TUDOMÁNYOS KONFERENCIA?

2010. december 10-én 10-órától az ország házában, az 58-as számú tanácsteremben folyt „Történelmi tradíciók és az új alkotmány” c. tudományos konferenciáról röviden.

Nagyon röviden csak annyit írnék, hogy a történelmi tradíciókkal szemben áll az új alkotmány kifejezés! Tehát vagy tradíció vagy új, a kettõ együtt lehetetlen!

S ehhez nem kell semmiféle egyetem, mert a legegyszerûbb ember is megérti!

Ha a tradíciókat szeretné tartani a kormánytöbbség, akkor el kell felejteni a törvényt alkotmánynak nevezni, mert törvényt hozhatnak, de ha alkotmányt írnak, akkor az ismét csak "ál-alkotmány" lesz, jobb esetben „papírhajó”, amin majd lehet újra és újra vitatkozni a politika színházában!

Ha kicsit hosszabban írok erõl a tudományos konferenciáról, akkor íme egy ma érkezett villámposta szövege Zolitól, s az arra elküldött válaszom:

„És az a sunyi fekete szemüveges ....nem mondom ki, akit felszólítottál...mit keres ott?
A beszédeitek alatt cinikus képet vágott és röhögött rajtunk...
ezért vett szemüveget..?

Többet nem írok ma...csak felbõszített! Zoltán”

Kedves Zoli!

Az illetõt meghívták oda. Nótári Tamásnak hívják és MTA doktor az árvám!

A már elõzõleg kapott néhány konkrét kérdésre adott válaszaimat, most ide másolom a konfernciával kapcsolatban:

A meghívott elõadók a történeti alkotmányt vagy az új alkotmányt képviselték inkább?

Zétényi Zsolt elõadása kifejezetten azt támasztotta alá, hogy nem lehet azt a jogszabályt alkotmánynak hívni, amit tavasszal fognak majd elfogadni! Ám a többi nem mondta ki ezt ilyen határozottan, de többnyire ezt sugallták õk is!

(Kivéve Salamon Lászlót, Nótári Tamást, Takács Albertet és Kapa Mátyást!)

A természetjog képviselõi tehát: Pokol Béla, Zétényi Zsolt, Tanka Endre, Bertényi Iván, Pandula Attila, Horváth Attila, Téglási András, de még Zlinszy János is. Sõt a meghívott angol elõadó is ezen a térfélen mozgott!

Az eredmény tehát, 4:9 volt a történeti alkotmányosság javára!

Mi volt a reakció aTi megszólalásotokra?

Papp Lajos beszéde alatt Nótári vihogott, de én nem vettem a szívemre sem a Nótári viselkedését, sem a többiekét. Õket minõsíti, nem minket!

Mi volt az elõadók legalapvetõbb jogi érve ?

Alapvetõen nem érveltek, hanem elõadásokat tartottak, amelyekben többnyire valóban okos és tudományos témákat fejtegettek. Nótári például beszélt a római hatalmi fékekrõl, elemezte a népgyûlés, szenátus és a magisztrátus viszonyát, különösen a törvényhozás vonatkozásában. Azzal ugyan nem értek egyet, hogy Rómában tökéletesen mûködött a jogok és kötelezettségek egyensúlya, de a mai rendszerünkkel összehasonlítva, valóban közelebb volt - legalábbis a római polgárok esetében - az egyensúlyhoz az akkori helyzet. (A szegény rabszolgák helyzete viszont nagyon hasonlít a mai kor "demokratikus" szavazóinak helyzetére, kilátástalanság szintjén!)

A görög filozófia és a keresztény etika összekapcsolása ügyében is hasonló a véleményem, hiszen azt állította, hogy akkoriban a jog azonos volt az igazságossággal, s szerepet játszott az igazságosságot korlátozó méltányosság is. Mindezek politológiai érvekként hangzottak el tõle, a jelen "ál-alkotmányosság" igazolásaként, de legalábbis a tudományos megalapozottság bizonyítékaként. ( Ám a lóláb kilátszik!)

Milyen gondolatmenet mentén érveltek ?

A tudományos konferencia nem adott lehetõséget az azonnali és mélyreható vitára, hanem az elõadások elhangzása utánra jelöltek meg idõt (14.15 és 14.30 között!!!!) arra, hogy vita és hozzászólás legyen. Érted? Tizenöt percben vita és hozzászólás!

Mindez annyira nevetséges volt, hogy nem is lenne szabad róla beszélni, s ez az idõintervallum határozta meg a "biodíszlet" minõségünket. Vita persze nem volt, mert oda sem figyeltek, hiszen csak a "demokráciára" való hívatkozás okán lehettünk jelen!

Ha egyszer megjelenik a konferenciáról a kiadvány, abban az esetben (ha nem cenzurázzák a mondataimat) elküldöm neked is, hogy értékeld a "színházat".

Az angol elõadó -Prof. Stathis Banakas Ph.D: a Strasburgi Robert Schuman Egyetem és a Kelet-Angliai Jogi Egyetem professzora arról beszélt, hogy Angliában ma sem vásárolhatnak földet külföldiek, tehát rájuk nem érvényes a tõke szabad áramlása ebben a témában. Ráadásul az összes föld az Angol Korona tulajdona, csak kétféle bérleti konstrukcuió létezik náluk. Igaz, hogy mindenki tulajdonosnak hívja õket, de valójában csak szabadon birtokolható földbérlettel rendelkeznek, amely azonban még gondozási kötelezettséget is takar. Az Eu-nak nincs lehetõsége az ingatlanjogra és földjogra hatni, de ezzel nincsenek egyedül, mert pl. Kína is csak földhasználati jogot ruház a használóra, s nem tulajdonjogot! Nekik angoloknak sincs kartális alkotmányuk, (hozzánk hasolóan!) mert az alkotmányos szabályaik nagy része konvenció. A királynõ viszont bármikor feloszlathatja a parlamentet, sõt a miniszterelnököt is leválthatja, bár erre még soha nem került sor, hiszen ha bármilyen gond támadt velük, önként lemondtak, s nem várták meg a királynõ intézkedését.

Samu Professzor mit szólt hozzájuk, és Õ hogyan érvelt ?

Miska bátyám ragyogóan érvelt, csak a mikrofonnal volt kissebb gond, mert alig volt hallható. Megkérdõjelezte a törvényhozás alkotmányozó jogkörét, utalt arra, hogy legalább népszavazást rendeljenek el a témában. Választ persze nem kapott, s a Salamon László a zárszavában is csak arról beszélt, hogy nincs sehol lefektetve a Nemzetgyûlés összehívásának a technikája, ezért õk az Országgyûlést tekintik alkotmányozó hatalomnak.

Arra, amit pl. én mondtam, hogy az állam (s ezáltal az Országgyûlés is!) de jure illegitim, nem tért ki. Sõt Papp Lajos erkölcsi felvetését a parlamenti szavazások vezénylése, sõt a kiszavazók pénzbüntetése kapcsán meg sem említette. Gonda Laci és Szöllõsi Józsefgondolataira sem reagált, de azt jelezte felénk, hogy: tökéletes állam nincs!

Honfiúi szeretettel: BG