A Magyarok Szövetségét, ismét segítette a Jóisten!
- Részletek
- Bene Gábor
- Találatok: 863
A Magyarok Szövetségét, ismét segítette a Jóisten!
A Magyarok Szövetségét, ismét segítette a Jóisten!
Egy jogilag támadhatatlan, bár teljesen egyedi választás zajlott le a Magyarok Szövetsége nemzeti mozgalom székházában, néhány napja. Már az írás elején megköszönöm a segítõ szándékokat, a finom palacsintákat, a hangerõsítõ beszerelést, a jegyzõkönyvvezetést, stb.
Persze sokan készültek – természetesen a csak nemzeti önvédelembõl – valamiféle puccsra, mert elterjedt a hír, hogy „valakik” törvénytelen szervezkedést kezdtek az állítólagos „hatalom” megszerzéséért. Pedig szerintem mindenki tudta, hogy a megválasztottaknak nem elõnyök, hanem felelõsség és munka jut. Nagyon feszült légkörben folyt a regisztráció, s így utólag, talán túl szigorúan kértem el a megbízóleveleket olyanoktól is, akiket ismertem, s akikrõl tökéletesen tudtam, hogy tizedesek, vagy megyei vezetõk. Ám ezzel is szerettem volna megmutatni a szervezet „lazább” tagjainak, hogy ha valaki megtámadná a szavazás hitelességét, akkor nekünk rendelkezésünkre fognak állni azok a megbízólevelek, a tizedes kimutatások, illetve azok az igazolások, amelyek jogosulttá teszi a többes szavazásra a megbízott képviselõket.
Voltak természetesen olyanok is, akik esetleg egész megyét, vagy kisebb-nagyobb közösséget képviseltek. Az is kicsit megütközést keltett sokakban, hogy bekértük az elmúlt esztendõ elvégzett feladatainak felsorolását, de ezt meg, a vidékiek megnyugtatására tettük azért, hogy ne lehessen arra gondolni, hogy a fõváros könnyebben mozgósítható, de eddig nem tevékeny tagjai átvehetik az „írányítást” a választásokon. Így sikerült megnyugtatni a vidékieket és a többes szavazás szigorú feltételhez kötése pedig, megnyugtatta a fõvárosiakat. Igaz, nem sikerült elvégezni azt a munkát, amit beterveztem, hiszen az október 6.-i Összehangoló Testületi ülés javaslatait, Szabados Péter és Molnár Ervin kiegészítéseit nem szavaztuk meg idõhiány miatt, de sikerült egységesen megválasztani az országos elöljáróság tagjait. Sõt, Molnár V. Jóska bátyám személyében az elöljáróság egy állandó szakrális tagot is kapott a tagság bizalmából! Mindez a Teremtõ akaratából és a megjelent Szövetségesek lelkesedésébõl született, s így áldás lesz rajta! A szavazatszámláló bizottság lányainak és Rajkai Zsoltnak is nagyon köszönöm a hathatós és nagyon pontos segítséget. A Pázmány Péter utcai MSZ központban 30 napig bárki (aki MSZ tag) óvást emelhet ugyan a választás eredménye ellen, de mivel sem igazoló dokumentumokat, sem szavazócédulákat nem fogjuk megsemmisíteni, így a szavazás utólagos ellenõrzése bármikor, akár elöljárósági, munkaértekezleti határozattal, de még MOGY határozattal megtörténhet!
Megköszönöm mindenkinek a jelenlétet, a szavazásban tanúsított aktivitást, sõt még a személyemet ért kritikákat is, mert biztos vagyok benne, hogy a nemzet ügyei iránti elkötelezettség vezette szavaikat. Köszönöm annak a kisebb csapatnak is, akik késõbb regisztráltak, hogy megmutatták az egység iránti elkötelezettségüket, köszönöm, hogy nem zaklatásnak, hanem törvényes szigornak értékelték a fellépésemet, hiszen régóta ismerhetnek, s tudhatják rólam:szigorú de igazságos vagyok. Teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy csak olyan személyek vettek részt a szavazáson, akik dolgoztak is a Szövetségben, semmiféle – ilyen természetû – vádat nem kaphatunk. Ha mégis vádaskodna valaki, akkor arról egyértelmû, hogy az egység megbontásán fáradozik.
Gratulálok Benis Miklósnak, az elsõ elõjárónak az egyenlõk között, aki több mint ezer szavazatot kapott és minden szavazócédulán szerepelt a neve. Gratulálok Bõdi Szabolcsnak és Nagy Lászlónak is, adjon az Isten nekik sok erõt és egészséget a munkához, és megígérem, hogy a lehetõségeim határáig fogok nekik segíteni a nemzetépítõ, a magyar alkotmányos tudat visszaszerzése érdekében kifejtendõ tevékenységükhöz.
S végül gratulálok minden magyar embernek, mert a Szövetség minden magyar szövetsége, s az 1159 esztendeje megkötött szerzõdés betartóit – a tevékeny nemzet – tagjait, külön is ölelem. Most már csak az a feladat, hogy igyekezzünk méltók lenni alapítónk elvárásaihoz, igyekezzünk még jobb magyarok, minél rendíthetetlenebb közjogi szabadságharcosok lenni!
Dr. Bene Gábor S.