Amerikában is kialakult a Kossuth tér”?
- Részletek
- Bene Gábor
- Találatok: 993
Amerikában is kialakult a Kossuth tér”?
Amerikában is kialakult a „Kossuth tér”?
Olvasom az interneten, hogy valami elkezdõdött szeptember 17-én a Wall Streeten az aranyborjú elõtt, de a new yorki rendõrök két hétig verték, majd elkergették a tüntetõket.
Az október 4-i új hír pedig az, hogy: VILÁGSZERTE SZERVEZÕDIK A BANKMAFFIÁK ELLENI TÜNTETÉS, ami Amerikából, több kontinensre is átterjedt! (Kossuth tér visszatér? Vigyázó szemeinket vessük a netre!)
„New Yorkon kívül több mint féltucatnyi városból érkeztek hírek a Wall Street megszállóihoz hasonló tiltakozásokról. A társadalmi egyenlõtlenségek, illetve a pénzügyi rendszer hibái ellen tiltakozók mellett több híresség is kiállt, számuk és ismertségük egyre nõ. Két hete táboroznak a New York-i pénzügyi központ, a Wall Street közelében azok a tüntetõk, akik többek között a társadalmi igazságtalanságok, a cégek kapzsisága, a klímaváltozás ellen tiltakoznak. Konkrét követeléseik nincsenek, de egyre többen vannak, és egyre szervezettebbek - jelentette az Associated Press.
Az Occupy Wall Street (szálljuk meg a Wall Streetet - amely a pénzügyi világ egyik központja) nevû mozgalom még szeptember közepén indult, egy eredetileg nyáron közzétett kanadai felhívás nyomán. A tüntetõk komolyabb nyilvánosságot a szombati vonulás után, illetve néhány híresség megjelenésével kaptak: beszédet mondott nekik például Michel Moore dokumentumfilm-rendezõ, de megjelent közöttük Susan Sarandon színésznõ, Lupe Fiasco rapper, illetve Cornel West princetoni egyetemi professzor. Utóbbi "amerikai õszrõl" beszélt, amelyet az arab tavaszra adott válasznak nevezett. West szerint az egyelõre meghatározott cél nélkül tüntetõk valójában azt jelzik, hogy az emberek közül egyre többen ébrednek politikai öntudatra. "Nem azért vagyunk itt, hogy bevegyük a Wall Streetet. Ez nem a szegények és gazdagok közötti ellentétrõl szól. A lényeg a nagy pénz, amely meghatározza, melyik politikust válasszák meg, és melyik programot valósítsák meg" - idézte a hírügynökség az egyik tüntetõt, egy marketingmenedzsert. Vasárnap a tüntetõkhöz csatlakozott egy csoport állami iskolában tanító pedagógus is, akik a túlzsúfolt osztályok, és a szegénységi küszöb alatt élõ diákok miatt panaszkodtak. Szerintük az ország pénzügyi problémáit a Wall Street okozta, és a pénzügyi központnak sokkal többet kellene tenni ezeknek a problémáknak a megoldására. A Wall Street közelében fekvõ Zuccotti Parkban táborozók adományba kapott élelmiszert esznek, és hordozható aggregátorról töltik laptopjaikat. A parkban gyûléseket tartanak, ahol céljaikról vitáznak, különbözõ beszédeket hallgatnak, és felfújható matracaikon pihennek. Idõnként azonban felvonulásokat is tartanak, ami rendre feszültséget okoz a rendõrséggel. Szombaton például 700 embert vettek õrizetbe, miközben a menet megpróbált átkelni a Brooklyn hídon. Több tüntetõt könnygázzal is lefújtak. Egyes tüntetõk szerint a rendõrség szándékosan csalta õket csapdába azzal, hogy a vonulókat járda helyett az híd forgalmi sávjaiba vezették, mások szerint viszont csak túlzsúfolt volt már a járda, ezért engedték õket az útra. A rendõrség szerint viszont figyelmeztették a tüntetõket, hogy maradjanak a járdán, különben õrizetbe veszik õket. Vasárnapra szinte mindenkit szabadon engedtek az õrizetbe vettek közül. New Yorkon kívül máshol is tartottak hasonló megmozdulásokat, amelyeken többnyire az emelkedõ oktatási, lakhatási, egészségügyi költségek által leginkább sújtott társadalmi rétegek érdekében tiltakoznak. A Reuters brit hírügynökség beszámolója szerint Los Angelesben és Chicagóban is százak táboroztak le a városháza elõtt, de San Franciscóból, Seattle-bõl, és Portlandból is érkeztek hírek hasonló már megtartott, vagy tervezett akciókról.
A Rhode Island-i Providence-ben hatvanan gyûltek össze, míg Bostonban az amerikai nemzeti bank épülete közelében több mint ezren ütöttek tábort múlt pénteken a magukat a Wall Street-iek után Occupy Bostonnak (szálljuk meg Bostont) nevezõ tiltakozók.
A hírekben úgy állítják be az országos tiltakozó mozgalmat, mintha azokat "anarchisták és szocialisták" csinálnák...A hazai sajtóbanditák akkor lesznek bajban, ha komolyabbra fordulnak a dolgok és a valóságot már nem lehet elhallgatni. Újabban Georg Soros is beszállt a témába és egy tévémûsorban támogatta a tüntetõket. A vén spekuláns több mint hatvan éve lakik angol nyelvterületen, de igen rosszul beszéli az angolt. Tegnap még a PressTV azt jelentette, hogy 40 amerikai városban tüntetnek, ma már ez a szám százon felül van és járványszerûen terjed, mert a neten reklámozzák magukat a szervezõk és a bajok mindenütt ugyanazok. Jó egy éve indult Amerikában a Tea Party mozgalom-párt a két nagy váltópárt (republikánusok-demokraták) mellett, már ez is azt jelezte, hogy erjed az amerikai politikai társadalom, de most az új fejlemények egyelõre kiszámíthatatlan irányba fognak terjedni
Az EU-ban is nagy bajok vannak, nemcsak az euró válsága és a görög bajok, hanem még itt van a Schengen-i válság is. Ugyanis a bolgároknak és románoknak is meg kéne ehhez felelni, de ezt több EU-s ország lehetetlennek tartja, mint pl. a csehek is. Bulgáriában hetek óta nagy cigányháború zajlik és a cseheknek is elegük van már a cigányokból.” (Az Origó nyomán)
A tüntetõket a rendõri erõszak teszi egyre elszántabbá! Ugye milyen ismerõs?
Még a végén a "fegyveres szabadok" államában lesz meg az áttörés?