A Fidesz új arca valóban Lézer Johnny?

Ezt a cikket régebben írtam, de valahogy elkeveredett a gépemen. Az aktualitása azonban nem keveredett el. Csak ne mocskolódásnak, hanem erkölcsi kritikának érzékeljék végre azok, akiknek felelõssége egyértelmû az ország és a nemzet sorsáért!

A Fidesz új arca valóban Lézer Johnny?

Mottó: „A hatalom demoralizál, tehát ellenõrzésre szorul.” Bibó István

Valamikor 1985 augusztusában volt Szarvason egy szakkollégiumi találkozó. A nyitóbeszédben a következõ – azóta már bekövetkezett – jövõképet vázolta fel Kövér László: „Mi, akik most itt ülünk, talán nemsokára vezetõ pozícióban találjuk magunkat, akár tetszik ez nekünk és az elõttünk járóknak, akár nem… Tudjuk, ami ebben a kis országban történik, bonyolult nemzetközi viszonyok függvénye is. De ez nemcsak most van így, így volt történelmünk szinte elsõ óráitól fogva. Éppen ezért e tény soha nem adhat felmentést azoknak, akik az ország sorsát belülrõl befolyásolhatták.” Bevallom akkoriban nagyon „Fidesz hívõ” voltam, bár még nem is létezett a Fidesz. Manapság azonban egyre nehezebb hívõként viselkedni bármely párt vonatkozásában, mert ugye a párt az csak egy rész, márpedig számomra a nemzet egy egész! A korai Fideszben 88 táján az volt az egyik szimpatikus szlogen: „A közvagyon valóban csak a köz javára használható!” Sõt, Deutsh Tamás még arra a Bibóra is hivatkozott egy interjúban, aki a fõcím alatti mottót is papírra vetette egykor: „Ma is úgy vélem, most már mint Fidesz vezetõ, hogy politizálni csak erkölcsi alapon lehet. A politikának magának kell erkölcsösnek lennie, úgy, ahogy ezt Bibó István megfogalmazta.”

Ma azonban mintha eltávolodna ezen elvektõl a Fidesz, bár nem szándékom sem mocskolódó cikket írni, sem alaptalan vádaskodásokat elõadni. Én magam jól emlékszem arra, amikor a mostani miniszterelnök helyettese azt nyilatkozta a televízióban a frissen kinevezett magyar belügyminiszter kapcsán, hogy az egykori angol királynõ is visszautasította a lordok kritikáját a hírhedt kalóznak (Drake), admirálissá való kinevezése kapcsán. Ez már akkor azt üzente a számomra, hogy maffiózó vagy kalóz a miniszter, de rendet fog csinálni! Igaz a rend még mindig várat magára, de az álláshalmozó polgármester-frakcióvezetõ sem semmi a Fideszben. (így mondják a pesti barátaim) Mivel Hódmezõvásárhely igen közel van lakóhelyemhez sûrûn elõfordulok és mit ad Isten: a helyiek ismerõsök, de még az idegenek is hasonlóakat mondanak. Csak néhány hosszabb véleményt zanzásítok és szerkesztek itt össze most, mert mindet úgy sem lenne érdemes leírni. Tehát ilyen vélemények hangoznak el a városka piacán, bár azt mindenki hozzáteszi, hogy: Janku nagyon keményen megtorolja, ha a nyilvánosság elé tárom az infókat. Ja kérem, nem én akartam, de ez a demokrácia. Ezt is el kell viselnie egy ilyen „nagy” közszereplõnek.

"Igaz, befogadtuk ortodox õseit és nem problémáztunk nevének magyaros (Lázár János) változata ellen sem. Hiszen még a Szent Korona tagjaivá is emelkedtek a Lazaruvicsok 1848-tól, de valahogy mégsem akarja tisztességgel szolgálni a nemzetet és az igazságos-erkölcsös jogrendet megjelenítõ Szent Koronánkat a mai utód. Mert bár benyújtotta, de mégis visszavonta azon fontos javaslatot, hogy az Alkotmánybíróság nemcsak a most születõ alaptörvény, hanem az õsi és a lelkünkbõl kitörölhetetlen történeti alkotmány alapján hozza meg döntéseit." A taktikusan utolsóként benyújtott javaslat azonban valakiknek mégis szemet szúrt, s visszavonásra került. (remélem Janku beszámol egyszer majd arról, hogy kinek, vagy kiknek a nyomására vonta vissza!)

A javaslat elfogadása esetén ugyanis egyértelmûen a szemétre került volna az a liberális elv, miszerint a jogbiztonság megelõzi az erkölcsöt és az igazságot! Pedig bevallom, nagyot nõtt volna a szememben Janku. Igaz Én nem örültem az õt kifigurázó kabarénak sem, mert a nyilatkozataiban nagyon szimpatikus és nemzeti elkötelezettségû legénynek mutatkozott. Sõt, kezdtem egészen más szemmel nézni a 2008-ban, a hódmezõvásárhelyi képviselõtestület ülésén elhangzott és nagy vihart is kavart mondatait: "Én soha nem szégyelltem, hogy mim van, én dolgozok keményen, én abba a miliõbe nõttem fel, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét sem kell szégyellni, az ember kaparjon, gyûjtsön, építkezzen kockáról kockára, aki erre nem képes, annak nincs semmije, az annyit is ér"

Tulajdonképpen nincs is azzal probléma, ha valaki keményen dolgozik. A kérdés inkább az, hogy értékteremtõ munkát folytat-e valaki vagy csak a pártpolitika mezején kaszál, illetve a közvagyon csökkentõ lenyúlások terén jeleskedik. Mindebben én nem kívánnék semmilyen következtetést levonni, hiszen nincs az ügyre teljes rálátásom. Azonban elsõ szántóját állítólag, az örökségbõl vette hõsünk 19 évesen. De valószínûleg még soha nem szántott és nem is vetett. Maga is elismeri: könnyen lehetett úgy vagyonosodni, ha a közösség minden költségét téríti. Abban viszont egyetértek vele, hogy aki még soha sehol nem bizonyított, aki nem rakott még le semmit az asztalra, annak bizony nincs helye a közéletben. Jankunak most lehetõsége nyílt arra, hogy letegyen valamit az asztalra, de úgy tûnik: utolsó pillanatban mégis meghátrált!

Valószínûleg rárohantak a „megmondóemberek” tucatjai, vagy csak egyetlen telefont kapott valahonnan, s ez máris elég volt. Megsúgták neki, hogy milyen komoly bizonytalanságot okozott volna ez a módosítás, hiszen a liberális-globalista bérenceknek az erkölcs és az igazság olyan, mint ördögnek a tömjénfüst. Ráadásul azt lehet hazudni az agymosott népnek, hogy nem egyértelmû, hogy mi számít történelmi alkotmánynak, és mennyiben lehet régi törvényekre hivatkozni. Pedig nem a törvényszövegekre, hanem a jogelvekre lehetett volna csak hivatkozni! De éppen ezen igazságos, méltányos és erkölcsös jogelvek eltüntetése, vagy visszatérésétõl való félelem miatt kellett a bolsevista önkény jogfolytonosságát fenntartani 1989-ben! Arról nem is beszélve, hogy az Alkotmánybíróság, amely a kommunisták átmentésének legfõbb ellenõre volt, nem akarja elveszteni azt a tejhatalmat, amely az alaptörvény értelmezésének senki által sem megfellebbezhetõ, jogosultságából fakad. Persze már az is beszédes, hogy az alkotmányügyi bizottság többsége nem támogatta Janku módosító indítványát, de annyi szavazatot azért kapott, hogy a plenáris ülésen feltegyék szavazásra. Az alaptörvény egyik szövegezõje – Gulyás Gergely – ki is mondta, hogy az indítvány minden pontja tragikus következményekkel járna. Csupán azt felejtette el hozzátenni, hogy tragikus következményekkel járna a csaló hatalomgyakorlókra, a tisztességtelen bankárokra, a gyáva politikusokra, az elkényelmesedett Alkotmánybírákra, és még sorolhatnám. Egyszerûen félnek a Magyarországot legalább ezer esztendeig megtartó igazságos és méltányos jogrend – tehát a magyar alkotmányosság – visszaállításától.

"Egy nadrágja meg egy biciklije. Úgy emlékszem, neki is csak ennyije volt, amikor elkezdte" - mondta Lázár Jánosról egy hódmezõvásárhelyi férfi az [origo]-nak. Nekem pedig többen is megtoldották a városban, hogy kifejezetten az elõzõ polgármester aktatáska cipelõjének ismert Janku, nagyon kemény kézzel irányítja a várost, s talán maga is csak attól rémült meg, hogy már egy igazságos jogrendben nem maradhatna a tulajdonában az a 41 hektárnyi szántó, amelynek a valódi tulajdonosa a nemzeti közösség, illetve az õket képviselõ Szent Korona. Ám úgy látszik, a birtokjoggal nem kíván Janku megelégedni, pedig kemény munkával egy ekkora szántó területen bõven megtermelhetné az egész családnak a betevõ falatot. Vagy nem erre vonatkozott a nyilatkozata?

Az írás végén pedig térjünk vissza az õsfidesz szlogenjére: „A közvagyon valóban csak a köz javára használható!” Valamint Kövér László: ….vezetõ pozícióban találjuk magunkat, akár tetszik ez nekünk és az elõttünk járóknak, akár nem… …e tény soha nem adhat felmentést azoknak, akik az ország sorsát belülrõl befolyásolhatták.”S végül Deutsh Tamás nyilatkozatára: „Ma is úgy vélem, most már mint Fidesz vezetõ, hogy politizálni csak erkölcsi alapon lehet. A politikának magának kell erkölcsösnek lennie, úgy, ahogy ezt Bibó István megfogalmazta.” Önök szerint mindez hogyan egyeztethetõ össze a hódmezõvásárhelyi Lézer Johnny nyilatkozataival és tevékenységével? Vagy az a Bibó idézet, amit én írtam fel a fõcím alá, az nem számít az egykori Bibó kollégistáknak? Az erkölcsi forradalomra pedig nemcsak az MSZP-ben, de a Fideszben is szükség lesz!

Szeged, 2011-05-12 Bene Gábor S.