Szájer József beszédébõl való gondolatok elemzése.

Szájer József beszédébõl való gondolatok elemzése.

Ma Szájer József is beszélt az alsóházban:

„A magyar demokrácia ma is a bolsevik hatalomátvétel alkotmányát hordozza, s ez húsz éves kötelezettségmulasztás jóvátétele… Kínosan ügyeltek a jelen alaptörvény megfogalmazói, hogy minden magyaré legyen a törvény….Ilyen volt az USA függetlenségi nyilatkozata, vagy az 1848-as 12 pont…..Az alkotmány foglalkozik a múlttal, s példátlanul új elemeket hozott be az egész világ alkotmánytörténetébe…. Nincs benne az a hiba amit a Fidesz is képviselt a rendszerváltáskor, hogy majd a törvényhozás módosítja amikor szükséges…Súlyos bilincset rak a saját kezére az Orbán kormány azzal, hogy nem lehet hitelbõl gazdálkodni…vessünk véget annak az évszázados magyar átoknak, hogy mindig hitelbõl elégítsük ki a jelen generációit a jövõ terhére”

Nézzük a gondolatokat egyenként!

„A magyar demokrácia ma is a bolsevik hatalomátvétel alkotmányát hordozza, s ez húsz éves kötelezettségmulasztás jóvátétele…” Vajon tényleg nem az ország azt, hogy nem volt alkotmány az 1949.XX-as, hanem csak egy bolsevik hatalmi szabályzat volt csupán, s az 1989. XXXI. törvény is csak globalista hatalmi szabályzatként mûködött húsz éven keresztül? Nem értem, hogy miért olyan nehéz átlátni azon a mesterkedésen, amely mindezt létre hozta? A kötelezettségmulasztás jóvátétele persze egyszerübb: helyre kell állítani a jogfolytonosságot a történelmi államokkal, s alkotmánnyal!

„Kínosan ügyeltek a jelen alaptörvény megfogalmazói, hogy minden magyaré legyen a törvény…” Vajon miért keverik szinte folyamatosan az alkotmány és alaptörvény fogalmát a megszólalók? S mi okból nem akarják megérteni, hogy mi nem királyt akarunk választani ma, de valódi jogfolytonosságot akarunk helyreállítani, az ezer éves Magyar Királysággal, amelynek van égi és földi királynéja, s legyen végre a nép által választott államfõje is! Csak akkor válik minden magyarévá a törvény, ha legalább az államformáról rendeznek népszavazást, a jogfolytonosság helyreállítása mellett!

„Ilyen volt az USA függetlenségi nyilatkozata, vagy az 1848-as 12 pont…” Sajnos nem lehet hasonlítani ezekhez a jelen alaptörvény szövegtervezetét, fõleg nem a 12 ponthoz hiszen:

1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését. (Vagyis beszéljünk végre az öncenzúra õrületérõl és a polkorrekt helyett ne az összeesküvés elméletrõl, hanem annak gyakorlatáról lehessen televíziós vitákat rendezni, de ne éjszaka.)


2. Felelõs ministeriumot Buda-Pesten. (Az eddigi felelõtlen minisztériumi tisztségek viselõit ne az idegen jogrend alapján, hanem õsi jogrendünk szerint vonják felelõsségre! Nézzük meg kik a hazaárulók és hûtlenek a Szent Koronához?)


3. Évenkinti országgyülést Pesten. (Nem fõállású politikusokat kell beültetni a Tisztelt Házba, hanem éppen azon emberekre lenne szükség, akik nem pénzért politizálnak, de értékteremtõ munkát folytatnak! S nem kell folyamatosan ott ücsörögni a "törvénygyárban", hanem csak szükség esetén évente néhányszor.)


4. Törvény elõtti egyenlõséget polgári és vallási tekintetben. (Ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha a hatalommegosztás õsi rendszerét állítjuk vissza és az ellenállási jogot és kötelezettséget minden iskolában tanítjuk, az alkotmányellenes hatalom tevékenysége esetén! Ez esetben ugyanis nem lehetne Budaházyt, Szaszkát, stb. alkotmányellenesen lefogni, pedig õk nem is terroristák!!!)


5. Nemzeti õrsereg. (Vajon mikor lesz végre olyan õrseregünk, amely valóban nemzeti? Amely képes az ország és a nemzet valódi védelmére?)


6. Közös teherviselés. (Ugye nem a 16%-os jövedelemadóra gondol a képviselõ úr, hiszen pl. Amerikában a válság éveiben 9 adósáv volt! Vagy csak akkor szabad az USA szabályozásaira hivatkozni, ha az éppen a hatalomnak is kedvezõ?)


7. Urbéri viszonyok megszüntetése. (A mai zöldbárók, tegnap még vörösbárók voltak, de a jogokat bizony csak kötelezettségek nélkül kapták meg az idegen jogrend védelme alatt, s a falvak lakóinak nemhogy munkát nem akarnak adni, de áttételesen, vagy közvetlenül kizsákmányolják õket! Ez ugye nem cél?)


8. Esküdtszék, képviselet egyenlõség alapján. (Mennyiben változott ez a kérdés Petõfi „képviselõvé választása óta? Hol mûködik ma esküdtszék a bírók segítésére, talán a Budaházy perben?)


9. Nemzeti Bank. (Sajnos a jelenlegi MNB a helytartótanács leghívebb kiszolgálója!)


10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tõlünk.(Azt, hogy az alkotmány maga a Szent Korona, bizony nagyon kevesen értjük a mai magyar társadalomban, de azt, hogy külföldön lévõ katonáinkat vajon miért nem hozzák haza, azt könnyû megérteni a globalista világ iránti elkötelezett pártok ismeretében!


11. A politikai satusfoglyok, szabadon bocsátassanak. (Ismét Budaházy, stb.?)


12. Unio. (Csakhogy tisztázzuk, ez Erdélyre vonatkozott és nem a bennünket gyarmattá és periféria országgá minõsítõ EU-ra! Nekünk az unió tehát Erdéllyel – Felvidékkel –Várvidékkel – Kárpátaljával - Délvidékkel szükséges, Európa többi államával csak laza és egyenjogúságon alapuló konföderáció kell, a gyarmatosítás helyett! )

(Talán egy kicsit hosszúra sikerült, de reagálnom kellett! Nézzük tovább Szájer József gondolatait:)

„Az alkotmány foglalkozik a múlttal, s példátlanul új elemeket hozott be az egész világ alkotmánytörténetébe…” (Örülök, hogy ezt elismeri a képviselõ úr. De akkor miért nem emeljük vissza ezeket a példátlanul új elemeket? Miért ne legyen újra Szent Korona szuverenitás, szolgabíró, a megyét és nem a pártját képviselõ alispán, a hatalommegosztás egyik legfontosabb eleme a Felsõház, vagy ítélkezésben: választott vagy kisorsolt esküdtszék, stb.? Miért fél a Fidesz a beváltan jó õsi jogrend elemeitõl?) „Nincs benne az a hiba, amit a Fidesz is képviselt a rendszerváltáskor, hogy majd a törvényhozás módosítja amikor szükséges…” Örülök az önkritikának, de ha akkor tévedett a Fidesz és hibát követett el, akkor ne kövess el hibát többé! A magyar közjogi hagyományban ugyanis olyan értékek halmozódtak fel, amelyek Európát valóban megmentheti, bár most nem fegyverrel, hanem jogi mintával tudjuk megmenteni! Nem az alaptörvény tervezetben megfogalmazott szép mondatokat kell nekünk itt méltatnunk, hanem azokat a jogelveket, amelyeket évszázadok (évezredek?) hoztak létre, s beváltan mûködtek 1944-ig! Térjünk oda vissza, s akkor nem lesz vita! „Súlyos bilincset rak a saját kezére az Orbán kormány azzal, hogy nem lehet hitelbõl gazdálkodni…vessünk véget annak az évszázados magyar átoknak, hogy mindig hitelbõl elégítsük ki a jelen generációit a jövõ terhére” Elõször is vizsgáljuk meg, hogy milyen adóssága volt a Magyar Királyságnak 1944 március 18-án? Milyen érdekes, hogy nem adóssága, hanem 9 milliárd birodalmi márka kinnlevõsége volt, mert a német birodalom csak megkapta az élelmiszereket, de nem fizetett érte! (máig sem!) Tehát csak a bolsevik hitelfelvételt, valamint az adósságcsapdába csaló globalista kor problémáit kellene nekünk orvosolni. Csakhogy nem 1990 május 2-ig volt illegitim a magyar állam, hanem a mai napig! Nekem pedig az a rossz érzésem támadt, hogy csak azért kell „alkotmányozni”, hogy ezt a húsz évet önök törvényesítsék! Igazam van?

Zárásként idéznék egy másik képviselõ – Kétpó polgármesterének – a szavaiból: „mindig a falvak láttak hozzá elsõnek az újjáépítésnek”!

Kedves képviselõ úr! Nem kellene arra is felhívni a képviselõk figyelmét, hogy ezt az elsõséget kellene az Országgyûlésnek most megszereznie?

De csak a történeti alkotmány jogfolytonosságának maradéktalan helyreállításával!

Legyenek önök az elsõk az újjáépítésben!