Két vers a karácsonyfa alól.


Wass Albert


Karácsonyi Fohász



Kedves jó Megváltó Atyánk!
Szépen kérlek, nézz le miránk.
Hallgasd meg a kicsi Hubát,
ki tiszta szívvel kéri Urát!

Ó add, hogy e nagyvilágon
az emberre béke szálljon.
Óvón terítsd széjjel kezed
messzi szülõhazánk felett.

Térden állva esedezem:
hazánk megint otthonunk legyen,
s fáradozást feledve mind
hadd lássuk meg szeretteink.

Kérlek, Uram, add áldásod,
és óvjad a Raab családot.
Áhítattal kérlellek én
szent karácsony éjjelén!




Alföldi Géza: HA NÁLUNK SZÜLETETT VOLNA …



Népszámlálás volt Betlehemben, -


Így szól a Karácsony története, -


S akkor született meg egy roskadt istállóban


az Úr egy Fia, Mária gyermeke.



Nem volt, ki szállást adjon nékik,


Barmok lehelték rá a meleget


Nem volt pólyája, egyetlen takarója


Meséli a monda ... Mert ott született!



De Cegléden vagy Kecskeméten,


a Hortobágyon születet volna,


az elsõ Karácsony igaz történetérõl


Így szólna ma a bibliai monda:



Rozál épp az udvart seperte,


János meg a jószágnak almozott


A kis Péterke az öreg kandúrral játszott.


A puli ... az meg hátul kalandozott



Akkor ért a ház elé József.


Jó tejszagot lehelt a méla csönd.


Mária fáradtan alig vonszolta magát.


S a kerítésen át József beköszönt.



Rozál fogadta szíves szóval.


- Mi szél sodorta erre kenteket?


- Törvénybe mennénk. De beteg az asszony


s pihenni kéne, mert ránk esteledett.



Kerestünk födélt a kocsmában,


de szállást a bérlõje nem adott,


Hej, pedig az asszony utolsóban van már.


De hiába! Nincs pénz, mert szegény vagyok!



Egy istálló is elég lenne,


csak tetõ legyen már fejünk felett... -


Rozál seprûjét a falnak támasztotta.


Bodri a kiskapuig settenkedett.



- Takarodsz vissza, beste lelke!


- Kerüljenek csak kietek bentébb!


- Talán egy ágy az csak akad majd még a háznál ...


Hogy elfáradt szegény, eszem a lelkét! -



Szélesre tárta a kaput,


Mária arca mint viasz: sápadt.


- Ne ugass már, Bodri! Hát nem látod, hogy vendég?!


Eredj csak, Péterke, s szólj az apádnak!



Jöjjön csak, lelkem, segítek én...


Támaszkodjék rám! ... Óvatost lépjen!...


Úgy, úgy, lelkem! ... Kend meg csukja csak be a kaput!


De siessen, oszt maga is segéljen!...



János is sebtében elõkerült,


kemény keze még a villát fogja.


- Utasok... Nincsen szállásuk... S beteg az asszony...


Behívtam õket! ... Már miért ne tetted volna?!...



Az asszonynak vess tiszta ágyat.


Az ember meg a lócán elalhat.


És valami enni is akad tán a háznál...


Péter, egy kis borért, fiam, szaladj csak!



A Bodri is odasündörgött.


Péter a butykossal már is kocog.


S ameddig az asszony megvetette az ágyat,


János kolbászt s egy köcsög tejet hozott.



Máriát már a fájdalom rázta.


A párnák között csöndesen feküdt.


S amíg az asszony terít, megnyugodva látta,


hogy János a szobában éppen begyütt.



A kemencében lángolt már a tûz,


Rozál az ágynál csendesen állt ott.


És lelkükre a tiszta ágy párnaszaga,


mint a békesség, szelíden leszállott...



Kint az égen holdfény ragyogott


Házra, tájra ezüst hímport hintett.


S még nem volt éjfél, mikor a meleg szobában,


ím, megszületett, a régen várt kisded,



A szomszédságból akadt bölcsõ.


Nagy Andráséktól csipkés kis paplan.


S négy-öt asszony zsibongott a szomszéd szobában


a kis teknõ körül szépen köralakban



- Jaj, de szép fiú! ... Nézd csak, apjuk! -


ujjongott Rozál, míg óva mosta...


És ígyen születet meg az isteni Gyermek...:


már hogyha nálunk született volna!




Újévre!


Olvasd össze a sorok kezdõbetûit!


Borongós, agymosó napok: tûnjetek tova
Okkal szomorú ne legyél nemzetem soha
Lépteid kísérje töretlen hit és szerencse
Derûs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
Oszoljanak el a megszállók sötét árnyai
Gúzsból szabaduljanak képzeleted szárnyai
Új évet hozzon a nesztelen, rohanó idõ
Jöjjön már a rég várt, csodálatos jövõ

Évek ha múltok, ha elszálltok napok
Vidámságot, örömet számolatlan adjatok
Elfusson az óév hamispénz malaca
Többé ne legyen közülünk senkinek panasza

Kerüljön betegség, bánat messzire
Írmagjuk is vesszen mind a semmibe
Vágyaid sorra valóra váljanak, s
Álnok szavak a hazának, többé ne ártsanak
Nemzetté nõjön az igaz barátok tábora
Okosan legyen kupádban az Istenek bora
Kívánom a jövõre neked, legyen 365 ünneped!


BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK!