Rendkívüli helyzetben?
- Részletek
- Bene Gábor
- Találatok: 1052
Rendkívüli helyzetben?
Rendkívüli helyzetben?
Úgy látszik, hogy már nem Pató Pál stílusban vezetik a hadügyet nálunk, bár éppen most vesztette életét néhány magyar katona Afganisztánban. Az internet rossznyelvei ugyan megjegyzik, hogy akna okozta azt a "felfordulást", de a hadügy nem vesz ilyeneket figyelembe, mint ahogy az 1848-as tizedik pontot sem. (10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tõlünk. ) No de már az is eredmény, hogy végre nemcsak írnak a hadügyben, hanem olvasnak is. Elolvasták például a Magyarok Szövetsége nevû pártfüggetlen szervezet kebelén belül készített alaptörvény tervezetünket, s szép lassan reagálnak is rá. Mit írtunk a tervezet 32. szakaszának elsõ bekezdésében? A haza védelme Magyarország minden állampolgárának szent kötelessége. S íme, csodák csodája megjelenik egy hír, hogy a 18-40 éves korosztály számára visszaállítaná a honvédelmi tárca a hadkötelezettséget, de csak rendkívüli helyzetben. Emlékezzünk csak: Hazánk a NATO-hoz való csatlakozás során fölülvizsgálta a hadkötelezettség kérdését, s elõbb az sorkatonai szolgálat idõtartamát 12 hónapról, 9 hónapra csökkentette, majd a 2002 után a MSZP-SZDSZ kormány (úgy, mint 1918-ban!) teljesen meg is szüntette ezen állampolgári kötelezettséget. Jöhettek tehát a hódítók – már nem csak pénzügyi megszállást produkálva, hanem – katonai erõvel is, hiszen az ország védekezés képtelenné vált pontosan úgy, ahogyan azt a „jó Szekeres elvtárs” kikeresztelkedett elõdje Linder Béla intézte egykor. Ugye milyen kísértetiesen nagy a hasonlóság? S ha létezne videó felvétel Linder részegen elmondott híres-hírhedt („nem akarok több katonát látni”) beszédérõl, akkor csak az különböztette volna meg õket, hogy látjuk az õket hallgató katonák egyenruháit. Õk ugyanis „édestestvérek” nemcsak a mondanivaló, hanem a hazugságözön tekintetében is. No de nézzük tovább az MSZ alaptörvény szövegét. Mit merített még a mostani honvédelmi tárca az MSZ szövegbõl?
(2) Az állam közhatalmi intézményeiben vezetõ tisztséget csak olyan személy tölthet be, aki önkéntes vagy sorkatonai szolgálatot teljesített legalább két esztendõn keresztül.
No, ez már nem köszön vissza a Fideszes minisztérium szövegébõl, sõt pontosan az ellenkezõjét írják. (talán nem véletlenül!) A törvénytervezet szerint ugyanis nem hívható be katonai szolgáltra, pontosabban mentesülnek a szolgálat alól a politikai elit tagjai, vagyis európai parlamenti, országgyûlési képviselõk, polgármesterek és az önkormányzati testületek tagjai.
(nesze neked jogok és kötelezettségek egyensúlya!)
Szerintem ehhez nem kell magyarázat, hiszen a jelen kormányzat – elõdjéhez hasonlóan – elsõsorban a saját párt és magán érdekeit tekinti a legfontosabbnak. Hiszen minden szentnek maga felé hajlik a keze (szokták mondani a jobboldalon is), pláne ha nem szent. Ugye tetszenek felismerni most már, hogy mi okból nem kell a FIDESZNEK sem a Szent Korona fõhatalma? Mi okból dobják szemétre az õsi alkotmányosságunk „szent” elveit?
De ne legyek ilyen szigorú. Inkább nézzünk még egy szakaszt a Magyarok Szövetsége alaptörvény tervezetébõl, amely sok ponton alapja ugyan a nemrégiben elfogadott alaptörvénynek, de a leglényesebb kérdéseket vagy kihagyták, vagy elmismásolták. Nézzük akkor a 4.§ pontjait, amely a legalapvetõbb közhatalmi kérdésekrõl ír:
4.§
(1) Az önrendelkezés a nemzetet illeti, amely közhatalmát közvetlenül népszavazás, népi kezdeményezés útján, valamint származékosan a választott képviselõi révén gyakorolja.
(2). A képviselõk választásának és visszahívásának részletes szabályait külön (sarkalatos) törvény szabályozza. (lásd az 57.§)
(3) Senki és semmilyen szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos, törvénytelen vagy csalással, esetleg csalárd módon történõ megszerzésére, kizárólagos birtoklására. Az õsi jogelv szerint ugyanis a fõhatalom birtoklására nem gyarló emberi személy, hanem csak a Szent Korona jogosult, mint legfõbb szuverén, s mint az államot is korlátozó, méltányos és igazságos joguralom – tehát az alkotmányosság – megjelenítõje.
(A koronának ugyanis minden magyar állampolgár tagja, ezért a korona nem a királyságot, hanem magát a közhatalmat jeleníti meg, s a közjó feltétlen szolgálatát várja el tagjaitól)
(4) A valódi önrendelkezés a nemzetgazdaságban is csak akkor jelenik meg, ha nemzet életminõségét érintõ törvények esetén, az országgyûlési képviselõk kétharmados többségének szavazata mellett, még népszavazási jóváhagyás is szükséges.
A teljes szöveget megtalálhatja minden érdeklõdõ a következõ linken:
www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=beneg#cikk
S nagyon javaslom mindenkinek, hogy tanulmányozza, esetleg fogalmazza meg kritikáit, s juttassa el a Magyarok Szövetsége honlapjára. A rendkívüli helyzet ugyanis nem sokat várat magára, s a kétpólusú hatalomgyakorlás politikai váltógazdálkodása ugyanis most már a Fideszt bontja és a szocialistákat, valamint az LMP-t építi. Nagyon könnyen lehetséges, hogy a választások elõtt új pártszövetség alakul majd, nagy profizmussal és óriási pénzzel megtámogatva, mert egyrészt sem a hazai kiszolgálók, de a „demokrácia” bankárkasztja végképp nem szeretné, ha itt valóságos változások lennének. Hallani sem akarnak, még azokról a nagyon kicsiny változtatásokról sem, amit a bátortalan és részben megalkuvó Fidesz produkált az elmúlt egy esztendõben. A rendkívüli helyzet tehát nem várat magára, s nekünk fel kell rá készülnünk. Tudatilag feltétlenül!
Szeged, 2011-05-18 Dr. Bene Gábor S.