Kiigazítások az ALKOTMÁNY kapcsán!

Véletlenül találkoztam az alábbi ismertetõvel, amelyet egy jó szándékú, de néhol igen hibás megközelítésnek tartok, s a kék színnel közbevetett magyarázataim rá is mutatnak a hibáira!

Az ismertetõt a "Solymári Szent Korona Kör" honlapján találtam! BeneG

A magyar történeti alkotmányról

Mi az alkotmány?

Egy nép életének legfontosabb szabályait meghatározó alaptörvény. Az alkotmány csak a hibás jogpozitivizmus eredményeként fogható fel alaptörvénynek. A magyar alkotmány sokkal több, mint alaptörvény, mert: életmód, kultúra, sajátos hit az isteni/természeti igazság létezésében. Ezt igazolja egyébként az eredeti magyarázat további két mondata is: Az alkotmány rögzíti (nem biztos, hogy írásban, hanem a lelkünkben, szokásainkban) a mindennapi élet békés boldogulásának, a nép hosszútávú fennmaradásának legfontosabb irányelveit. Az alkotmány alapelveinek, meg kell feleljen minden - a hétköznapi életünket befolyásoló - törvény, jogszabály. Ha pedig az alkotmány fölötte van minden szabálynak, akkor az, nem lehet egy másik - ember alkotta - törvény, hanem csak a társadalmi jogfejlõdés isteni, vagy természetjogi alapja lehet! Akik most "alkotmányozni" akarnak, azok nem értik, hogy a történelem szerves idõszûrõjén áthaladva fejlõdött a magyar alkotmányosság 1944-ig. S ebbe a fejlõdésbe kellene végre ismét becsatlakozni, pl. egy nemzetvédelmi törvénnyel, amely persze meghatározhatja a fontos és szükséges változtatásokat, de az õsi jogelvekhez igazodva, de a szükséges fejlõdést hozzáadva, ahogy minden törvényhozónak ez a kötelessége volt 1944-ig!

Mert nem a többség és kisebbség viszonya határozza meg az igazságot, hiszen emberek lelkében gyökerezik az! Én Alkotmánynak, a szívünk mélyén rejlõ igazságérzetet szoktam nevezni. Márpedig sem a mai jogrendek, sem a jogalkotások nem felelnek meg sem az erkölcsnek, sem az önzetlen igazságérzet természetjogi követelményeinek. Következtetésképpen: nem is alkotmányosak!

Milyen alkotmány-típusok léteznek?

A magyar közjogi gondolkodásban nincsenek alkotmány-típusok, csak a változtathatatlan, õsi igazságosság létezik, amelyet akár hívõ, akár materialista a polgár: nem egyszerûen elismer, hanem tisztel és betart, mert hitet, védelmet, biztonságot, méltányosságot és harmóniát biztosít neki. Az ún. chartalis alkotmány egy egybefüggõ alkotmánylevél, míg a történeti típusú alkotmány egy a szokásjogban gyökerezõ írott normák, pl. a sarkalatosnak tekintett törvények sorozata. Nagy-Britanniának napjainkban is történeti alkotmánya van. A chartális alkotmány kitalálói Istennek képzelvén magukat, meghatároztak olyan dolgokat, amelyeknek nincsenek elõzményei, de a maguk számára „törvényesítette” a hatalom törvénytelen gyakorlását. Ki dobták tehát Istent, és relativizálták az igazságot. Megszüntették az elõzõ generációk értékeit, hagyományait ahelyett, hogy az igazságos alapokat megtartva fejlesztették volna tovább a jogrendet. (a forradalmak elõször mindig a régi jó rend, s a hagyomány visszatéréséért indultak, s késõbb fajzottak el!) A több száz éves magyar történeti alkotmányt az 1944-es német megszállás függesztette fel, helyreállítására azóta sem került sor. Magyarország jelenlegi alkotmánya egy chartalis alaptörvény. (itt megint keveredtek a fogalmak, de valójában a jelenlegi ál-alkotmány egy hatalmi szabályzat, amely az 1949-es bolsevikból, 1989-ben globalistává változott, de nem a közjó érdekében, hanem a politikai osztály átmentése okán.) Bevezetõjében kimondja, hogy ideiglenes, a demokratikus átmenet lefolytatására készült és felszólítja a nemzetet, hogy mihamarabb alkossa meg az ország végleges alkotmányát. Már akkor elkezdték a globális agymosást, hiszen amit a „nagy francia” jelzõvel ellátott hamis forradalom elindított Európa sok államában, azt nálunk 1989-ben kellett véghezvinni ahhoz, hogy az ál-proletárdiktatúra uralmát át tudja venni a monetáris globál-diktatúra.

(Sajna sikerrel történt mindez, bár sok „elõkészítõ” már meghasonlott közülük!)

Melyek történeti alkotmányosságunk legfõbb értékei?

Történeti alkotmányunk alapelvei a modern alkotmányosság (papíron lefektetett) elveivel megegyeznek, de, épp a több száz éves történelmi tapasztalatból adódóan többlettartalommal gazdagítják azokat, legfõképpen a hatalmon lévõk fölötti társadalmi kontroll terén. A magyar történeti alkotmány olyan szerves fejlõdés során kialakult (szokásjog, életmód, kultúra, hit és ezek mellett) joganyag, amely Magyarországnak a Szent Korona tanban gyökerezõ, történelmileg alakult alap-törvényeit öleli fel. A Szent Korona, mint (olyan élõ személy, akire a fõhatalmat bátran rábízhatja a nép, s mint) szimbólum egyrészt Magyarországot (annak földjét és természeti kincseit), a magyar államot (mint az államalkotó akarat által létrehozott érdekképviseletet), másrészt a magyar állampolgárok (vagyis a Szent Korona tagjainak egyenlõ jogú és kötelezettségû) összességét jelenti. A Szent Korona érdeke a magyar nemzet hosszútávú fennmaradása és boldogulása, hiszen a nemzet minden tagja a korona alkotóeleme is. Ezzel az elvonatkoztatással oldotta meg a magyar géniusz, hogy mindenki magáénak érezze a koronát, akinek bonyolult személyiségébe még az is belefér, hogy mindezek mellett Õ maga az alkotmány, hiszen az államot is korlátozó igazságos jogelvek megtestesülnek benne!

Fõbb alapelvei: (lényegesen sokrétûbb ugyan, de ezt most nem részletezem, csak javítok!)

- Korlátozott, osztott és ellenõrzött hatalomgyakorlás: sem párt, sem egyes ember kezében teljhatalom, sem négy évre, sem életfogytiglan ne legyen. Az államhatalom összességét és teljességét kifejezõ jogok a Szent Koronát illetik, az állam vezetõje nem dönthet a nemzet megkérdezése nélkül. Alkotmányellenes a nép kizárásával, vagy a nép ellenében történõ kormányzati gyakorlat, s a származékos képviselõi jogok soha nem írhatják felül a nemzetnek, mint közösségnek a jogait!

- Az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás jogának elve: ha a vezetõ megszegi az alkotmányra tett esküjét, megsérti a Szent Koronát, ezért hatalmától megfosztható. A népnek nemcsak joga, hanem kötelessége is az alkotmányellenes hatalommal szembeszállnia, bármely párt, vagy osztály alkotja is az adott hatalmat - a közjó ellenében - bitorló csoportot!

- Õsiség elve: A nemzet fennmaradásához szükséges föld, természeti kincsek (víz, ásványi anyagok, energiahordozók) felett a tulajdonjog (kizárólag a közösséget illeti, így a Szent Korona elidegeníthetetlen tulajdonává) korlátozott, mert e javak a Szent Korona védelme alá tartoznak, a nemzet hosszú távú céljait szolgálják. (ha ennek az elvnek sem felel meg az álságosan "új alkotmánynak" hívott törvény, akkor a jelen hatalom is elõsegíti felszámolásunkat, s végképp el akarják tûntetni nemzetünket!)

- Egyenlõ alkotmányos szabadság elve: a haza polgárait - függetlenül vagyoni állapotuk szerinti tagozódásuktól - egy és ugyanazon szabadság, jog és kötelezettség illeti meg, mint a Szent Korona (alkotó) tagjait.

- Népcsoportok egyenjogúságának elve: minden, a Szent Korona védelme alá tartozó nemzeti, vallási stb. csoport egyenrangú mindaddig, amíg a többiek egyenjogúságát elismeri. A manapság olyannyira hiányzó színes, többszintû autonómia-igények záloga.

- önkormányzatiság elve: a területi és érdekképviseleti testületek (önkormányzatok, kamarák stb.) vegyenek részt az országos és a helyi döntéshozatalban és végrehajtásban, mint ahogy (Mátyás óta!) száz évekig a vármegye õrködött az alkotmány megtartásán az alkotmányellenes törvényeket felülbírálva.

- „Törvénysértés jogot nem alapít” elve alapján kimondható, hogy a mai idegen eredetû „jogrend” oly annyira jogellenesen született, oly annyira csalással hitették el a törvényességet a társadalommal, hogy ezzel szemben mindenkinek nemcsak joga, de (önérdekûen is) alapvetõ kötelessége fellépni!

Kerüljön be az Alkotmány (pontosabban a nemzetvédelmi törvény) szövegébe egy úgynevezett államadósság - paragrafus, amely szigorúan szabályozná a hiányt elõirányzó költségvetés Országgyûlés elé terjesztésének feltételeit. (ennél lényegesen több államot korlátozó intézkedés kell, amely a közjó szolgálatát és annak teljes felelõsségét is elõírja az állam tisztségviselõinek döntései kapcsán. Ez lenne a felelõs kormány! Ráadásul vizsgálni kellen végre a hitelezõ felelõsségét is!)

Mit jelent a jogfolytonosság helyreállítása?

Közjogi értelemben az 1944 óta eltelt idõszak alkotmányellenes, mert történelmi alkotmányunkkal ellenkezik, STB. A jogfolytonosság helyreállítása: saját történelmi örökségünk visszavétele. A jogfolytonos alkotmányos hatalom az ezen idõszak alatt született jogszabályokat hatálytalannak nyilváníthatja, vagy – tételes felülvizsgálat után – hatályukat fenntarthatja.

Egyet azonban nem tehet, nem folytathatja azt a gyakorlatot, amely a jelen államot alkotmányosnak és (de jure) legitimnek tekinti, sõt a közbeszédben a hamis állítások és következtetések tömegével megtéveszti és tévedésben tartja a haza polgárait a jogrend és az alkotmányosság kérdésében. Ez okozza ugyanis azt a tévhitet, hogy ma Magyarországon a választott törvényhozó hatalom alkotmányozhat, sõt a törvényhozásként választott „képviselõház” (?) még át is alakulhat, ún. alkotmányozó nemzetgyûléssé!

Az „alkotmányozó” ugyanis nincs, csak törvényhozó! S így nem is írhat alkotmányt, hiszen 1920-ban sem vette a bátorságot az akkori nemzetgyûlés, hogy alkotmányt írjon, csupán kimondták a jogfolytonosságot a történelmi magyar államok sorozatával, majd felülvizsgálták a törvénytelenül született „törvényeket”, s felülvizsgálatuk eredményeképpen hatálytalanították, vagy módosították õket! Magyarul valódi alkotmányt nem írt eddig még senki Magyarországon! A bolsevikok és az õket felhasználó globális pénzkaszt helytartói pedig, a törvénytelenül hozott ál-törvényeket neveztek el alkotmánynak! Tették mindezt azért, hogy ne keressük az õsi gyökerû és a korlátozott, osztott és ellenõrzött hatalomgyakorlást valóban biztosító történeti alkotmányunkat. Ennek érdekében nincs valódi magyar érdekû jogászképzés, ezért hivatkoznak hamisan és folyamatosan az európai értékekre, ezért kellett az EU, ezért növekszik az erkölcstelenség, a bûnözés, és válik szinte megdönthetetlenné a hazugságállamok dogmái: a képviseleti demokrácia, a jogállamiság és jogrend. A magyar alkotmányosság 1944-ig nagyrészt meg tudta állítani a monetáris diktatúra hazai kizárólagosságát, ellent tudott állni a közpénzrendszer magánpénzrendszerré átalakításának. Ez az oka annak, hogy félnek a magyar közjogi gondolkodás továbbfejlõdésétõl, a Szentkorona erejétõl!

Ma már összehangolt a támadás a világ minden táján még fennmaradt hagyományok ellen, legyenek azok jogi, vallási, társadalmi vagy kulturális tradíciók. Szándékuk szerint kellene amerikanizálódni, uniformizálódni, mert a globalistáknak minden egyedi gondolat, tett és szokás veszélyes, hiszen alternatívát kínálhat a globális pénz világhatalmával szemben.