Kérlek Benneteket, hogy a fentiekrõl az általam igen nagyra becsült szervezetetek tagságát és civil szervezõdéseitek minden résztvevõjét is tájékoztassátok, és nekik is adjátok át hálás köszönetemet, szeretetteljes, baráti üdvözletemet. Remélem lesz még alkalmunk közösen tenni hazánk, nemzetünk, a magyarság és annak vidéki közösségei megmaradásáért, felemelkedéséért.

Erõt adó állásfoglalásotokat, kiállásotokat ismételten hálásan megköszönve, "a világ fölött õrködõ Rendben" és összefogásunk erejében változatlanul bízva õszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:

Ángyán József

Pontosan azért ismerem a maffiát, mert akik lépni akarnak pontosan velük kerülnek szembe. Természetesen egyedül kell ebben is lépni, mert mindenki okos, csak én vagyok hülye. Na most válts le egy fegyverrel védett rendszert csak úgy, mialatt engem az elvtársaim lehülyéznek. Közben a nemzet élni szeretne. Ez a fõ szempont. Pontosan a mindenkit érintõ hitel nem kell a maffiának, mert akkor a hatalmát elveszíti. A kormány meg hallgat, mert az oligarchák kezében van. Errõl ír Ángyán. Hogy a probléma valós, évek óta ismert, de a sok jobboldali marha mindenféle hülyeséggel jön és nem a lényegre összpontosít. Ángyán levele kitörési pont lehet, de ehhez fegyelmezettség kellene és nem a hõsködõk és nagyhangúak irigysége. Ami a temetõje mindennek. GGy.

Kedves Gyula!

Csak emlékeztetõül, már régen megmondtam neked, hogy a Fideszt le kell váltani, mert a maffiával túl szoros a kapcsolata, és nem az a megoldás, hogy pénzt hozol a maffiás kormánynak, hanem az, ha pénzt hozol egy tiszta kezû kormánynak. NEM A PÉNZ PROBLÉMA AZ ELSÕ RENDÛEN MEGOLDANDÓ PROBLÉMA, hanem a korrupció, a maffia irányítás, az álnemzeti színészkedés kiiktatása! Amíg nincs erkölcsi megújulás (a 22 év helyrehozatala), Te itt hozhatsz akármennyi pénzt, az nem hoz megoldást.

Erkölcsi alapok nélkül a pénz önmagában nem hoz megváltást.

Üdvözlettel:

Csak emlékezzetek, pár hete az oligarchák randalírozásáról írtam, akik megbénítják az országot és külföldön keresztül provokálnak, hogy velük senki se törõdjön!!! GGy.

Kedves Mindenki!

Ángyán kimondta: a maffiahálózat ki tudta kényszeríteni azt Orbán Viktortól, hogy a Fidesz által meghirdetett és nemzeti érdekeket szolgáló vidékfejlesztési programtól eltérõen, a maffia érdekei legyenek kiszolgálva " ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdõdött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése".

TEHÁT KI IRÁNYÍTJA ORBÁN VIKTORT ÉS A FIDESZ-t? A MAFFIA! Akkor le kell-e váltani a Fidesz-t, ha ez a tényállás? Magyarok! Ne azt nézzétek, hogy 50 piros fehér zöld zászló van Orbán Viktor mögött, mikor beszédet mond! Ne a látszatra adjatok, a nemzeti köpenyre, melybe burkolódzik, hogy az érzelmeitekre hasson! Azt nézzétek, hogy nem azt teszi, amit mond, hogy hagyja, hogy a maffia irányítsa, azt vegyétek figyelembe, hogy "Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetõséget a számomra (komment: Ángyán József számára) egyre növekvõ lelki válságot okozó problémák és a hónapok óta érlelõdõ végsõ döntésem okainak személyes megbeszélésére."

Ez Orbán Viktor tökéletes jellemtelenségének ékes bizonyítéka! Erre gondoljatok, hogy még csak egy beszélgetésre se hívta be Ángyán Józsefet, mikor megkapta annak felmondó levelét, hogy megkérdezze tõle, miért akar távozni az államtitkári székbõl! Miért nem hívta be? Csak nem azért, mert nem tudott volna válaszolni érveire, és jobbnak látta kikerülni azt a beszélgetést, melyben erkölcsileg vesztett volna, és ezt olyan helyzetben, mely letagadhatatlan?

Kedves Olvasóm!

A Kossuth térieket a lakájmédia minden eszközzel lejáratta már 2006-ban. A bolsevik hatalom bevetette a teljes eszköztárát, amikor ráébredt, hogy elszámította magát a magyar emberek reakcióját illetõen. A megfizetett hajléktalanok odacsõdítésétõl kezdve a tömeg vécézési szokásainak álszent hazug kipellengérezésén keresztül a titkosszolgálati személyek nagyszámú kirendelésén és provokatív viselkedéséig mindent bedobtak. Így a széles társadalom soha nem hallott egyetlen szót sem abból, ami ott elhangzott. A pártpolitikai osztály nem akarta, hogy az „Erkölcsi forradalom”, vagy a „törvényes jogrend és a történeti alkotmány” helyreállításának követelései a nagy nyilvánosság elé kerüljenek. A Fidesz hatalomra kerülésével megpróbálta kiénekelni a sajtot a szánkból, s ez a hatalom birtokában részben sikerült is neki. Bevezették a „fülkeforradalom” kifejezést, törvényessé próbálták tenni a törvénytelen rendszert azzal, hogy a Rákosi diktatúra korszakát törvénytelennek nyilvánították az alaptörvényben, ám azzal az áttételes hivatkozással az 1989.XXXI. törvényre, amely módosította az akkori törvénytelen alaptörvényt, a Kádár korszakkal való jogfolytonosságot nem szakították meg. Sõt, mivel kifejezetten arra alapították a saját legitimitásukat, így az – s szomorúan írom le – a nullával egyenlõ. Tehát az események engem nem értek váratlanul, mert mindez már akkor látszott, amikor nem merték felvállalni a legalább ezerszáz éves magyar államiság alkotmányos szokásjogi rendszerét, hanem mismásoltak egy új alaptörvényt, de a történelmünk során bevált jogrendnek nem a szerves fejlõdését, hanem annak a kádári korral való jogfolytonosságát betonozták be „demokratikusan”.

Bibó István világosan fogalmazott, amikor leírta: „A hatalom demoralizál, tehát ellenõrzésre szorul.” A jelen hatalom is ellenõrzésre szorul, s ezért kérlek benneteket, dolgozzátok ki a pártoktól független civilkontroll lehetõségét mielõbb, mert lassan nem marad semmi a hazánkból, hiszen mindegy, hogy gazdasági szabadságharcban, vagy IMF kollaboráns erõk uralkodása alatt veszítünk el mindent. Az eredményfelelõsség pedig minden magyar terhel, ha nem is azonos mértékben. Mert az alkotmányellenes hatalomnak nemcsak jogunk ellenállni, de kötelességünk is. Ugyan mutassa már fel valaki a közjogi szabadságharc zászlaját, mert elõször abban a harcban kellene már gyõzni, s csak utána jöhetne a gazdaság és a jólét! BG

Szeged, 2012-02-27